Evangélikus Őrálló, 1917 (13. évfolyam)

1917-06-02 / 22. szám

1917 melyik gyülekezetünk népe fogja hallani: meg­érzi a lelket, az erőt, "mely bennük van. Ez e beszédeknek szépsége, értéke. Nem kell elhagyni belőlük semmit, ellenben gondolatra inspirálnak, s az igehirdető lelkét megmelegitik, hangulatba, abba a beszédtermő, megihletett, lélekkel teljes hangulatba emelik. Különös elismerésül emlitem meg az alapigék fölöttébb szerenesés megvá­lasztását, kivált az első beszédét. Meglepő gaz­dagság és találó vonás bennük; igaz, Paulik az­után játszi könnyedséggel bontja ki a bennük leuő tartalmat. Imái hasonlóan nemes, meleg hangúak. Al­kalmasak arra, hogy az együttimádkozó lelkeket beleemeljék az Istennel való beszélgetés meg­szentelő, megerősitő levegőjébe. De — Paulikról nem szükség itt, kivált a beszédirók és beszédolvasók előtt — bemutató és ajánló sorokat rónom össze. Büszkeségünk ő nekünk s beszédei nyereségeink. E két beszéde a Seholtz testvérek kiadásá­ban jelent meg, náluk (Budapest, IX., Ferenekörut 19) kapható 6U fillérért. D. Zathureezby Eászló. Szocializmus és Reformátió. Nyitra (Eővy) 1917. 58 lap Ára nines megjelölve. E tetszetős kiállitásu és bensőleg tartalmas műnek a szerzője ama lelkesebb fiatal lelkeszi gárdából ualó, a melynek irodalmi moz­golódássait örömmel látom. Müvében történeti áttekintést nyújt az újkor legtartalmasabb kérdé­séről, az u. n. szocializmusról, azután ennek az euangeliummal ualó lenyeges kapcsolatáról s vé­gül az avangélium alapján álló lutheri reformá­tiónak a jelenbe is átnyúló létjogosultságáról, — mint maga mondja „determinista világnézetének természetes folyományaiként." Elsőbben is ismer­teti eléggé bő irodalmi készültséggel az „újkori szocializmust", majd „az evangélium" s végül „a reformátió szocializmusát", hogy aztán derék dolgozata végén „egybevesse és hirdesse a mtinft és a hit, a reformátió és a szocializmus örök testvériségét." Természetesen csak az ethi­kailag megtisztult és erkölcsi erőiben erősitett szocializmusról lehet itt szó. A kapcsolat feltün­tetésében itt-ott önálló nyomokon indul és meg­győző tanácsokat ád. De vannak téves állitásai is. Ilyenek, hogy „az evangelium a legtisztább spiritualizmus" (6 l.), Marx kommunista kiáltvá­nyának olyan jelentőséget tulajdonit, mint Luther 95 tételének (8 l.), „az euang. szocializmus lé­nyegét tekintue szorosan kapcsolódik a lutheri reformátióhoz" (34 1.) s több e féle. Megforditua elfogadom utolsó tétele igazságai. De találó kri­tikáual kiséri a középkori pápaság és Marx ma­terializmusát Luthernek minden izében személyes erkölcsi (és nem spiritualisztikus) felfogásánál szemben. A munka és a hit Luther reformátiójá­nak állandó uezérgondolata. flz ismertebb szo­cialista irodalmon kiuül, amelyet ő is jól ismer, Peabody, de Luther és a német reformátió szo­ciális hatásáról szólua csudálom, hogynem ismeri uagy legalább is nem idézi Uhlhorn és Nathusius nagy müuét. „A falusi papnak" is sziuesen elkül­döttük uolna. Sokat merithetett uolna belőlük a középkori hierarchiai egyház és a reformátió szocializmusához. Kár, hogy a szép dolgozat esak ugy hemzseg a sok sajtóhibától (és idegen szótól 1 Szerkesztő.) A nagy egyháztörténetirót: a jénai Hase-t p. o. köuetkezetesen két aual irja. Idézi Luther müueit, de nem mondja meg, hogy melyik kiadást? Melegen üduözlöm aszerzőt e munkamezőn, mely főleg egy lel­készre nézue hálás feladat. Nem hiába irta Niebergall, hogy ma „modernül kell prédikál­nunk.". Traub müuének is nagy hasznát uette a tőkéről és az ethikáról. Legyen a szép és elis­merést érdemlő kezdetnek szerenesés folyta­tása. Szülessenek sokan az ő példájára is a fia­talabb lelkészek irói gárdájából. A hazai kath. egyház is ezt rég megértette. Sz. M. Előfizetési feihioás. Sziues tudomására adom az érdeklődőknek, hogy Írásaimból három kötet könyuet adtam saj­tó álá, amelyekre előfizetést hirdetek. Mindhá­rom kötetet 6—6 iunyi terjedelemben 1917. május ban jelenik mag. hi első kötet: „Egy magyar bárd sorsa" e. alatt Gyóni (Á.) Géza élettörténetét s költői méltatását fogja adni. Gyóni G. neue legendás történetü przemysli uer­seskötetéuel s a fogságból írott dalaiual, imáiual belopódzott minden fogékony magyar sziuébe. De káluáriákat járó alakját mégis az ismeretlen­ség homálya fedi, — sokszor legjobb akarói is téues értelmezéssel beszélnek róla s téues ada­tokat közölnek felöle s irói egyénisége is nagy félreértésre adott okot és alkalmat. Én, ki hos­szú éueken keresztül baráti frigyben éltem uele s ki birtokában uagyok minden fontosabb Írásai­nak, majd a Budapesti Hirlap, majd a Világ ha­sábjain igyekeztem meguilágitani költői zsenijét s most ugyanezt akarom elérni róla irt s könyu­ben összefoglalt írásaimban. E könyu ára 3 ko­rona. Ä második kötet: „jelek és próféciák" címmel jelenik meg s a uilágháboru nagy problémájánál foglalkozik, a jézusi-etika alapján, menten minden elfogutlság­tól, nem ismerue és nem respektálua semmi kény­szert, esak a lelkiismeretét. Folytatása és kiegé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom