Evangélikus Őrálló, 1918 (14. évfolyam)

1918-12-28 / 52. szám

XIV. év. Budapest, 1918 December 28. 52 szám. EGYHÁZI ES ISKOLAI HETILAP. A lapot szellemi és anyagi tekintetbe« iüöí® mindennemű postai kíHöevnény, a húöctések szövege és árs, vaUmint az eset­eges reMarxsdó is a lap tu­lajdonosához: Nosskó - letván lelkészhez Rákoíksrassturrii Pest megye) kti!&®nőő ü £3 KLELŐS SZERKESZTŐ ÉS LAPTb'LAJ DONOS: NOSZKÓ ISTVÁN r&kíwkanísxtttri lelkésx. Helyettes szerkesztő: ÍDARCSEK JÁNOS bpesti vallástanár. KÖM UN KATA K> A K : Seholtz Ödön Dr. Varsányi Mátyás Blatniezky Pál esper-is-l-lfcéni püspöki 11. leikész. cinkotai leik<B&. Megjelenik hetenként epv ivén A lap íira Ecész évre 36 x Félévre 18 K Egyes szám ára .. gtf | Mil^lMak és pa.iy tíhííííí sn*: ».Ida! Ail aml-3 tacge } . 4" K •t si».ri»t TARTALtOMyEQIIZÉIi. VBEÉRC1KK: Világlionfepeneia. — Aggodalmait. Béndy Miklós — Országos lelkészi bizottság. — Eelkéssi értekezlet. — Vallásoktatásunk hőpűí. Gyöngyöstneníi. — 1PO~ dalom. — Beléieí — Pálg ázatok és hirdetések. Világkonferencia. fi világ összes evangéliomi egyházainak szö­vetsége konferenciára készül. Söderblom upsalai euang. érsek azt szeretné, ha e világkonferencia a jöuő évben Budapesten lenne megtartható. Ezért is egyetemes egyházunk felügyelőjéhez a köuetkező leuelet intézte : Upsala, 1918. október hauában. Kedves testvérek J fiz Upsalában 1917. december 14 és 16.-a között tartott semleges egyházi értékezlet fel­kért bennünket, hogy mielőbbre hívjunk össze egy nagy nemzetközi egyházi értekezletet, hogy manifesztáljuk a keresztyén egyház szellemi egységét. A mi állhatatos igyekezetünk ebben az irányban több oldalról sok rokonszenvre és értékes közreműködésre talált. Mindazon­által, az akadályok még eddig legyőzhetetlenek uoltak. Munkatársaink esakhem egyhangúlag el­ismerték ilyen értekezleinek a szükséges vol­tát, ha maid a béke közeledik, uagy ha már megkötötték. Ezért az a szándékunk, hogy az értekezletet most rövidesen egybehívjuk. fiddig is ismertetni jogjuk azokat az alap­elveket, amelyeket a semleges értekezlet aa Egyház hitének és hivatásának közös kifejezője gyanánt e tárgyban ajánlásba hozott. Kérjük, sziuekedjék azokat tudomásul venni, az arra al­kalmasnak uélt személyekkel és egyesületekkel közölni s aztán, a saját valamint a megkérde­zett egyének és csoportok véleményét a nem­zetközi egyházi értekezlet előkészítő bizottsá­gának, Upsalában, Svédország tudomására hozni. Az Ön . nyilatkozatainak nagyon nagy lesz a beese az előkészítő bizottság e'őtí, amely azokat fontos és nehéz munkájában fel fogja használni. Fogadja, az Urban igen tisztelt testvér, kiváló ;iszteletünket és rou iszkodásunkat Ostenfeld M. m. p. i-iridberg O. m. p. sélendei püspök christiauiui püspök Söderblom Náthán m. p. upsalai érsek. Az Upsalában 1917. december 14. és 16.-a között tartott semleges értekezlet a köuetkező alapelveket ajánlotta elmélkedés tárgyául és irá­nyitónak munkája folytatásában. Keresztyén egység. Amikor keresztyén hitünk egyetemes anya­szentegyházról szól, emlékeztet bennünket arra a mély belső közösségre, ami nemzetbeli és ual­lásbeli különbözőségek dacára, bennünket Krisz­tusban és szellemének hatásában egyesit. Anél­kül, hogy hálátlanok uolnánk uigy megfeledkez­nénk a tapasztalat és a keresőjén értelem ado­mányairól, amelyben a történelem Istene minden társadalmat részesített mégis kell, hogy az az egység, amelyet legmélyebben Krisztus keresztje előtt érzünk, az eddiginél jobban mutatkozzék ugy az életben mint a tanításban. A keresztyének és a társadalmi élet. fi keresztyén közösségnek azt a nagy mis­szióját, hogy a földnek a saua és a világ vilá­gossága legyen, az euangéliumi egyház másként nem töltheti be, mint szellemi uton, tanításával és életéuel. Az egyháznak a népek és nemzetek figyelő lelkiismeretének kell lennie, fiz összes háborúban álló nemzetek keresztyéneivel, mélyen átérezziik ázt az ellentétet, ami a háborít és Krisz­ius szelleme között van és ezért a keresztyén embernek az emberi társadalmak éleiében elfog­lalt, helyzetére ualó tekintetből néhány alapvető elvet kivánunk itt kifejezésre juttatni. 1. fiz egyháznak, amely fájdalom, -tokkal gyakrabban mutat rá a szétválasztó, mint az egyesítő pontokra, uralkodóvá kellene tennie a ke­resztyén testvériség ideálját, ki kellene pellen­gérezni és szigorúbban elitélnie az ön/iési és minden erejével részt kellene vennie azokban a törekvésekben, amelyek a háború okainak meg­szüntetését célozzák, legyenek azok akár társa­dalmi, akár gazdasági, akár politikai természetűek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom