Evangélikus Őrálló, 1916 (12. évfolyam)

1916-01-15 / 3. szám

_ 18 löbbről nem, legalább egyről, a mely a mai kor igényeinek teljesen megjeleljen. E kérdésnél a kerületek tegyenek jélre minden féltékenységet és versengést s a viribus unitis jelszava alatt olyan helyen állítsák fel a képzőt, ahol az alacsonyabb fokú leánynevelő intézetekkel is összelesz kapcsolva, hogy a leendő tanitónők a tanításban és a nevelésben ideje korán kellő gyakorlatra tehessenek szert. Nézetem szerint erre a legalkalmasabb hely Aszód volna, csak minden féltékenykedés nélkül ki kell szemelni és mellette állást foglalni. Ez intézet felállítása a reformatio 400 éves fordulójának egyik egyetemes emléke lehetne — ama jelszó alatt: inkább adjon az egyetemes egyház tanítónőket &z államnak, mint sem állami képzőkben nevelkedett tanítónőket legyen kénytelen befogadni az államtól. Báró Solymossy Lajos. Béke. • A kik e szörnyű világháborút a jó Istennel bármily vonatkozásban ok és okozati összefüggésbe hozzák, azok nagyon tévednek. Nem, Uraim, az az Isten, a ki a Szeretet, az az Isten, a ki azt mondta: Ne ölj 1 s a ki örökkévaló épen azért, mert lényében állandó, változhatatlan: önnönmagához következetlen nem lehet s nem akarhatja az egyik pillanatban azt, amit a másikban eltiltott. Isten örökkévalóságánál, lényének változhatatlanságánál s szereteténél fogva se ennek, se más háborúnak oka nem volt, mert nem is lehetett! Hová jutnánk? Hiszen akkor e vérzivatar minden piszkos hullámáért, melyet fékevesztett emberi ösztönök és indulatok felszinre vetnek, minden sóhajért és könnyűért, mely ártatlanok keblét s szemét elhagyja: ő volna felelős s a büszke ember, ki vadul gyilkolja felebarátját s pusztit, rombol faluakat, városokat épugy, mint templomokat, ártatlanságával, mint tehetetlen eszköz Isten kezében még kérkedhetnék is. Nem, ez embermészárlás erkölcsi felelőségét tisztázni kell 1 Isten, mint e tömeggyilkolás okozója lényében rejlő emiitett okoknál fogva, lehetetlen feltevés. Szerepe — emberileg szólva — csak anynyiban lehet benne, hogy mint világfentartónak 1915 s világkormányzónak tudta és akarata nélkül semmi sem történhetik e földön. (Máté 10 r. 29. 30) Még pedig se az anyagi se az erkölcsi világban. Ha Isten akarata absolut éruényü volna, akkor természetszerűleg őt kellene minden esemény, minden változás okozójának is tekinteni, mely ez anyagi és erkölcsi világban történik, mert minden az ő akarata szerint történnék. Ez esetben azonban se háborúról, se bármilyen az Isten lényével ellenkező dologról szó sem volna e világon, mert azt Isten tiszta és szent akarata kizárja. Azonban Isten akaratával szemben áll az ember akarata, mely dacolhat Teremtője akaratával és sajnosan tapasztaljuk, hogy dacol is. Az embernek meg van az az ethikai képessépe, hogy Istennek engedelmeskedjék, de meg van az engedetlenség képessége is. És itt keressük minden bün okát, itt a háború egyetlen okát is. Isten mint végtelen szeretet azt akarja, hogy mi is szeressük egymást önzetlenül, mert mindnyájan az ő kezemunkája képmása s egymás között testvérek vagyunk. Igen ám, de az emberek sutba dobják Istennek akaratát, egymást gyűlölik, egymásra irigykednek, egymást békén javaik élvezetében nem hagyják s önző kapzsiságból nemcsak megkívánják másnak jogos tulajdonát, de, ha szép szerével nem lehet — elrabolják erőszakkal. Kicsiben ép ugy a mindennapi életben, mint nagyban a háborúk alkalmával. A ki pedig védelmezi a maga javait, azt az erősebb leveri s legyilkolja. Igazságos háború?! A háború a maga kapzsi szempontjából mindenkinek igazságos, ethikai oka azonban kizárólag a gyűlölet, az emberi önzés és kapzsiság, a terjeszkedés és gazdagodás, a földi jólét: kényelem vágya. Szóval kizárólag anyagi előnyök, az ethikai jó és a kulturális szempontok, mint a háború előidézői, okozói önönmagában véve abszurd feltevés. E kérdések legfeljebb mint a haboru következményei érinthetők a háborúval kapcsolatban. Isten pedig, ki, mert felruházott a szabad elhatározás képességével, engedi ideig-óráig érvényesülni az emberiségnek vele dacoló akaratát is. Ha ti azt a jót, amit én akarok nem akarjátok, legyen meg a ti akaratotok! Raboljátok, gyilkoljátok egymást — ti akartátok! Lássátok majd hová juttat a szakitás, az ellenkezés! Mindenért, ami Isten szent akarata ellenére történik, az erkölcsi felelőséget az ember viseli — igy a háborúért is! Elsősorban az emberiség vezetői, kiknek istentelen, bűnös indulatai, ravasz, aljas üzelmei, a diplomácia szemérmetlen hazudozásai ellenségeinknél, a szerbek pökhéndi fellépése a monarchiával szemben s aljas király gyilkossága a háborút megelőző időből ismeretes! EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ