Evangélikus Őrálló, 1916 (12. évfolyam)

1916-07-15 / 29. szám

1916. egészen más benyomásokkal kell, hogy azt kezéből letegye. A memorandum ugyanis azt javasolja, hogy ha meglénő egyetemeink valamelyikén nem sikerül oly theologiai fakultást kapnunk, a mely a többi fakultásokkal egyenlő rangú és jogú szerve az egyetem testének s a mely nem nyújt biztosítékot arra, hogy az evang. egyház által kívánt célt elérheti, akkor az ilyen fakultás állami szervezésébe ne menjen bele és ha az kivihetetlennek bizonyul: akkor törekedjünk arra, hogy az eperjesi Collégium két virágzó akadémiája, a theologiai és jogi, szerneztessék át fakultássá s bővíttessék ki bölcsészeti nyelvészeti történeti fakultással; hogy mint három faknltásos állami egyetem működnék tonább, melyben tehát az ev. theol. fakultás a többinél egyenlő jogú és rangú fakultásként szerepelne. Theologiai fakultásunkat nem kellene idegen szervezetű testbe beilleszteni, hanem ha régi ev. szellemében ugyanabban a talajban folytathatná munkáját, csak még nagyobb keretekben kedvezőbb külső viszonyok között s ez okból természetesen az eddiginél nagyobb eredménnyel. De . . . „Eperjes kis város, kis ev. gyülekezettel, a theol. fakultáshoz való igényeinket le kellent szállítani, az egyetem obseurus vidéki egyetem lenne .... ilyen egyetem s benne theol. fakultás nem kell, hangzanak a visszautasító, lekicsinylő s tiltakozó ellenvetések! Nézzünk hát szembe ezekkel az ellenvetésekkel 1 Mi ugy tudjuk s azt hisszük, ebben mások is osztják véleményünket, hogy talán még sem a városnak nagysága, hanem annak alkalmatossága s az egyetem kellő a modern tudományos követelményeknek megfelelő felszerelése s tanársága a fő. A 20-ik században alig van kis város. Egyegy szerenesés gyári vállalat, vagy bányatelep pusztahelyekből nagy városokat teremt s a hol évtizedek előtt századokon keresztül maradi nép lakott, ott rövid évek alatt a 20-ik század lázas törekvésű népei csodákat mivelnek. flz ilyen helyekről még sem lehet könnyen állítani, hogy alkalmatosak-e egyetemek befogadására 1 De hát egyáltalán miért kell nagy városnak lennie az egyetemi városnak? Tudománnyal s neveléssel csak a nagy városokban lehet foglalkozni? Képzett, tanult s miveit emberek csak nagy városokban laknak s nevekednek? .... S az egyik nagyobb város kuíturája olyan túlságosan túlszárnyalja a másikét, a mely kevésBé nagg ? A mikor azt látjuk, hogy a modern pedagógiának egyik legfőbb törekvése az, hogy az ifjúságot szabad tereken, nyílt, lehetőleg fákkal beültetett helyeken épített iskolákban nevelhessék, a mikor a debreczeni és pozsonyi egyetem elhelyezésében s felépítésében is ez a gondolat uralkodik, s a mikor az egész nagy városi társadalom minden követ megmozgat, hogy a nagy városi, sápadt areu gyermekek legalább nyáron friss szabad, s hegyi levegőn élhessenek és minden tehetősebb ember, ha foglalkozása megengedi, közeli villatelepen igyek szik lakást keresni: akkor nalóban nehéz megérteni, miért állítja annyira élére s követeli Pröhle, hogy nagyobb városban legyen a theol, fakultás. Talán ez a körülmény köueteli, hogy a theologiai fakultás hallgatóinak legnagyobb része tanulmányainak végeztével falusi gyülekezetekbe kerül? A memorandum, igaz, szük határok közzé szorított röuidséggel, de teljes obiektivitással mutat reá a nagy városok előnyeire és hátrányaira s a mikor megvonja következtetéseit egyáltalán nem hunyja be szemeit azok elől a kulturális tényezők elől, a melyek a nagy városokban tanuló ifjúságot kednezően befolyásolják, de nem hallgathatta el azokat a káros hatásokat sem, a melyek kedvezőtlenek az ifjúság nevelésére. Ugyanezt a mérlegelést végezte Eperjest illetőleg is, a minek egyik fontos következménye, hogy a bölcsészeti fakultásnak nyelvészettörténeti részével megelégszik s az oruosi fakultást teljesen kihagyja számításából, jóllehet ismeretes dolog, hogy németországban a kisvárosi egyetemek orvosi fakultásai is teljesen megfelelnek hivatásuknak. így pl. a greifsmaldi egyetem orvosi fakultása egyike a leglátogatottabbaknak éppen jó felszerelésénél fogva. Az egyetemeknek nagy városokban való elhelyezését leginkább az teszi könnyűvé, hogy a nagy városok nagyobb anyagi áldozatot tudnak hozni az egyetemért s egyúttal hallgatóságot biztosítanak az egyetemnek. Ha a sokszor fantasztikusnak lekicsinyelt nagy multu Sárospatak tudna sok milliós áldozatot hozni »tt állítandó egyetemért, biztosak vagyunk benne, hogy az szintén megtudna felelni magasztos hivatásának, mert az egyetemet felszerelése s tanárai teszik naggyá, az elhelyezése ezzel szemben nem első rangú követelmény. Eperjes pedig elég nagy kulturális központ, hogy a városi igényeket is kielégíthesse s a tiszai egyházkerület elég tekintélyes, a négy egyházkerület között a legtekintélyesebb számú középiskolával rendelkezik, hogy neki a megfelelő „miliőt" adja. A harmadik nagy ort fontos tárgy, a melyet szóvá kell tennünk, az. az erősen hangoztatott vád, hogy a memorandum megjelentetésével