Evangélikus Őrálló, 1915 (11. évfolyam)

1915-04-10 / 15. szám

EGYHÁZI ES ISKOLAI HETILAP. A lapot szellemi és anyagi tekintetben illető mindennemű postai küldemény, a hirdetések szövege és ára, valamint az eset­leges reklamáció is a lap tu­lajdonosához: Noszkó István lelkészhez Rákoskeresztúrrá (Pest megye) küldendő. S3 S9 SZERKESZTIK: RAFFAY SÁNDOR NOSZKÓ ISTVÁN budapesti leikés/.. rákoskeresztúri lelkész. FŐMŰNK A TA RS A K: SCHOLTZ ÖDÖN BLATNICZKY PAL ágfí'alvi esperes-lelkész einkotai lelkész. DUSZIK LAJOS GÖnÖKYJANOS szatmári lelkész. eperjesi fogyni. i^azyató. Megjelenik hetenként epv iven A lap ára : Egész évre 14 K Félévre 7 K Egyes szám ára 40 j Hirdetések es [lalyazaok ár-a: tíjj-esz oldal .... . ín K A llandó hirdetések iuej»er yezés szelént TARTAüOMJEBlJZÉM : VEZÉRCIKK : Katonai lelkészeiül. Miles. - Myilí leuél. Horémusz Pál. — Mikor a taimsituáng nem tamisituáng. Margóesy Kálmán. — TÁRCA. Esti ima a hazáért. Petrouies Pál. Fohász. Sárkány Kálmánná. — Beléleí. — Pálgázatok és hirdetések. Kalonöi lelkészetünk. Ezer a panasz, íizezrivel, százezrivel vérző evangelikus katonáink lelki ellátá­sának hiányossága miatt. Kevés a kato­nai lelkész, a hare élén küzdő véreink hónapokon keresztül nem látnak evang. tábori lelkészt, a ki a harcok jergetegé­ben megerősítené, vigasztalná, meg­nyugtatná lelküket. Kórházainkban min­den vallásjelekezet lelkésze szabadon jár ki-be, csak evangélikust nem látnak ott szenvedő és sokszor a kapott sebek következtében elhunyt véreink. Nincse­nek építő irataink, vagy nem tudják azo­kat a kellő számban és a szükségelt nyelven eljuttatni oda, a hol „mind a szép, hives patakra, a szarvas kíván­kozik", ugy óhajtják ezeket a legsúlyo­sabban megpróbált lelkek. S ki győzné mind jelsorolni azokat a hiányokat, a melyek mind csak azt bizonyitják, hogy evang. egyházunkat készületlenül találta ez a rettenetes világháború. A kik nagy helyőrséggel biró váro­sokban müködünk, már régóta érezzük ezeket a bajokat s közvetlenül a jelenlegi zsinat megnyitása előtt épen e b. Lap hasábjain igyekeztünk rájuk terelni a közjigyelmet (1913. évi 45 sz.) A vonat­kozó szolgálati szabályzatokkal kezünk­ben mutattuk ki, hogy katonai lelkésze­ink, jóllehet a szabályzat értelmében egyetemes gyülésünk joghatósága alá tartoznak, a valóságban mégis a róm. kath. tábori püspöknek, illetve a hadtes­teknél rendszeresitett tábori jőpapoknak vannak alárendelve. A zsinati javaslatokban vannak is egyes intézkedések, a melyek arra mu­tatnak, hogy szavunk nem volt egészen kiáltó szózat a pusztaságban. Az alkot­mány és jogügyi bizottság javaslatának 120. és 121 §§-ai rendelkeznek a katonai lelkészekről, a 254 §. a mindenkori ma­gyarhonos evang. katonai püspököt, il­letve ennek magyar honos helyettesét, az egyetemes gyűlés hivatalos tagjainak sorába iktatja; a 256 §. dd.) pontja pedig a katonai lelkészek és vallástanárok szolgálati és jegyeimi szabályzatának az illetékes hatóságokkal egyetértésben leendő megállapítását az egyetemes gyűlés hatáskörébe utalja. (Mindenesetre legalább is szépséghiba a javaslatokon, hogy kimaradt belőlük az előadói javas­lat 28. §-a, a mely a katonai gyülekeze­tek jogalmát állapitja meg, de hisz ezen könnyű segíteni!) A bizottság tehát megtett mindent, hogy katonai lelkészetünket középkori elmaradottságából kivegye s azt is ma­gyarhoni ev. egyházunk autonómiájának oltalma alá helyezze. Ez azonban mind csak a jövő zenéje, a világháború pedig

Next

/
Oldalképek
Tartalom