Evangélikus Őrálló, 1919 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1919-03-08 / 10. szám

1919 EVANGÍ::! MÜS ÜRALLO ?3 degradálni; szükséges, hogg még az egyház és állam szétválasztása esetén és a nyilvános iskolák a keresztyén morál és kultura alapján nyugodjanak és az ennek az elunek megfelelő szabályrendeletek és tanteruek állami töruénnyel biztosíttassanak. A keresztyén egyházak kijelentik, hogy egy oly tanterv, melynek központját a uallásnélküli morál képezné, teljesen elégtelen kombinálás lenrte és a német kultura alapjait ingatná meg." fl tanítók és tanárok Berlinben tartott guülésükön kimondották, hogy színesen végzik touábbra is a uallástanitást s nem engedik lerombolni a népiskolák keresztyén jellegét. Nálunk is, mint tudjuk, a főváros igazi intelligenciája már megmozdult, de uajjon nem lenne szükség arra, hogy a mozgalom az egész országban szervezíessék s nem lenne-e célrauezető, ha hasonló tartalmú keadványokkal, sürgönyökkel mi is megkeresnék a magyar közoktatásügyi minisztert? ! separatio kérdését tárgyalja a Dunántuli Prot. Lap egyik cikkében, a melynek uégén sürgeti a ref. zsinat összehívását, a mely kimondaná azt, hogy a separatio nagy eine a mostani s minden elkövetkezhető kormányzatokkal szemében a mi élnünk is. juttassa kifejezésre, hogy a demokratikus Magyarország kiépítésében a mi ref. egyházunk ereje teljével részt akar venni. Tárja fel más oldalról férfiasan az azonnali és ellenséges indulatú separatio nyomán felmerülhető összes nehézségeket. Mondja meg, hogy a világháború katasztrofális összeomlása után nekünk is össze kell szednünk magunkat, de készséggel vállaljuk, hogy tíz év alatt fokozatosán a magunk részéről is készséggel végrehajtjuk a separatióval kapcsolatos összes intézkedéseket. Nyujtsunk ezzel példát a többi egyházaknak. S hozzuk be az engeszíelődés és krisztusi szeretet lelkét a mai napok feszült légkörébe." —- Bár igen fontos dolog, hogy ezzel az ügygyei mi is foglalkozzunk egyetemes egyházunkban, még sem tartjuk azt oly nagyon sürgősnek azért, mert ezt csak a nemzetgyűlés — kellő előkészület után — mondhatja ki és csak is az 1848. XX. te. kellő végrehajtása után vagy legfeljebb ezzel egyidejűleg. Ne feledjük el azt, hogy könnyebb-egyes kormányoknak a hatalom elfoglalása után programmokat adni, mint a helyzetek kellő megismerése után a bejelentett programrti pontokat valóra is váltani1 — Azután meg elég zavar van szegény hazánkban, nem érdeke egyik kormánynak sem, hogy e zavarokat még előkéssületlen ily fontos intézkedésekkel növelje! Nagy felháborodást okozott Dr. Bpltazár Dezső ref. püspöknek a Eelkészegyesületben megjelent számszerű követelése, melyet az 1848. XX. te. teljes végrehajtása esetére az állammal szemben felállított, fíz egyes napilapok megbotránkozva hozták a 200 milliárdos követelést, illetőleg a 30 milliónyi évi dotációt, fí Lelkészegyesület most a következőkben adja magyarázatát ezen, csak a reformátusok részére követelt öszszegnek: „Különben aki a kétmilliárdos tőke vagy 80 milliós évi járadék nagyságán megakad, gondolja meg, hogy ebből a járadékból 56 millió iskolai kiadásra esik, melyet az iskolák államosítása esetén az államnak közvetlenül kell fedeznie. fiz állam pénzügyi helyzetét illetően tehát az eredmény ugyanaz, ha akár a református egyház utján közvetve akár maga közvetlenül fordítja ugyanazt az összeget az iskolákra. A 24 millió tisztán egyházi szükségletre van egyházi adóban, földjövedelemben, alapítványi járadékban 19.600,000 korona fedezet. Az iskolák államosítása esetén tehát 4.400.400 kor. állami évi járadékra lenne szükség (a ref. egyháznak), feltéve, hogy a református egyház iskolai földjei s alapjai megmaradnának az egyháa használatában; ami felöl kétség nem lehet, ha egyszer a kormány 2.3G0,ö00 kai. hold állami tulajdont képező földet ad át a kath. auíonomia tulajdonába". Kár volt ezen felvilágosítást a közölt számadatokhoz azonnal nem csatolni, mert sok gyanútól „telhetetlen papzsák" gondolatától kímélték volna meg az illetők a magyar protestantismust s önmagukat a református testvérek a lapjaikban ellenszenvtől hangos cikkektől! 8 E 3 ÉLE T, Országos íielkéss Ssö'oelség. Szövetségünk utolsó, március 4-én tartott ülésén a lelkészek fizetésének kérdésével foglalkozott, amely kérdés főleg akkor válik aktuálissá, ha az országos politikai esetleges változások, különösen az állam és az egyháznak teljes különválasztása bekövetkeznek. fl szövetség a kérdést alapos tanulmány tárgyává óhajtja tenni és a szükséghez képest a kellő intézkedéseket jó eleve megtenni. A Szövetség küldöttsége különben március 5-én déli 1 órakor tisztelgett a magy. közokt. min.-nél s azon kérelmét terjesztette elő, hogy egyrészt a kötelező vallásoktatás fenntartását jóakaratú mérlegelés tárgyévá tegye, továbbá, kogy a hitfelekezeti iskolákat és a vallásfelekezeti tanítóképzőket hagyja meg/ végül, hogy a középiskolákból minden politikai szervezkedést tiltson el. A Szövetség kérelmét meggyőző érvekkel támogatta a küldöttség szónoka: Dr. Hevesi Simon, aki a be-