Evangélikus Őrálló, 1915 (11. évfolyam)

1915-02-20 / 8. szám

XI. öv. 8 szäm A lapot szellemi és anyagi tekintetben illető mindennemű postai küldemény, a hirdetések szövege és ára, valamint az eset­leces reklamáció is a lap tu­lajdonosához: Nos'/kó István lelkészhez Rákoskeresztúrra (Pest megye) küldendő. S3 IS SZERKESZTIK: RAFFAYSÁNDOR NOSZKÓ ISTVÁN budapesti lelkész. rákoskeresztúri lelkész. FŐMŰNK ATA HSAK : ^ ^ SCliOLTZ ÖDÖN BLATNICZKY PÁL ágfalvi esperes-lelkész. cinkotai leikész. GÖ/nÖRYJANOS eperjesi fogyni, igazgató. Megjelenik hetenként epv iven A lap ára : Egész évre .......... 14 K Félévre 7 K Egyes szám ára 40 f Hirdetések és jiíilj a/.afok ái'ii; KRész oldal ..... 40 K Állandó hirdetések mefteryezés szacid.i TARTAkOMJEGIjZEK : VEZERC1KK : A sfóla **) — A mi eggházfenfartóinh. Duszik Lajos. — Beléieí. — Pálgázatok és hirdetések. SSÓ2SÍ. — Bűnbánó ének. Vers. Szántó Róbert. Babona a háborúban. Wallrabensfein Jakab. — ") Hét évvel ezelőtt a bányai egy­házkerület közgyűlése elé egy inditvány lett beadva, a mely akkor lapunk hasáb­jain is közölve volt s a melyben az in­dítványozó azt kérte, hogy a miként egykor a tiszai egyházkerület tette, ren­dezze a bányai egyházkerület s utána a a többi kerület is a lelkészi és kántori stólát egységesen és korszerűen. Az inditvány indokolásában ennek szükség­szerűsége alapos okokkal volt támo­gatva. — Ezeket az indokokat most újból ismételni nem akarjuk, bár ma még in­kább kiáltóbbak, mint akkor voltak. — A lelkészek ugy is tudják'és érzik azokat. Utalunk egyszerűen lapunk 1908 évi 35 számára. — Az indítványnak nem az lett a sorsa, a mit az indítványozó tulajdon­képen elérni akart, t. i. a stólák emelése, egyöntető s korszerű rendezése, hanem az indítványozó örömére ennél sokkal kedvezőbb. — Ugyanis a kerületi köz­gyűlés ugy határozott (1908. jkv. 49 p.), hogy „nem járul ho^zá az indítványhoz, hanem a helyett kimondja, hogy legkívá­natosabb volna a stólaszedésnek teljes beszüntetése mellett a stólak kárpótlását az államnál szorgalmaznunk, mely irány­ban való kezdeményezésre az egyete­mes gyűlést felféri". fíz előterjesztést az egyetemes köz­gyűlés tárgyaltaik a.következő határo­zatot hozta (1908 évi jkv, 148. p.) „az egyetemes közgyűlés a jogügyi bizottság javaslatához képest az ügyet megjelelő intézkedés tétele végett átteszi a két protestáns egyházat közösen érdeklő ügyekre nézve kiküldött bizottsághoz". Ez történt 1908 év őszén 1 Hogy azóta tett-e valamelyes lépést e tekintetben ezen bizottság, nem tudjuk, mert ülései rendszerint zárt ülések s bizalmas jel­legűek, igy az ott tárgyalt ügyekről a nyilvánosság esak akkor vehet tudomást, ha a legközelebbi egyetemes gyűlésen jelentést hallunk. Sem az 1909-iki, sem a következő gyűléseken erről többé szó nem esett. Tehát a közös bizottság­nál ugylátszik az ügy elaludt 1 De talán még sem egészen, mert a református testvéregyházban az 1911 és 1912 évek folyamán észlelhető volt némi mozgolódás. Ugyanis a református püs­pökök leirataikkal hívták fel a lelkésze­ket „az anyakönyvi kiadványok körül jövedelmeikben tetemes és mindig foko­zódó kárt valló lelkészek állami kárpót­lását" illetőleg, hogy az e eimen való veszteségeiket írják össze. — A mi meg is történt, legalább ezt bizonyítják a re­formátus egyházi lapok, pl. a Lelkész­egyesület 1911 évi 36 száma is. Hogy azután lett-e a református testvéregy­házban valami folytatása,vagy eredménye az összeírásnak ? Erről nem hallottunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom