Evangélikus Őrálló, 1917 (13. évfolyam)
1917-03-03 / 9. szám
Az ügy lényege. fíz Evang. Űrállóban „Nőnevelésünk hiányairól" cím alatt megjelent cikkemre az Ev. Egyházi Élet különféle reflexiókat közöl, melyekre az ügy tisztázása szempontjából viszont-reflexiókkal élni szükségesnek találom. Röviden szoktam előadni gondolataimat, most is azt teszem és nem kivártok hosszú fejtegetésekbe bocsátkozni. Különösen kiemeli a cikk irója, S—s, cikkemnek azon részletét, melyben azt állítom, hogy nem találom a női iskola egy olyan fokát, mely a középtanulmányokon, a közép és szakképzettségen átjutott nőnek megadja a mindennapi magasabb társadalmi életnek való általános tájékozottságot és műveltséget, amely anyagot nyújtana neki egy magasabb napi társalgáshoz és hozzá fűzi, hogy valószinüleg a „felsőbb tízezrek" köréből való leányokra gondolok, mert hiszen másoknak a jelzett magasabb kiképzésre nincsen szükségük. Nem, én nem gondolok a felsőbb tizezrekre, mert hiszen sajnos nézzünk körül, Magyarországon ezek a felsőbb protestáns tizezrek hol vannak? Ilyenek nem léteznek, nem léteznek pedig azért, mert prot. nőnevelésünk elhanyagolt, sem kiskorú, sem fejlettebb korú leányaink mellé nem tudunk kiket otthon adni, hogy jó lutheránus szellemben neveljük. Kath. nőket tartunk mellettük, a kiknek a befolyása serdülő leányokra még sokká nagyobb, mint a saját édes anyjuknak a befolyása; az ilyen befolyás alatt nevelkedett leányokból legyenek jó lutheránus érzésű anyák, kik a családban megfelelő szellemet ápoljanak és tartsanak fenn? Nekünk sem oly felsőbb leánynevelő intézetünk nincsen, ahova serdültebb korú leányainkat egy-két évre beadhatnánk, hol világnézeteket szívhatnának be, mielőtt férjhez mennek, de oly leánynevelő intézetünk sincsen, hol családok számára nevelőnőket és társalkodónőket képeznének ki. Ezért ritkulnak a felsőbb tizezrek soraiban a luth. nők is, ezért kell az egyháznak szenvedni. Kath. német nők kerülnek a családjainkba, kik beszélnek franciául, angolul is és hoznak magukkal kozmopolitikai felfogásokat és titokban minő erkölcsöket? Tehát nem a felsőbb tízezrekre gondolok én, hanem gondolok a tiszta prot. szellemű nőnevelésre, hogy szaporodjanak a prot. anyák, kik kiveszendőben vannak; gondolok olyan nőnevelésre, aminő nevelésre szüksége volna a felsőbb tízezreknek, da szüksége volna olyan nőknek, kik magukat nevelőnőknek vagy társalkodónőknek szeretnék kiképezni és magukat ilyen pályákra szentelni. Gondoljuk el minő hatást tudnánk elérni, ha mi protestánsok adnánk nevelőnőket és nem kérnünk más felekezetektől kölcsön. Egy csendes célirányos