Evangélikus Őrálló, 1915 (11. évfolyam)

1915-06-26 / 26. szám

246" EVANGELIKUS ORALLO 1915 soproni és pozsonyi akadémiák egyesítése utján a lelkészképzés reformjának megvalósítani kivánt célját, a mihez még maga a javaslat is nem annyira a meglevő intézetek számának apasztásával, illetve egyesitésével, mint inkább a lelkészképző szeminárium létesítésével óhajt, de lehet is eljutni. Hiszen maga az akadémiai tanulmányi idő mindenkép négy év maradna, a tanrend pedig legfeljebb egyes mellék diszciplinákban mutatna eltérést, a mint ez jelenleg, a három intézetet egységesen kötelező szervezeti szabályzat mellett és dacára is észlelhető. Annyi bizonyos, hogy ugy a külön megmaradó eperjesi, mint az egyesitendő sopron-pozsonyi theologiát akadémián az előadások tárgyának megállapításánál figyelembe kell majd venni a társintézetek, tehát Eperjesen a jogakadémia, Pozsonyban az egyetem előadásait, melyeknek hallgatását részint az összes theologusokra kötelezővé, részint az egyes vállalkozóknak lehetővé kell tenni. E tekintetben oly módon kell eljárnunk, mint az egyes kath. szerzetes rendek, melyeknek növendékei a theologia mellett a budapesti egyetemen más fakultások előadásait is rendszeresen látogatják. Lehet, hogy ily egyik-másik theologus átlép majd a tanári pályára, de ez gimnáziumokat fentartó evang. egyházunkra csak előnyös lesz. E téren teljes szabadságot engednék a theologusoknak, csupán arra ügyelnék, hogy a theol. akadémián csak azokat, a más Jakultási előadásokat is látogató hallgatókat tűrném meg, a kik az előadott theologiai disciplinákból rendesen és kielégítően állják meg a kötelező kollokviumokat, vizsgákat. Ad. 2.) fíz eddig elmondottakból már önkénytelenül folyik, hogy a soproni és pozsonyi akadémiák egyesítési helyéül a Banesó-féle javaslat második pontjában ajánlott Pozsony állapítandó meg, mert csak igy kínálkozik mód és alkalom arra, hogy theologusaink egyidejűleg hallgathassák a theologia mellett valamely más egyetemi fakultás előadásait ís és mert csak itt teheti közegyházunk egyeteme ezt a theologusoknak lehetővé azon anyagi eszközökkel, a melyek szegénysége mellett is a már meglevő pozsonyi akadémia és a vele kapcsolatos internátus (otthon) és tápintézet épületeiben, alaptőkéiben, alapítványaiban, taneszközeiben és felszereléseiben kielégítő módon rendelkezésére állanak. A javaslat eddig érintett két első pontjában foglaltaknak megvalósítása ellen tehát semmi néven nevezendő komoly aggály nem hozható fel, elháríthatatlan akadály nem merülhet fel. A következő 3—4 pontban ajánlott intézkedések azonban már nehezebben hajthatók végre, és nemcsak többféle aggodalmat keltenek, akadályba ütköznek (3 pont), hanem erős kritikára is indítanak (4 pont). A javaslat 3. pontja kimonnja, hogy Sopronban a theol. akad. helyébe a lelkészképző szeminárium lép egy évfolyammal, mely az egyesitett akadémia négy évfolyamát végzett minden hallgatóra kötelező és a mely a lelkészi vizsgának és a felavatásnak elengedhetetlen előfeltétele, a mivel is még a külföldön töltött egyetemi évvel sem pótolható. A tanulmányi időnek ily módon egy évnyi meghosszabbításával szemben a segédlelkészkedés jelenleg egy évnyi kötelező ideje felére száll alá. Ez tehát a lelkészképzési reform gerince. Elvileg a lelkészképző szeminárium felállításának nincs semmi akadálya, hátránya. Kétségtelen, hogy az akadémia által nyújtott inkább elméleti, tudományos képzésnek tökéletesebb gyakorlati kiképzéssel kiegészítésére az egy évi szemináriumi tanulmány kiválóan alkalmas, minek beszédes bizonyítékai a németországi protestantizmus hasonló eélu Prediger Seminariumai. Hogy ná-