Evangélikus Őrálló, 1916 (12. évfolyam)

1916-11-25 / 48. szám

XII. év. Butte pest, 1916. október 28. 44. szám • Iff EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP. A lapot sxeítemi és anyagi tekintetben iHető mindennemű postai küldemény, a hirdetések szövege és ára, valamint az esetleges reklamáció is a lap tulajdonosához: Nosskó István lelkészhez Rákoskeresztúrra (Pest megye) küldendő. S3 S3 FELELŐS SZERKESZTŐ ES LAPTULAJ DONOS: NOSZKÓ ISTVÁN rákoskieresztutí lelkész,. FÖ »UNKATA RSA K : SCHOLTZ ÖDÖN JAHN JAKAB BLATNICZKY PAL ág-falvi esperes-lelkész kiskéri lelkész. cinkotai lelkész DUSZIK LAJOS GÖ/nÖRYJANOS szatmári lelkes«. eperjesi fogyni. iyaxuató Megjelenik hetenként eov iven A lap ára : Egész évre .. 14 K Félévre 7 K Egyes szám ára 40 f fcKrdeteseic es palya^flxofe ana ügeez oldal 49 K nie«« yea.es sa in o' Allan<lé biriie'.eseiíi TARTAIiOMJEGlJgéK : VEZÉRCIKK: f 1. Ferenez József. N. - Szimpfóma. Duszik Lajos, ngito. Mayer Endre. - Belélef — Pályázatok és hirdetések. Iskolai éu' MjjI

JEgCZJÚZSEFj Magyarország apostoli királya, magyarhoni evarig. egyetemes egyházunk legfőbb Jelügyelője, L berenez József volt Felséges Urunk november 21-én esti 9 órakor csendesen jobb létre szenderült. Nem célunk, de egyházi lap lévén nem is lehet jeladatunk a nemes gondolkozású, jólelkű az Úrban boldogult uralkodó kormányzati ténykedését jellemezni, avagy az ő egyéb nagy és tiszteletreméltó tulajdonságait kiemelni. Van elég magyar orgánumunk, a melyek azt méltóan már megcselekedték. S ha mi néhai öreg jó királyunk haláláról még is vezető helyen megemlékezünk, annak oka nem esak a veszteség feletti általános igaz fájdalom, hanem az a tiszta, nemes kapcsolat, a melyben egyetemes evang. egyházunk Ö Felségével, néhai l. Ferenc Józseffel állott. Mint egyházunk királyi jogon legfőb felügyelője mindig hálásan fogadta azon alattvalói ragaszkodást, a melylyel mi minden alkalommal felséges Urunkat körülvettük; szeretettel viszonozta a mi hódolatunkat, a melynek annyiszor kifejezést adtunk; bizalommal töltötte el lelkét irántunk a mi hüségünk, a melyet egész alkotmányos uralkodása alatt tanúsítottunk. Pedig de nehéz dolog volt ezt a tiszta, nemes kapcsolatot megteremteni! Ha végig gondolunk az 1867 év előtti eseményekre, szinte csodálkoznunk kell azon a változáson, a melyen az uralkodó szive ép ugy, mint a magyarhoni evangélikusok lelkülete, gondolkodása és érzelme keresztül ment! fiz 1848 évi XX. törvénycikk ujongással fogadott szentesítése után gyászos és küzdelemteljes korszak következett be. Ugy látszott, mintha az uralkodó szive soha se fogja megérteni a magyarhoni protestánsok nemes törekvéseit, mintha ebbe a szívbe soha sem is fog beköltözködni irántunk a jó akarat és a szeretet. Akár ha az 1850. február 10-én kelt autonómiánkat elsöprő pátensre, akár az 1851. dee. 31-én kelt császári manifesztumra, akár az 1856 évben kiadott^egyházi alkotmány tervezetre, akár az ezen tervezetet reánk kényszeríteni akaró 1859-iki császári nyílt parancsra gondolunk; mind olyan jelenségek voltak ezek, a melyek ama látszatot mindjobban és jobban szomorú bizonyossággá akarták átváltoztatni. S a midőn 1860. év elején a protestánsok tekintélyes küldöttségét Bécsben még csak nem is fogadták, a mely a pátens és nyilt parancs viszsavonását ment kérni, szinte azt hitték eleink, hogy a láthatár egészen be fog sötétedni. I. FERENCZ JÓZSEF.