Evangélikus Őrálló, 1914 (10. évfolyam)

1914-10-24 / 43. szám

475 hatalmas falai Isten előtt nem erősek többé ^.Kezedbe adtam Jerikhót". Qideonnak esak 300 embere van a midianiták sokasága ellen, de Isten van vele s ő azokat „az ő kezébe adta". Uagy: Izráel serege ugy táborozott „Mint két kicsiny kecskenyájaeska", a szirek azonban ellepték az egész országot, s mégis Istennek Ákhábhoz intézett beszéde ezt mondja: „Mindezt a nagy sokaságot a te kehedbe adom", hogy megismerjétek, hogy én vagyok az Ur! És ki számlálná elő mindazokat a csodás harcokat és háborúkat a Józsueét és a birákét, a Sámuelét és Dávidét, a Jósafátét és Hizkiaét s a többiékét mind, amelyekben mindig az a tétel érvényesült, hogy az ember hatalma nem segit, Isten előtt nem is számit; de ahol Isten van, ott van a győzedelem is és ott emberek is, paripák is — szunyadhatnak. Jellemzi ezeket a háborúkat az, hogy nemesupán ütközetekről szólnak, de sok imádságról is. Háborús idők imaórái egész sorozatának tételévé lehetne tenni: a háborús imádságokat Izráel harcaiban. Nem kezdenek csaknem egyetlen ütközetbe sem, anélkül hogy előbb az emberek Istennel ne beszélnének, akár midőn az Amalek elleni ütközetnél Mózes tusakodik erősen Istennel, akár midőn Hizkia némán kiterjeszti az oltár előtt az asszir hadüzenetet. Sok imádság maradt fenn számunkra a történeti könyvekben. A háborús imádságoknak tulajdonképi gyűjteményét a zsoltárok könyve nyújtja, a mélységes panasztól kezdve, hogy miért nem vonul ki Isten a sereggel, a harcban való bizakodásig: az Urnák nevében akarom őket összezúzni és a diadalörömig: az Urnák jobb keze Jelmagasztaltatott, az Urnák jobbkeze tartja meg a győzedelmet ... A világ egyetlen imádságos könyve sem közeliti meg a zsoltárok könyvének hadi imádságait, amelyekből az élő Isten lelke beszél, egyik sem tud ugy felemelni és vigasztalni és a leveretésekkor is megerősiteni. Másik jellemző tulajdonsága a biblia háborúinak az, hogy gyakran lépnek fel bennök a próféták. Nemcsak a csatákat irányítja Isten, de s"zól is a néphez az ő prófétái által. Ők prédikálnak neki bűnbánatot és megalázkodást, ők beszélnek csüggedetlenségről és Istenbe vetett bizodalomról. fl prófétai könyvek tele vannak ilyen háborús beszédekkel s ezeknek ereje és maradandó értéke épen abban rejlik, hogy ezek „az Ur beszédét" hozzák. Az Ur igéje, óh ez megragad ma is; kétélű fegyverként járja át a lelket, ha a próféták az emberek uétkéről és Isten Ítéleteiről beszélnek; s olyan, mint a menynyei balzsam, ha Istennek vtgasztalásairól szólnak. Vehetünk husz uagy akár száz emberi vigasztaló könyvet a kezünkbe, azok elhaluányulnak az egy Jesajás mellett. De olyan is az, mintha fölülről ömlenék alá erő, amint Isten az ő — népekre kiterjedő — hatalmáról szól, vagy amint az elhagyott, barátaitól elárult Izráelnek pártját fogja, uagy amint fogságát jóra fordítani s azt dicsőségre változtatni akarja. Mi nem csodálkozunk azon, ha ma az egyik szószéken Jesajás, a másikon Jeremiás, a harmadikon a Zsoltárok könyve van kinyitva, ha a gyülekezet vágyakozva a régi isteni igére figyelmez, mely a legtöbbnek egészen uj és idegen ugyan, de amely annál hatalmasabban ragadja meg őket, ha életadó áramok áramlanak most az ótestamentomból a csüggeteg szivekbe ! Az természetesen magától értődik, hogy az ótesiamentomot nem szabad ótestámentomusan kezelni, mintha Isten minden hadiimádságot meghallgatna és mintha hitünknek uégének kellene szakadnia akkor, ha Ő az ő terve szerini másképen cselekszik. Magyarország*) nem oly értelemben véve Isten népe. mint ahogy Izráel volt: Istennek vele nem ugyanazon céljai és utjai vannak. Ez azonban nem változtat és ne is változtasson azon semmit, hogy mi belőle Isten hangját halljuk, hogy Isten belőle valamit akar mondani nekünk, hitünket meg akarja szilárditani, mint amilyenek Istennek hegyei, lelkünket ahoz akarja emelni, aki a kormánynál ül. hogy ismét imádkozni tanuljunk Istenhez, mint a régiek s Őt magasztaljuk a Zsoltárokkal. Ha a mi népünk ismét megtalálja az ótestamentomot, akkor majd el fog kelleni vezetni őt az Uj-hoz is. Mert az Ó-ról mondja Krisztus: „Ez az, mely rólam tesz bizonyságot". Dr. Deák ]ános. *) Az eredetiben „Németország" uan. IRODALOM. Könyuismertetés. 1. Slaays, Christentum und moderne Weltanschauung. 2 kötet. Leipzig (Deichert) 1913—14. 2. flufl. 116+112 lap. Ára kötve 6 márka 50 fill. Az első kötetben „a vallás problémáját", s a másikban „a természeti töruényt és a csudahitet" teszi vizsgálódásának tárgyává. Szerzőnk Sehleiermacher nyomán haladva psyehologiai alapon közeliti meg a vallás problémáját s minden szkeptikus felfogás mellőzésével a hit és a tudás szoros összetartozását vitatja. Dunkmann, Herrmann, Stephan és mások bírálati fejtegetéseire ualó utalással beilleszti a uallást a modern világfelfogás keretébe, majd ismerteti a modern vallástudomány reá vonatkozó feladatát, adja a val-