Evangélikus Őrálló, 1916 (12. évfolyam)

1916-01-15 / 3. szám

XII. év. EGYHÁZI és iskolai hetilap. A lapot szellemi és anyagi lekinleiben illető mindennemű postai küldemény, a hirdetesek szö . .ge és ara, valamint az eset­leges reklamáció is a lap tu­lajdonosához: Noszko István leikesziiez Rakoskeresz ui'Pa (Pest megye) küldendő. i9 FÜLE! OS SZERKESZTŐ ES LAPTULA.) L0N03: NOSZKO 15TVAN rákoskt.'res/,r.ui'i lelkét/.. FŐ*liXK ATA U.-AK SCMOLTZ ÖDCN JAHN JAKAB BLATNICZKY PAL á^iülv! t-'speresrle!k>•»/. kiskéri lelkész. cinket.«i lelkész DUSZIK LAJOS GÖ/nOKY JANOi ^u tin ári leikés í. ejierjnii fnjrym. iirnxpato Megjelenik hetenként egv iven A lap ára : Egész évre I4 K Félévre . .. 7 K Egyes szám ára 40 { ^üaletéiek es |irtlj •<•/ Ksre»!í oldal .... 40 K j >a Mnudó hirdeié^okiiú^^if yv/.** szerint TARTAEOHjEüyEÉlí : VEZÉRCIKK: keánynevelésünk kérdéséhez. Báró Solymossy Lajos. — Béke. Mayer Pál. — Iskoláink értesiioi. Boldis jános. — A „Protestáns Irodalmi Társaság""!»«]. Dr­Szláuik Mátyás. — luodalom. — Belélel. — Pályázatok és hirdetések. a is A magyarhoni evang. egyház kebe­lében ujabban sokat foglalkoznak a bei­misszió kérdésével, mert végre minde­nütt felismerték, hogy az egyházi élet iránt való elhidegülés mind jobban terjed és az érdeklődés hiánya iahazipdik.. Ezen áUapot okát a felnőtteknél abba n találom, hogy a mindennapi olvasmányokban tel­jesen hiányzik az egyházias szellem, mig a napi sajtó észrevétlenül terjeszti azt az irányt, a mellyel az embereket a maga kozmopolita, a történeti tekintélyeket le­romboló és önös érdekeit szolgáló né­zetkörébe vonja be. Ha már most a fel­nőtteknél mind nagyobb mértékben terjed a vallástalanság, vagy legalább az egy­háziatlanság, hogyne terjedne még job­ban az ifjúságban, a mely a felnőttektől sajátit el minden jó és rosz tulajdonsá­got. Ebből következik, hogy ha esetleg a felnőtteket nem lehetne is már vissza­hódítani, legfőbb ideje, hogy az ifjú nem­zedék vallásos nevelését uj alapokra fektessük. Ä gyermekek nevelésével hivatá­sunknak is megfelelően legtöbbet a nők foglalkoznak. A milyen a nőnek, legyen az anya, vagy tanitónő, a felfogása és a vallásos szelleme, olyan nézetüek és vallásos szelleműek lesznek a gyerme­kek is. Nem hiszem, hogy volna még az ev. egyházon kivül más egyház Magyar­országon, a meiy oly keoeset törődnék a leányok minő iskolában való neveié­lésével, mint az evang. egyház, fí róm. kath. szülő világért sem adná gyermekét olyan iskolába, a hol azt az ő szellemé­vel ellenkező irányban nevelhetnék. Mem találom igazi okát annak, miért nevelőd­nek az euang. leányok idegen iskolák­ban? Kétségtelen azonban, hogy ennek egyik oka az, hogy kevés felsőbb evang. leányiskola van s azokban is sokszor fogyatékos a kivánatos számú s megfe­lelő képzettségű tanerő, fí megfelelő képzést ugy értelmezem, hogy tanitónőink leginkább állami iskolákban neveltetnek, a honnét pedig evang. szellemű és érzésű tanitónőket nem is várhatunk. Az államnak, ugyanis, mint ilyennek nem érdeke a sok felekezet fenntartása, mert minden egyes különálló egyház külön közösséget alkot az állam keretén belül. Különösen áll ez az autonom szer­vezettel biró protestáns egyházakra nézve. Ha már most az államnak nem érdeke az evangelikus szellemű oallási nevelés, annál nagyobb érdeke a magyar­honi evang. egyetemes egyháznak, ha esak lassanként elsorvadni nem akar. Az idő a tettre elérkezett! Gondos­kodnunk kell megfelelő színvonalon álló evang tanitónőképző felállításáról, ha

Next

/
Oldalképek
Tartalom