Evangélikus Őrálló, 1916 (12. évfolyam)

1916-02-05 / 6. szám

EVANG ELI KUS ŐRÁLLÓ 43 kerület egyházai majdnem egyhangúlag magukéva tették az ügyet — 88. jkv. p. a. hozzá is járult az indítványhoz, illetve azt határozattá emelte. Mint sok egyéb közoktatási, nevelési és művelődési tervnél, ugy itt is a háború keresztül húzta számadásainkat és az intezet felállítása s a vele kapcsolatos államsegély ügye a háború befejezéséig függőben marad. Mihelyt azonban helyre állanak a várva-várt békés, normális állapotok, félretéve minden melléktekintetet és versengést; legyen első kötelességünk a szarvasi igazgató tervezetének végrehajtása. A fent emiitett memorandum oly részletesen és alaposan esoportositja az érveket, hogy azokat itt ismételni nem kivánom, hangsúlyozom azonban, hogy szerény meggyőződésem szerint az obieetiv birálat szempontjából Nikelszky előterjesztése ellen alig lehet kifogást tenni, miért is kívánatos, hogy egyházegyetemünk összes tényezői e szép terv megvalósításában annak idején egyetértően közreműködjenek! ^ „Róuás." A mi egyszerű, de becsületes magyar népünk nemcsah tcríczcsait és követeléseit, hanem a vele szemben elkövetett^injuriákat is — a maga módja szerint — pontosan nyilvántartja. — Erre szolgál a „Róvásfa", egy kétfelé hasitott fapálcika, amelyen egy-egy vonás bevésésével feljegyzi mindazt, mit nyilvántartani szükségesnek vél, s a fapáleikának egyik felét megtartja magának, a másik felét pedig az illető félnek, az adósnak, a tulajdonosnak, vagy a sértőnek adja át.Bizonyos tartozásokat és követeléseket — de különösen a megbántásokat — csakis ily róváson lehet nyilvántartani de kell is, hogy midőn a rovátkák száma a sérelmek sokasságát bizonyítja, elkövetkezhessék a jó magyar közmondás ideje: „Sok van a rováson". Egyházi életünkben sok mindenféle hiba, mulasztás, de főkép sérelem fordul elő, amelyek aa idők folyamán feledékenységbe merülnek, egyszerűen azért, mert nem tartjuk azokat róváson, Ezért szükséges, „hogy legyen egy evangélikus „Róvás'- is. Ez indit bennünket, min igazi „Őrállókat" arra, hogy lapunkba „Róvás" cim alatt ezentúl egy uj rovatot igtatunk be, s abba esetről-esetre mindazt közzé tesszük, amit közegyházunk érdekében nyilvántartandónak tartunk, hogy később az itt elmondottakra utalhassunk, a szükségesekre orvoslást kérhessünk, a feledékenységbe merült,, vagy jobban szólva „meritett" ügyek elintézését sürgethessük, de főképen, az egyházunk, s annak alkotó elemei ellen intézett jogosulatlan, s indokolatlan sértéseket, ráfogásokat, s alaptalan meggyanusitásokat s egyéb kirohanásokat megcáfoljuk és „Áper te" visszautasítsuk 1 * * * fi reformatio 400 éves éufordulója méltó megünneplésének kérdésével egyetemes egyházunk már évek során át foglalkozik. Tanúságot tesz erről, 1913. évi egyetemes kösgyülésünkről felvett jegyzőkönyv 117-ik pontja, mely annak idejében a „kigondoló bizottságot" a gyűjtés céljának megállapítására kiküldötte. E bizottság javaslata alapján az ige testet öltött és 1915. évi november hava elején megtartott egyetemes közgyűlésünk uégül is egy „Szeretetház" létesítését határozta el, — ezen intézmény megalkotásában vélvén feltalálni azt, amelylyel evangelikus egyházunk a reformátió négyszázéves évfordulóját a legméltóbban s maradandóan megünnepelheti. Köztudomásu — hisz az összes napi lapok hoztak híradást arról, mint egy különös eseményről — hogy a reformátió négyszáz éves évfordulójának megünneptése tárgyában a református testvérek előjárói 1916. évi január hó 18-án Budapesten szintén értekezletet tartottak. Ezen értekezlet előadói tisztségére a napi lapok hiradása szerint Balthazár Dezső dr. református püspök lett felkérve Degenfeld József gróf főgondnok által. Balthazár református püspök az évforduló megörökítésére előterjesztett teruek felől szerfelett érdekes közléseket tett a napi lapok tudósítói előtt, amelyet a lapok ugyancsak részletesen leközöltek. De Balthazár megnyilatkozásait talán legrészletesebben a ..Magyar Hírlap" 1916. évi január hó 16-án megjelent 18-ik száma hozta. Balthazár püspök ezen nyilatkozatáról egyházunk illetékes vezető férfiainak okvetlenül tudomást kellett szereznie, ép ugy, amint hogy mi is minderről értesültünk. Nem szívesen ugyan, de kénytelenek DÖgyunk Balthazár református püspök nyilatkozatait tollhegyre venni.