Evangélikus Őrálló, 1914 (10. évfolyam)

1914-11-14 / 46. szám

506 is) tudósokat és poliiikusokat a világháború tárgyában. Így mindjárt maga a derék szerkesztő Stein „a mi hét fegyuerünket" ismerteti. Ezek elseje a két szövetséges hatalom „nagyobb és jobb joga", a melynek értelmében nem a franeziák boszuja, az oroszok hatalomvágya, vagy az angolok irigysége, hanem nemzeti önfentartás ösztöne sugalta a német-osztrák-magyar háborút, fl másik fegyver a magasabb morál", a melyet az angol morality" az igazsággal együtt „moratorium" alá helyezett. A harmadik csapataink fölénye szárazon, vizén és a levegőben, mely azok egységes gondolkozásában, érzésében és akaratában nyilvánul. A negyedik fegyuer kifejlett technikájuk, a melyet azok valóságos haditudománynyá fejlesztettek ki, s Antrverpen elfoglalásában érte el tetőpontját. Az ötödik fegyver seregeink szervező ereje, mely a franeziák, angolok és oroszok khaoszával szemben mathem. pontosságú mozgósításukban jutott kifejezésre. Végül a hatodik fegyver seregeink egységes vezényszava s az utolsó erkölcsileg tiszta tollúnk, a melylyel szemben az ántánt vezényelve valóságos bábeli zűrzavar és sajtója megtévesztésre szánt hazugság. Azért mondotta Bülow herceg: „S ha a világ ördöggel volna tele, népünk meg fogja védeni a maga helyét". Hisz Wundt szerint „még gondolatnak is borzalmas egy orosz győzelem!" A jenai Haechel a maga monisía világnézete szemüvegén nézi a háborút „már a nagy görög filozófus: Herakleitosz hirdette, hogy „küzdelem a dolgok ősatyja" és Empedoklesz vallotta „a Szeretet és gyűlölet elemeinek" váltakozó uralmát aminek betetőzése a Lamarek-Darvin-féle „létért való küzdelem" s a „selectio". Hát a népek története tele van az anyagi és szellemi energiák ilyen küzdelmével, ép azért abban „gondviselésről vagy erkölcsi folytonos világrendről" nemis szólhatunk. Szerzőnk e végzetes tévedése után uUsgálja a mai világháború okait, a melyek véráldozataiért a szenteskedő „Anglia brutális nemzeti egoizmusát" teszi felelőssé. Anglia a „világtörténelem legnagyobb bűnéi" követte el, a melynek luciferi lelkületű eszközlője Grey és Izvolszki. Szép tanulmányát azzal fejezi be, hogy a mai véres és barbár „Zixzs/enz-kampf" helyére a békés és észszerű „íYon/furenz-kampf"nak kell lépnie a népek és nemzetek között. Ley den követnek „a diplomatiáj és a világháborút" megvilágitó szép cikkét a mi Apponyinh a háborút „az interparlamentáris unió álláspontján" vizsgálja. B háború nem dönti meg a békemozgalmakat, mert a hazaszeretet fölötte áll a pacifizmusnak. A Németország- és AusztriaMagyarország kipróbált szövetsége nemcsak a 510 párhuzamosan haladó anyagi és szellemi érdekek, hanem a hasonló jellegű erkölcsi alapelvek szöueísége, amelynek győzelméhez van kötve a békeeszme jövője. Mai háborúnk — úgymond — „a nyugati ker. kultura harca a keleti barbárság ellen", mert „Oroszország egységes szláv kultúrpolitikája egy nagy történeti hazugság". Nemzetgazdasági szempontból, Fischer, a bölcselet ssemüuegén Euchen tanár vizsgálja a világYáborat. Gondolatai a nemzetiségi eszméről (mely mai keleti alakjában „vak és szenvedélyes természeti ösztön"), a jogos és igazságos háború életenergiáiról s a népek és nemzetek békés ethikai és technikai együttműködéséről nagyon meggyőzők. A hadikölesönről Helffenich, s a békéről a háborúban Waldeyer tanár értekezik. Előbbinek mestere Havenstein a német birod. bank elnöke, kinek arcképe disziti füzetünket, mig az utóbbi tanulmány a szeretetműveket ismerteti a háborúban. Majd Plener báró „a háború és a népjog" c. cikkében fájlalja, hogy Anglia önzése és Oroszország panszlavizmusa árulta el a eivilizátiót, — Ostwald pedig, a nagyhirü lipcsei természet bölcselő a haditudományról mond el érdekes dolgokat. Végül Harttung birálatilag a világháborúról, Hagemann a harcképességről és Andrássy Gyula gróf a világháború felelősségéről értekezik. Utóbbi szerint a világháborúért egyedül Oroszország és Anglia felelős. Pétervároít és Londonban döntöttek felette. Anglia szerepét végtelenül sajnálja, s Apponyihoz hasonlóan nagy elragadtatással szól német szövetségesünkről. Költemények és szokásos szemlék zárják be a kiváló füzetet, a melyhez Stein hazánkfiának melegen gratulálhatunk. Külön is 2 markáért megszerezhető Boroszlóban. Bécsben és Bpesten. Eperjes. Dr. Szláuih Mátyás. IRODALOM. Protestáns Áruaházi JMaptár. Szerk. Szaboleska Mihály és Raffay Sándor. Ára 60 fillér. Kiadta : Hornyánszky Viktor. Gazdag változatos tartalmú, kiállításában csinos naptár hagyta el a sajtót, mely ez éuben is méltó folytatása az előző években kiadott Protestáns Árvaházi Naptár-aknak. A legmesszebb menő tapintattal összeállított tartalmú naptár sorozatát Broeskó Lajos kir. tanácsos, a koronás érdemkereszt tulajdonosának, mint áruaházi igazgatónak jubiliumi leírása csatlakozik élénkítve tiszta nyomású művészi felvételekkel. A protestáns egyház kivá191*1 EVANGELIKUS ÓRALLO