Evangélikus Őrálló, 1917 (13. évfolyam)

1917-03-24 / 12. szám

Egyházunk részére volna-e benne köszönet ? Ha egyszer Budapesten egy különálló theologiai fakultás felállíttatik, vájjon ki van-e zárva annak a lehetősége, hogy ez valamikor kibővüljön egy másik egyetemmé kifejlődjék, — kizárólag protestáns vezetés alatt ? Hét egyetem Magyarországon, Budapesten oly nagy nemzeti sérelem és veszedelem volna? Hogy ha haladni akarunk, nem szabad örökösen esak határoznunk, tervezgetnünk sérelmeket rakásra halmoznunk, hanem cselekednünk kell, különösen egymás között megállapodásra jutnunk. Miképen lépjünk fel köuetelőleg bármely kormánnyal szemben, mikép győzzük meg őt igazainkról, mikor még sgymást sem tudjuk meggyőzni? Azt kérdi Szent-lvány ]. mily ok teszi lehetetlenné a fakultás kívánságunknak megfelelő felállítását? fí fő ok, hogy még magunk sem állapodtunk meg egymás között. Ennek tudásához nem kell bennfentes privilégium, másrészt idegen testület nem is vetheti szemünkre a mi belső egyenetlenségünket, mert ezzel igazán érintené érzékenységünket s joggal kérdezhetnénk mi alapon avatkozik belügyeinkbe? Egy sokféle felekezetet magaban foglaló ország kormányának helyes cselekedete lenne-e minden indokait a nyilvánosság elé tárni és nem-e tapintatosabb bölcsen hallgatnia ? Avagy esak prot. érdekek vannak Magyarországon? Lelkészi karunk kötelesség teljesítését és lelki nagyságát nem támadtam meg és azt sem állítottam, hogy a meglevő akadémiáinkon nem nevelkedhetnek ezentúl is tekintélyes és hitbuzgó lelkészek, akiknek egyetemi képzettség okuetlen kellene, de ha egyszer a különálló theologiai fakultás kérdése felvettetett s azt szükségesnek tartjuk, — végleg le kell azt tárgyalni. Uagy vegyük le a napirendről, vagy jöjjünk egyöntetű megállapodásra és határozatra és annak végrehajtására kényszeritsük azután elöljáróinkat. Ne játszunk bújósdit az elvek és érzékenykedés spanyol fala mögött. Foglaljuk el a célszerűség álláspontját is, mert ha csak az elvekhez ragaszkodunk, akkor mások haladnak, mi pedig elmaradunk. Van már kiküldött bizottságunk, vegye fel az újból a tárgyalások abbaszakadt fonalát. Br. Solymosy Lajos. Hozzászólások az evangelikus nőnevelés kérdéséhez. I. Mindig meleg érdeklődéssel viseltettem a neöelésügy iránt. Ennek keretében a nőnevelés ügye iránt is. Sikerekkel is diesekedhetném, ha a dicsekvés természetem volna. Jogosítottnak érzem tehát magamat, hogy az evangélikus nőneuelés kérdéséhez hozzászóljak. Feltétlenül aláírom, hogy evangelikus szellemű nőnevelésünkkel foglalkoznunk kell, sőt elengedhetetlenül szükséges, fíz indokokat mások már megírták, azokat én esak megerősíthetem. Az eddig lefolyt vitából azonban arra a meggyőződésre jutottam, hogy a kérdéssel foglalkozók nem ismerik a vallás és közoktatásügyi miniszter ur által a mult évben 86,100 sz. rendelettel kibocsátott és a „Eeányközépiskolák"-ra vonatkozó szervezeti szabályzatot, ualamint annak tanitásteruét. fl kormány által ezekben a szabályokban megállapított szervezet mind azt magában foglalja, amit az evangelikuv leánynevelés érdekében az Őrálló hasábjain mint szükségest és hasznost olvastam. A leányközépiskolák, amiket sokan leánygimnáziumoknak képzelnek s mint ilyenről beszélnek, sőt irnak, voltaképen nem leánygimnáziumok. A leánygimnázium esak egy esetleges része a leányközépiskolának. A leányközépiskola a miniszteri szervezet szerint két tagozatból áll. Az alsó és a felső tagozatból. Az alsó tagozat négy osztályú. Ez azonban nem tévesztendő össze a polgári leányiskolákkal, melyeknek szintén négy osztályuk van ugyan, de a melyek népiskolák és nem középiskolák. A polgári leányiskolák nem is alakithatók át leányközépiskolákká. Azok továbbra is fenntartandók. Epen ugy, mint a polgári fiúiskolák fentartandók a fi ^középiskolák (gimnázium, reáliskola) mellett. A leányközépiskolák alsó tagozatának egész tanterve teljesen más, mint a polgári leányiskoláké. A különbség tekintetében elég arra reámutatni, hogy míg a polgári leányiskolákban polgári iskolai tanítói vagy tanítónői képesítéssel biró tanerők alkalmazhatók, addig a leányközépiskolákban csak középiskolai tanári képesítéssel bírók. A leányközépiskola felső tagozata három irányú lehet. Kötelező a leány felső iskola felálállitása, melynek három évfolyama van, Ez általános műveltséget nyújt, háztartási és gazdasági ismereteket ád. E fölé szervezni lehet még egy évi tanfolyamot, mely a nevelőnők kiképzésére