Evangélikus Őrálló, 1914 (10. évfolyam)

1914-10-24 / 43. szám

472 1914 lásos tapasztalás fogalmát, megalapozza a ualó­ság problémáját és kidomborítja a vallás történeti jellegét. Másik kötetében „a természettörvény és a esudahit" viszonyát ismerteti. A esudafogalom napjainkban élő diskusszió tárgya a német prot. theol. irodalomban. Wendland, Hunzinger, Mandl és Häring foglalkozott uele behatóbban külön monográfiában. Szerzőnk a esudafogalmat val­lási és nem természettudományi oldaláról vizs­gálja. A csuda szerinte az isteni csudakijelentés sajátos jelensége. Kijelentés és csuda korrelát fogalom, mely a mi vallásos világ- és természet­ismeretünkkel áll szerves kapcsolatban. A mi iste­nünk vallásos-erkölcsi tekintetben mindenható ura a világnak. Mint ilyen a csuda nem a hit leg­kedvesebb gyermeke, hanem annak szülő anyja. Egyedül a ker. vallásos istenhit személyes élet­hatalma vezet el bennünket a csuda lényegének és vallásos jelentőségének helyes megértésére. 2. Luthardt, Kompendium der Boptaíik. u. Aufl. Bearbeitet von Winter. Leipzig (Dörffling & Franke) 1914. 437 lap. Ára diszes vászonkötésben 9 márka. A nagyhirü lipcsei theol. professzor és kiváló rendszeres theologus legelterjedtebb „élet­müve" volt a dogmatika, mely főleg históriai és irodalomtört. oldaláról évtizedeken át nélkülözhet­len segédkönyvnek bizonyult a dogmatika rendsze­res tanulmányozásához. fíref. egyházban Schwei­zer, s nálunk Masznyih irt ilyen dogmatikát. Szinte átlátszó a mübeosztása, fíz apologetikai jellegű pro­legomenáks a dogmatika történetének beható is­mertetése után adja az istennel való életközösség­nek az isten örök szeretetakaratában való gyökere­zését, e szeretetakarat valósulását a teremtésben, a közösség akadályát a bűnben, helyreállítását a Krisztusban, elsajátítását a szent lélek által az egyházban s annak teljességét az örök életben, mindenütt hangsúlyozva a ker. hitigazság objek­tiv alapját es személyes subjektiv jellegét egya­ránt. fí mi e nagyhirü dogmatikát különösen ér­tékessé teszi, az annak gazdag históriai és irodalomtörténeti tananyaga, a melynek kezelését nagyon megkönnyíti a műnek gondos tárgymu­tatója. fíz egyes dogmatikai locus-ok irodalma egészeri a f. évig van felsorolva. Mohó kíváncsi­sággal várjuk Luthardt ethikai kompendiumának ígért megjelenését. Magát a rendszert különben „ker. hittanában" (ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap 1899. évf.) és magyarra is fordított erkölcstani feloluasásaiban tette közzé. Ujabb kiadásaikban is kedves ismerőseink e müvek. A kiváló szerző életrajzát és írod. régi munkásságát behatóbban ismertettük a Prot. Egyh. ás Isk. Lap 1903. évf. 3. Rausch E., Geseliichte der Pädagogik und des gelehrten Unterrichts im Abrisse dargestellt. Leipzig (Deiehert) 1914. Vierte verbesserte und vermehrteafíufl. 206 lap. Ára kötve 4 márka. Kiváló vázlatos tankönyv, mely egyaránt alkal­mas vezérfonalul az akad. előadásokhoz vagy összefoglaló ismétlésül a tanulmányozás végén. A mi egy Zeller vezérfonala az ókori bölcseletre vagy Falekenberg az újkori filozofiára, az szer­zőnk müve Paulsen, Ziegler, Schmidt, Kämmel, Natorp, Schiller, Strümpell, Rein és Uolkelt nagy müvei alapján a padagógika történetére nézve. Igazi „Vademecum für Kandidaten des höheren Lehramts." A mü az első- és másodrendű pädag. források ismertetése után a humanismus padagógikáját s a porosz iskolareform körüli küzdelmet ismerteti. Szándékosan mellőzte az antik padagógikát. Különösen becsessé teszi a müvet, hogy „resultátum" c. alatt minden egyes padagógiai iránynál, főbb képviselőnél vagy isko­lánál összefoglalja azok „előnyös", és „hátrá­nyos" oldalát. Hogy mit köszönhet a nevelés és oktatás ügye az egyes kiválóbb padagógusoknak, mesteri összefoglalásban találja meg itt a szives olvasó. Sajnos, hogy esak a főbb kulturnemze­teket ismerteti, — rólunk magyarokról p. o. egy árva szóval sem emlékszik meg s az osztrák pädag.-törekvéseket is alig érinti. Az ujabb po­rosz iskolareform és annak küzdelmes története a Hohenzollerek uralma alatt gondos feldolgo­zásban van ismertetve. A magyar vonatkozások­kal megbővitve ajánlatos volna e nagyon hasz­nos és értékes könyvnek magyarra való fordí­tása. Megérdemelné. Eperjes. Dr. Szlávih Mátyás. BBLÉLET. Miniszteri rendelet. „A uall. és közokta­tásügyi minisztertől 135858 1914. szám. A kir. Fő­igazgátóság által az ösztöndijasokról beküldött rovatos kimutatásokból, valamint az intézeti ér­tesítők adataiból kitűnik, hogy több tanuló ket­tős, sőt hármas ösztöndijat is élvez avagy a mel­lett, hogy valamely internatusban (v. papnövel­dében) ingyenes v. kedvezményes ellátást élvez, még kézi ösztöndija is van.. Ugyancsak észlel­tem, hogy feltűnő nagy azon esetek száma, mi­dőn testvérek élveznek ösztöndijat, holott ez csak igen kivételes esetekben (igen nagy család) s mindig az én külön kikérendő beleegyezésem­mel engedhető meg. Utasítsa ennélfogva a kir. főigazgatóság a középiskolák igazgatóit, hogy az intézetükben lévő mindazon ösztöndijasokról, kik kettős ösztöndijat (ill. kézi ösztöndijuk mellett ingyenes vagy kedvezményes ellátást) élveznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom