Evangélikus Őrálló, 1916 (12. évfolyam)
1916-01-29 / 5. szám
191 6 . EVANGELlKUS ŐRÁLLÓ ^ _ 35 Theol. fakultásunk ügye legujabbi egyetemes közgyűlési határozatunkkal csakugyan uj fejlődési stádiumba jutott, a mennyiben az általa kiküldött tizenkét tagu bizottság a fakultás helyének megjelölésén kiuül egyúttal a közoktatásügyi kormánynyal való sikeres tárgyalás biztosítása céljából a hozzájárulási költség felajánlására is felhatalmazást nyert. Mi sem természetesebb tehát, és ez előrelátható volt, hogy hazai evang. sajtónk is megvitatás tárgyává fogja tenni ezt az evang. lelkészképzésünk és felekezeti jogegyenlőségünk szempontjából egyaránt fontos ügyet. Elsőnek szólott e lapok hasábjain a kérdéshez Dr. Mikler Károly eperjesi jogkari dékán, ki világos okfejtéssel ugy evang. egyházi, mint felekezeii jogegyenlőségi szempontból is leghatározottabban állást foglalt az állami egyetemi euang. theol. fakultás mellett, illetve azzal „az egyet, gyűlésen elsőizben és ellentmondás nélkül elhangzott ama nézet ellen, mintha egyetemen kivül álló, a bécsi theol. fakultás mintájára szemezendő ev. theol. fakultással is megelégednenk." Az erős meggyőződés hangján méltán veti föl a kérdést: „vájjon a jelekezetek közötti jogegyenlőség, a magyar evang. egyháznak nagy történelmi múltja, rendkivüli hazafias kulturális szolgálatai és a lelkészképzés érdeke megengedik-e azt, hogy Magyarországon, a hol a lutheri reformáció vetette meg egy erkölcsileg és szellemileg, valamint alkotmányjogilag jobb, dicsőbb korszak alapját: a reformáció jövő éven ünneplendő fordulóján, szemben a többi bevett egyházakkal, éppen az evang. egyház nélkülözze a tudományos szinvonal megannyi követelményét összefoglaló eg^eícrni lelkészképzést?" Azután szólott az ev. theol. fakultás kérdéséhez az „Euang. Egyházi Élet" jelen évi 6. és 7. számában Pröhle Hároly soproni theol. tanár, s kimeritően tárgyalta a fakultás anyagi kérdését, a szeruezet kérdéseit, sőt Pozsony javára a hely kérdését is. B hely kérdésben őt történeti vonatkozásokban is gazdag cikkében lapunk hasábjain Hrupec István lelkész is köueti. Mindketten Miklerrel ellentétben a fakultás kérdésénél nem nagy súlyt fektetnek a felekezeti jogegyenlőség kérdésére és nem hangsúlyozzák kellően a létesítendő ev. theol. fakultásnak valamely hazai állami egyetemmel, tehát szerintük a pozsonyival való szerves kapcsolatát, a melyből pedig önönmagunk megtagadása nélkül soha sem engedhetünk. Pröhle ugyanis azt irja,: „ha ezidőszerint nem lehetne elérni többet, mint bécsi mintára szeruezett theol. fakultást, azt tartom, hogy egyházunknak nem válnék javára, ha ebben a szervezeti kérdésben [több ez annál l) túlságosan mereu álláspontra helyezkednék, hanem elkellene fogadnia az ezidöszerint elérhetöt, de annak határozott kijelentése mellett, hogy bécsi mintára szeruezett theol. fakultással iöru. jogigényét nem tekinti véglegesen kielégittetnek, hanem alkalmas időben újra jelentkezik jogainak teljessé tételéért a felekezetek közötti jogegyenlőség-és viszonosság elvének megfelelően." És Hrupec is azzal elégszik meg: „most törekedjünk elérni azt, ami Bécs és Páris maroknyi protestánsainak régen meguan." Hát mi abból — a felekeseti jogegyenlőség és viszonyosság szempontjából, hazai eüang. vallásfelekezetünk nagy múltjára és óriási hazafias kulturális szolgálataira s tán a lutheri reformáció közelléuő jubileumára való tekintettel is — még „ez időszerint" sem kérünk, hanem Miklerrel egyetértőleg a leghatározottabban az egyetemmel szerues kapcsolatban léuö eu. theol. fakultás létesítését köueteljük, illetve annak szorgalmazását uárjuk és kérjük a költségek felajánlása mellett a kiküldött bizottságtól. Egy bécsi mintara szeruezett eu. theol. fakultás a jogegyenlőség és uiszonosság szempontjából határozottan jogfeladás uolna, mely Deák Ferenc szaua szerint még „alkalmasahb időben" sem volna többé visszaszerezhető. S miután tudomásunk szerint a bécsi theol. fakultás több izben is tett hiábaualó kísérletet az egyetemi kapcsolat elérésére, s a budapesti egyetemnek Pröhle által fejtegetett kath. eredete és jellege még inkább uonatkozik a beauatottak szerint a debreezeni ref. állami egyetemnek ellensúlyozására létesült pozsonyi egyetemre, sől a kormány feliratunkra adott uálaszában egyenesen kijelentette, hogy eu. theol. fakultásnak állami egyetemen ualó szeruezését még kilátásba sem helyezheti, nem marad egyébb hátra, mint a jogegyenlőség és uiszonosság álláspontjára helyezkedue s a jogfeladás uagy félalkotás mellőzéséuel nyugodtan beuárni azt az alkalmasabb időt, amidő Budapesten uagy Pozsonyban mi sem állhat útjában többé az egyetemi eu. theol fakultás létesítésének. Megcsinálhattuk uolna a protestáns tudományosság uersenyképessége céljából ref. testuéreinkkel együtt Debreczenben uagy másutt, de azt az időt sajnos elszalasztottuk, s ref. testuéreinkkel szemben egyházunk nagy múltja ellenére a jogegyenlőségről és uiszonosságról lesiklott és inferioritásba jutott. Egyéb a fakultás helyét s különösen a tanszékek szeruezését érintő megjegyzeseimetPröhle tartalmas cikkére ualó utalással egy későbbi alkalomra tartom fön magamnak. Először tisztázzuk az egyetemi eu. theol. fakultás fökérdését, aztán jöhet a többi. D p ^^ Má/yá s
