Evangélikus Őrálló, 1914 (10. évfolyam)

1914-11-14 / 46. szám

1914 EVANGÉLIKUS ŐRÁLLÓ 1914 hogy kinek agyában szülemlett meg elébb annak a latin bölcsnek és a ki azt emigy formulózta „Quidquid agis prudeater aga et respiee finemi" vagy a Bölcs Sirák aforismai Írójának agyában-e a ki kötetlen beszédben ugyanazt mondja: „Akármit is cselekszel gondold meg a a végét é« semmi rosszat nem fogsz cselekedni". Bizony mondom bölcs volt az egyik olyan, mint a másik. Hát kedves barátaim 1 szép dolog a lelke­sedés és szép és dicső dolog a hazáért meg is halni: de semmiképpen nem helyesel­hetem, hogy a theologus ifjúság egy „mozgalom" következtében álljon fegyverbe. Ti mindnyájan, éreti nagykorú s oly férfiak vagytok, a kik közül mindenki saját elhatározá­ból sorakozott a Krisztus zászlajá alá s maga­tok jó szántából lettetek, vagy akartok lenni a ]. Krisztus „jó vitézei". Senki azért titeket szándé­kotoktól el ne téritsen „hitető beszéddel" 1 Na­gyon kérlek — hogy ne értsetek engem félre 1 Nem azt mondom én, hogy a theologiáról ne mozduljatok s hogy senki közületek fegyverbe ne menjen! Isten ments 1 Ez oly távol áll tőlem mint Makó Jeruzsálemtől. Csakhogy senki a „mozgalom" által meg ne mozgattasa magát, ha­nem a mozgalom mellett vagy dacára ugy cse­lekedjék „amint kiki szivében elgondolta". És ha ifjú szivelekben fel lobog az ősi kuruc virtus, akkor minden szó nélkül kérje ki kiki maga el­határozásából az érettségi bizonyítványát, mond­jon bucsut az almamaternek s jelentkezzék ön­kéntesnek vagy közvitéznek és mi áldásunkkal és imáinkkal fogjuk az elszánt ifjút kisérni a harcok mezejére 1 De a komoly tanulmányok között az ilyen nem theologiai mozgalom csak izgalmakat szül, megzavarja az ifjú elmét s hosszabb vagy rövi­debb időre ártalmasan befolyásolja a kedélyeket s komoly pályára való készülést. Ha pedig ehhez hozzá vesszük a mozga­lomnak azt a részét a mely hűllomás szerint kér­vénnyel akar járulni Ö felségéhez a királyhoz, hogy „engedje meg" hogy a theologusok belép­hessenek a hadseregbe — ez már éppen a ne­vetségességgel lenne határos, ha nem lenne egy­úttal szomorú is. Mert hát mit vétettek azok a szegény fegyver alá készülő derék ev. theolo­gusok, hogy nekik ehhez a legfelsőbb engede­lemre lenne szükségük, mikor ezt az „engedel­met" még a fogház viselt embernek sem kellett kérnie — megadta ezt ő felsége saját spontán elhatározásából. Avagy mivel vagytok ti rosszab­bak amazoknál? Van Ő felségének elég dolga — ne szapo­rítsátok azt ilyen felség folyamodványokkal! Egy­szóval a ki menni „akar", menjen Istennek szent nevében minden feltűnés nélkül, de a tanulni akarókat (ezekre is szükségünk van) ne izgassa s ne zavnrja komoly tanulmányában. fí kik pedig végleg maradnak lássanak hozzá ugyancsak Istennek szent nevében a tanári karral egyetemben a komoly tanulmányo­záshoz, hogy a másfél hónapi mulasztást helyre pótolják. Az idő int. Tegye mindenki hiven köteles­ségét még pedig azon a helyen, a melynek be­töltésére az Ur elhivta 1 „Áron is vegyétek meg az alkalmatosságot, mert az idők gonoszak". fíz elszántaknak harci készségét s a tanu­lóknak komoly tanulmányát Istennek oltalmába ajánlom! Farkas Gejza. U. i. Erősen hiszem, hogy a tanári kar, ha ugyan eddig meg nem tette — a mozgalmat mint indokolatlant s részben a theologiai ifjúságra nézve lealaesonyitót — le fogja szerelni. F. A uilágháboro irodalma. A világháborúnak Németországbán máris nagy irodalma van. Fontos dokumentuma lesz az egykoron e háború benső történetének, főleg azokkal az angol és francia hazudozásokkal szemben, a melyekkel a kábel elszakitásával és Németország elől való elzárásával a világsajtót elárasztották. A „mélységek állatjának" jelezte egy német tudós a politikai hazugságok eme szövevényes hálóját. Már más alkalommal is jeleztük Németor­szág és Ausztria-Magyarország jogos és erköl­csi háborújának irodalmát. Igy a lipcsei „Inter­nationale Monatschrift für Wissensehaft, Kunst u. Technik" c. kultur folyóirat füzeteiben nem ki­sebb ember, mint egy Hanach a theologus, Euchen és Wundt a bölcselő, Chamberlain a mű­velődés történetíró és Dryander az udvari főpap Anglia perfidiájára, Franeiország revanzs-politi^ kájára és Oroszország féktelen hatalomvágyára vezeti vissza a háborút, Angliát egyenesen „a civilizátió árulójának" mondják s a világháború­ért az erkölcsi és anyagi felelőséget reá hárítják. Ha világitélet a történelem, ugy e perfidiájáért meg kell lakolnia. De kiválóan becses adalékkal szolgált a világháború német irodalmához Stein Lajos ha­zánkfia is „ Nord und Süd" c. nagyhírű kultur~ folyóiratával, a melynek testes novemberi füze­tében „Kriegs-Sonderheft" c. alatt sorra meg~ szóllaltatja a kiváló német és külföldi (2 magyart

Next

/
Oldalképek
Tartalom