Evangélikus Őrálló, 1916 (12. évfolyam)

1916-10-07 / 41. szám

Ü&16 E VANG EUKUS 'ŐRÁLLÓ az az irás szava : „]obb a szomorúság az orcák vidámságánál, mert jobbá teszi a lelket." Adná a kegyelem Istene, hogy ez a borzalmas háború jobbakká tenne bennünket! Imádkozzunk." Dr. Baltik Frigyes püspök lélekemelő imája után a „Szózat"-ot énekelve oszlottak el a zsi­nati atyák. Zsinati elóértehezlet. Az okt. hó 4-én Budapestre összehivott zsi­nati ülést okt. 3-án este 6 órakor zsinati érte­kezlet előzte meg. — Báró Prónay Dezső zsinati világi elnök melegen üdvözölte a rendkivüli ne­héz viszonyok dacára oly szép számban megje­lent zsinati képviselőket. Megállapítja, hogy az 1913 évi dec. 8-án megnyílt zsinat tartama ez év dec. 8-án, mivel 3 évi mandátuma van a zsinati képviselőknek megszűnik. Sajnos, a háború miatt a zsinat munkáját nem folytathatta s bár kezdet­ben remélhettük még, hogy a háború csakhamar véget fog érni s a munka folytatható lesz, de csalatkoztunk, mert még most is a nemzetközi helyzet igen bonyolult s a háború dúlása a maga terjedelmében még nagyobb. Egyházunk több tagja ugy vélekedett, hogy nem volna helyes, ha a zsinat hallgatagon e­nyészne el s azért 25 tag azt kérte, hogy a zsi­natot szept. vagy okt. hónapban az elnökség hívja össze. Az ügyrend rendelkezése szerint ennek elég tétetett. Ha esetleg a zsinat érdemle­ges munkát óhajtana végezni, még 2 hónap áll rendelkezésére. Megteszi a zsinati ülésre szóló etőterjesztését, melyet az értekezlet elfogadott. Azután sajnosan állapítja meg az elnök, hogy hazánk egy részét az ellenség megszállotta s ez a körülmény oly aggodalmakat kelt a szivekben, hogy az előkészítő munkálatok befejezése dacára, a kész javaslatok tárgyalása lehetetlennek látszik. Kéri az értekezletet, hogy tájékozás céljából mondjon véleményt, mi lenne a leghelyesebb? E felszólítás folytán Gyurátz Ferenc püspök mond véleményt. Szerinte a jegyzőkönyvben kell adni nyomát hogy a tárgyalásban nem a munka­kedv, hanem egy vis major akadályozott meg minket, azért tudatosan kell a megnyílt zsinatot bezárni. De tovább ne is menjünk, mert a teljes nyugalom hiányzik, azért nem tartja lehetséges­nek a tárgyalást. Majd a békés időkben akkor, amikor erre ismét alkalmas lesz az idő. Igen, hogy nagyon fontos tárgy nyújtatott be lelkes zsinati tagok részéről, a hadlelkészek rendezet­len ügye tárgyában, de fájdalom, az idő ennek tárgyalására sem alkalmas. Tűrhetetlen az álla­pot, hogy ugy az eu., mint a ref. hadlelkészek a róm. kath. superior alá tartoznak. De ha mi hoz­nánk is határozatot, kérdés, hogy törvény vál­hatna-e abból? Nem-e a haza védelme most az első ? Indítványozni óhajtja, hogy a zsinat rend­szeresen és formailag bezárja üléseit. ]ánosy Lajos zsinati jegyző, mint a jávaslat beadók egyike igazolja eljárásukat. Mikor a ja­vaslatot beterjesztették, még az erdélyi betörés nem történt. A katona városokban rég óta nem látjuk azt a sok mellőzést, amely eu. kato­náinkat éri, sőt élő töruények ellen hiueinket a r. h. misére uezérlik s ott esketik meg a zász­lóra. fí katonai lelkészi szeruezet ugy uan al­kotua, hogy esak a róm. kath. egyháznak szól jauára. A hadügyminiszternek egy referense uan: a róm. kath. Felduikárius és a Feldsuperior, ezek intézik azt is, hogy houá kell a mi eu. tábori lelkészeinknek menni Nálunk csak egy tábori mehet fel a Vili. fiz. oszt.-ba, a többi 4 a IX. rangosztályban marad. Az eu. uallás a katona­ságnál ugyszóluán akadálya az előmenetelnek. Négy tábori lelkeszünk uan 16 hadtestnél, 1 ual lástanár az egész monarchiában. A békében is láttuk ezeket a sebeket, ff háborúban annál in­kább. Ez indított minket arra, hogy jauaslatunkat beadjuk, s ha mást nem — ugy gondoltuk legalább ezt iktassuk töruénybe. Szentiuányi Árpád ker. felügyelő Gyurátz püspök indituányához csatlakozik. Lehetetlen, hogy a rendelkezésre álló 2 hónap alatt a jauas­latokat letárgyaljuk. A katonai lelkészek ügyét ezidőszerint rendezni, kiuihetetlennek tartja. A háború olyan uiszonyokat fog felszínre hozni, hogy egészen másképen fog kelleni intézkedni. Még a háború után sem azonnal, csak egy két éu mulua legyen a zsinat újból megkérue. Zsilinszky Mihály azt hiszi, hogy ez a nagy kérdés méltó, hogy foglalkozzunk uele. De sze­rinte nem tartozik a zsinat elé, hanem az egyház elöljáróinak természetes kötelessége a magok helyén, a kormánynál, ha kell 0 Felségénél is megjelenni s köuetelni töruényes jogaink érué­nyesitését, mert a katholikusoknak nincs több joguk, mint nekünk. Ehhez nem kell zsinat, ez a gyakorlati élet parancsa. Fischer Miklós osztja azt a nézetet, hogy ebben az ügyben az egyetemes közgyűlés intéz­kedhetik. A mandátum 3 éure szól a jog tehát ez idő lejártáual megszűnik. Azt tartja, hogy azon nézet, mely szerint a zsinat is, ugy mint a parlament hosszabbítsa meg a mandátumokat, nem helyes és nem uihető keresztül. De nincs kényszerítő ok* sem arra, hogy a zsinati munkát lázasan folytassuk. Sőt be kell várnunk a há­ború által okozott uj uiszonyok kialakulását. Csatlakozik Gyurátz püspök indituányához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom