Evangélikus Őrálló, 1915 (11. évfolyam)

1915-07-10 / 28. szám

XI. ev. Budapest, 1915. julius 24. 30 . szám. EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP. A lapot szellemi és anyagi tekintetben illető minöennemű postai külöeniény, a hiröetések szövege és ára, valamint az esetleges reklamáció is a lap tulajdonosához: Noszkó István lelkészhez Rákoskeresztúrra (Pest megye) külöenöő. Í3 m SZERKESZTIK. RAFFAY5ÁNDOR NOSZKÓ ISTVÁN budapesti lelkész. rákoskeresztúri lelkész. FŐMŰNK ATA Rtj A K : SCHOLTZ ÖDÖN BLATNICZKY PAL ág-falvi esperes-lelkész. cinkotai lelkész. DUSZIK LAJOS GÖ/nÖRYJANOS szatmári lelkész,. eperjesi főnyin. iíraz<rat/>. Megjelenik hetenként epv iven A lap ára : Egész évre 14 K Félévre 7 K Egyes szám ára 40 J Hirdetésiek es pályázatok ár«,: Kgész oldal . 4;> K Állandó hirdeféaeK met;«- yezés »^jKsjiv TARTAtOMJEQyZÉK : VEZÉRCIKK : Huss János emlékezete. Jahn Jakab. liözrjyüíése. N. — Belélef. — Pálgázatok és hirdetéssk. A. pestmegyei egyházmegye Husz János emlékezete. A háború eseményeinek lázas szemlélődésében álljunk meg egy kissé ! A véres csatamezők hőseiről (orditsuk tekintetünket a vallásos meggyőződés és önfeláldozás bajnokára, Husz Jánosra! Folyó évi julius 6-án volt 500. évfordulója annak, hogy Husz János Constanzban a máglya tü^halálában tett tanúbizonyságot az Ur evangeliuma iránti tántorithatlan ragaszkodásáról, halált megvető üdvbizonyosságáról. Mire inditson minket e hős előreformator tanitása, élete és halála ? Mindenekelőtt magasztaljuk az Urat, hogy a hitjavitás előtt is kiválasztott magának bátor férfiakat, a kik az egyház romlottsága és a meghamisított bibliai tan ellen tiltakoztak s kiknek fellépése hajnalhasadását jelentette a 16. század reformatiója ragyogó napjának. Avagy nem találjuk-e meg már Husz tanitásában is a refermatió nem egy alapigazságát? Az anyanyelven való igehirdetés ; tagadása a reliquiák csodás hatásának ; az Urvaesorának két szin alatti kiszolgáltatása ; tiltakozás a bűnbocsátó cédulák pénzért ualó árusítása ellen; a szent írásnak a pápa és egyház feletti feltétlen tekintélyének kiemelése ; a lelkiismereti szabadságra való hivatkozás minden emberi kényszerrel szemben; hangsúlyozása annak, hogy nem a Pápa, hanem Krisztus az egyház feje — a Husz által hirdetett mindezen bibliai igazságok nem jutnak-e később épen a lutheri reJormatióbm fokozottabb mértékben és határozottabb formában kifejezésre s e körülmény nem kötelezi-e épen az evangelikus egyházat a kegyeletes megemlékezésre ? Husz keresztyén világnézetében egyébként általában eléggé domborodik ki az evangelikus egyház egyik alapvető elve, a szent írásnak, mint hitünk és életünk zsinórmértékének nagy jelentősége; ellenben a hitből való megigazulásnak materialis elve csak Luther bibliai zsenialitása által jutott később teljes kifejezésre. Hogy dogmatikai tekintetben mily nagy távolság »an Husz és Luther felfogása közt, azt Ammundsen Valdemár kopenhágai theol. tanár is bizonyítja Husz életrajzában, melyben azt mondja : „a huszitismus lényegileg a középkorral törvénynek látta a keresztyénséget, mig Luther kegyelemhirnek". Husz általában inkább az egyház gyakorlati kérdéseivel foglalkozott ; a dogmatikai nagyobb s2abásu elmélyedést hiába keressük nála, sőt a mélyebb dogmatikai képzettséget is. A mi pedig hősünk személyiségét és életét illeti, hálás kegyelettel kell kiemelnünk jellemének tiszteletre- és követésre