Evangélikus Őrálló, 1914 (10. évfolyam)

1914-11-14 / 46. szám

1914 EVANGÉLIKUS ŐRÁLLÓ 1914 hogy kinek agyában szülemlett meg elébb annak a latin bölcsnek és a ki azt emigy formulózta „Quidquid agis prudeater aga et respiee finemi" vagy a Bölcs Sirák aforismai Írójának agyában-e a ki kötetlen beszédben ugyanazt mondja: „Akármit is cselekszel gondold meg a a végét é« semmi rosszat nem fogsz cselekedni". Bizony mondom bölcs volt az egyik olyan, mint a másik. Hát kedves barátaim 1 szép dolog a lelkesedés és szép és dicső dolog a hazáért meg is halni: de semmiképpen nem helyeselhetem, hogy a theologus ifjúság egy „mozgalom" következtében álljon fegyverbe. Ti mindnyájan, éreti nagykorú s oly férfiak vagytok, a kik közül mindenki saját elhatározából sorakozott a Krisztus zászlajá alá s magatok jó szántából lettetek, vagy akartok lenni a ]. Krisztus „jó vitézei". Senki azért titeket szándékotoktól el ne téritsen „hitető beszéddel" 1 Nagyon kérlek — hogy ne értsetek engem félre 1 Nem azt mondom én, hogy a theologiáról ne mozduljatok s hogy senki közületek fegyverbe ne menjen! Isten ments 1 Ez oly távol áll tőlem mint Makó Jeruzsálemtől. Csakhogy senki a „mozgalom" által meg ne mozgattasa magát, hanem a mozgalom mellett vagy dacára ugy cselekedjék „amint kiki szivében elgondolta". És ha ifjú szivelekben fel lobog az ősi kuruc virtus, akkor minden szó nélkül kérje ki kiki maga elhatározásából az érettségi bizonyítványát, mondjon bucsut az almamaternek s jelentkezzék önkéntesnek vagy közvitéznek és mi áldásunkkal és imáinkkal fogjuk az elszánt ifjút kisérni a harcok mezejére 1 De a komoly tanulmányok között az ilyen nem theologiai mozgalom csak izgalmakat szül, megzavarja az ifjú elmét s hosszabb vagy rövidebb időre ártalmasan befolyásolja a kedélyeket s komoly pályára való készülést. Ha pedig ehhez hozzá vesszük a mozgalomnak azt a részét a mely hűllomás szerint kérvénnyel akar járulni Ö felségéhez a királyhoz, hogy „engedje meg" hogy a theologusok beléphessenek a hadseregbe — ez már éppen a nevetségességgel lenne határos, ha nem lenne egyúttal szomorú is. Mert hát mit vétettek azok a szegény fegyver alá készülő derék ev. theologusok, hogy nekik ehhez a legfelsőbb engedelemre lenne szükségük, mikor ezt az „engedelmet" még a fogház viselt embernek sem kellett kérnie — megadta ezt ő felsége saját spontán elhatározásából. Avagy mivel vagytok ti rosszabbak amazoknál? Van Ő felségének elég dolga — ne szaporítsátok azt ilyen felség folyamodványokkal! Egyszóval a ki menni „akar", menjen Istennek szent nevében minden feltűnés nélkül, de a tanulni akarókat (ezekre is szükségünk van) ne izgassa s ne zavnrja komoly tanulmányában. fí kik pedig végleg maradnak lássanak hozzá ugyancsak Istennek szent nevében a tanári karral egyetemben a komoly tanulmányozáshoz, hogy a másfél hónapi mulasztást helyre pótolják. Az idő int. Tegye mindenki hiven kötelességét még pedig azon a helyen, a melynek betöltésére az Ur elhivta 1 „Áron is vegyétek meg az alkalmatosságot, mert az idők gonoszak". fíz elszántaknak harci készségét s a tanulóknak komoly tanulmányát Istennek oltalmába ajánlom! Farkas Gejza. U. i. Erősen hiszem, hogy a tanári kar, ha ugyan eddig meg nem tette — a mozgalmat mint indokolatlant s részben a theologiai ifjúságra nézve lealaesonyitót — le fogja szerelni. F. A uilágháboro irodalma. A világháborúnak Németországbán máris nagy irodalma van. Fontos dokumentuma lesz az egykoron e háború benső történetének, főleg azokkal az angol és francia hazudozásokkal szemben, a melyekkel a kábel elszakitásával és Németország elől való elzárásával a világsajtót elárasztották. A „mélységek állatjának" jelezte egy német tudós a politikai hazugságok eme szövevényes hálóját. Már más alkalommal is jeleztük Németország és Ausztria-Magyarország jogos és erkölcsi háborújának irodalmát. Igy a lipcsei „Internationale Monatschrift für Wissensehaft, Kunst u. Technik" c. kultur folyóirat füzeteiben nem kisebb ember, mint egy Hanach a theologus, Euchen és Wundt a bölcselő, Chamberlain a művelődés történetíró és Dryander az udvari főpap Anglia perfidiájára, Franeiország revanzs-politi^ kájára és Oroszország féktelen hatalomvágyára vezeti vissza a háborút, Angliát egyenesen „a civilizátió árulójának" mondják s a világháborúért az erkölcsi és anyagi felelőséget reá hárítják. Ha világitélet a történelem, ugy e perfidiájáért meg kell lakolnia. De kiválóan becses adalékkal szolgált a világháború német irodalmához Stein Lajos hazánkfia is „

Nord und Süd" c. nagyhírű kultur~ folyóiratával, a melynek testes novemberi füzetében „Kriegs-Sonderheft" c. alatt sorra meg~ szóllaltatja a kiváló német és külföldi (2 magyart