Evangélikus Őrálló, 1916 (12. évfolyam)
1916-10-07 / 41. szám
'1816 EVANGE LIKU S - Ő RÁLLÓ 333 janosha György jegyző a katonai lelkészet zsinatilag ualó elintézését szintén nem tartja kivihetőnek. Ha van ügy, a mely el van hanyagolva, akkor a katonai lelkészet ügye az. Eddig is volt törvényes alapunk: az 1848 éui XX. tez. Dr. Szeberényi János Mihály „A két prot. felekezet föderációja a cs. és kir. hadseregben" eirnü könyuére hiúja fel a figyelmet, mely a 60. években jelent meg. Törvényes intézkedésre nincs szükség, és a végrehajtó hatalomnak joga és kötelessége, vagyis az egyetemes elnökségnek. Támogatja Gyurátz püspök inditványát. Báró Prónay elnök a felszólalásokból megállapítja, hogy a zsinati tagok nem kivánják az érdemleges tárgyalást. A megfelelő formát kell tehát a zsinat befejezéshez keresnünk, s erre vonatkozólag az ügyrend megadja az útbaigazítást, fl másnapi zsinati ülés formaságainak megbeszélése után az értekezlet véget ért. Október 4-én reggel 9 órakor a zsinati ülést istenitisztelet előzte meg, melyen Bognár Endre zsinati jegyző, egyet, gyámintézeti elnök mondott maguas és felemelő oltári imát. Béke a harcban. Csendes, szép ünnepe volt a budapesti evang. magyar egyháznak. Borongós őszi, szomorú az első októberi vasárnap, de ott a Balassa utcai egy emeletes házban az áhitatnak fölemelő érzése vonja a magasba azokat a lelkeket, akik megjelentek azon az első házi buzgóikodáson, amelyen Raffay Sándor lelkész, pappá avatásának 25. évfordulóján buzgó munkálkodásának és fáradhatatlan gyűjtésének eredményeként magasztos rendeltetésének átadja azt az egyházunk történetében korszakot alkotó Szeretetházat, amely az árváknak és elhagyottaknak van hivatva hajlékot és menedéket nyújtani s közegyházunkat ellátni az annyira hiányzó diakonisszákkal, a beimissziónak e buzgó és hivatott munkásaival. B Szeretetház megalkotásának eszméje évek óta érlelődött, a tulajdonképeni gyűjtés azonban esak 1915. szeptemberében indult meg az első 50 koronás adománnyal s hogy a nemes gondolat alig egy esztendő leforgása alatt már testet ölthetett, az a hivek áldozatkészségén kivül elsősorban az eszme fölvetőjének, szorgos munkásának s a gyűjtés buzgó eszközlőjének, Raffay Sándor, lelkésznek az érdeme, aki e maradandó és szép alkotással kitörölhetetlen betűkkel irta be nevét a pesti magyar egyház életének történetébe. Az első alapitványt zólyomi dr. tűágner Qéza tette 1913-ban 12,000 kor.val a diakonissza alapra. Egy árvaház alapítására Éles Henrik hagyott 25,000 koronát. Kakas Lidia 1914-ben a Szeretetház céljára hagyta Balassa utcai házát, amelyben most már magukkal tehetetlen aggok, elhagyott árvák áldhatják nemes porait, fl Tabitha nőegylet 53,000 kor.-t, Kéler Napoleon 40,000 kor.-t adva a nemes célra néhai Kéler Terézia hagyatékából. Ezt a tekintélyes alapot növelték Prónay Róza és Irma bárónők 10 10 ezer koronás adományai, majd Jász Ágostonné 2000 koronával, az evang. polgári iskolák önképzőköre, özv. Dürringer Jánosné, Méhnert Ernő és neje és Kéler Napoleon járultak hozzá 100—100 koronával s az a gyűjtés folyamán beérkezett sok kisebb-nagyobb adomány a gazdagok százasai, meg' a szegények fillérei — tette lehetővé, hogy Szeretetházunk áldásos működését már most megkezdhesse. Egyelőre ugyan csak 14 szegény, sorsüldözöttnek adhat menedéket, akiknek négy diakonissza viseli gondját, de a kezdet szép sikere biztató jövővel kecsegtet. Maga a megnyitó ünnepély a maga egyszerűségében könnyekig meginditotta a résztvevőket. \ Diadalénekünknek, az Erős várunknak erőteljes akkordjai vezették be Raffay Sándor lelkésznek Ap. csel. 7:33. alapján művészi módon Jölépitett, erős hittől áthatott, az Isten megsegitő kegyelmét dicsőitő beszédét s azt a buzgó, szivből fakadt imádságot, amellyel a Mindenhatónak áldását kérte arra az alkotásra, amely a legfőbb törvénynek, a
