Evangélikus Őrálló, 1914 (10. évfolyam)

1914-10-17 / 42. szám

462 reink s általuk gyülekezeteinknek figyelmét az uj­pazuai árvaház szomorú sorsára. Az árvaház szíves támogatását meleg szívvel ajánljuk test­véreinknek. Szerkesztő, Geduly püspök jelentése. Testes fűzet­ben megjelent Geduly püspöknek a tiszai egyház­kerület iglói közgyűlésére szóló tartalmas je­lentése. A junius 28-iki rémes sarajevói gyász­eset és Zelenka püspök síremlékének felavatása után bő mozzanatokban gazdag tátraaljai egyház­látogatását ismerteti. Majd beszámol a tiszake­rület egyházainak belmissziói törekvéséről. Ör­vendetes, hogy csaknem kivétel nélkül minden lelkész beszámolt ugy a belmisszióról, mint az ifjúság vallásos-erkölcsi neveléséről. Esperessé­genként foglalja Össze a beérkezett és megsziu­lelni való adatokat. De van köztük sablónos, lélek és élet nélkül való jelentés is. Kiválik a brassói jelentés. Régi meggyőződésem, hogy a belmissziót önönmagunkon kell kezdenünk és erős ker. személyiségünkből kell kiindulnia. De kezdetnek e jeletések is biztatók. Talán gerince a püspöki jelentésnek a tiszaike­rület szellemi központjáról: az eperjesi colle­giumról szóló terjedelmes jelentése. Hű képe e legnagyobb főiskolánk örvendetes anyagi és szellemi állapotainak. A Collegium vagyona 768,967, gyarapodás 37 ezer korona. Tanárai hi­vatásos munkások, a főiskolaiak közül többen országosan elismert irók és tudósok. Méltó el­nöke Korbély Géza. De a többi intézetekről szóló jelentése is örvendetes és biztató. A tiszai­kerület anyagi ereje e nagyszámú fő- és közép­iskoláiban merül ki. A többi kerületekkel szem­ben aránytalan a nagy anyagi áldozata, fl theol. akadémiáról szólva találó a jelentésnek „néhány papi s általában egyháztársad, körökben általá­nosan és sürün hangoztatott" ama kritikája, amely szerint „a mai theol. rendszer nagyon sok exe­getikai (főleg ó szöv.) elméletre, nagyon sok jog­szabályra, nagyon sok történeti, nyelvészeti és filozófiai részletismeretre tanitja meg a hallgató­kat, de nem tanítja meg az evangelium igazságaiba személyes hittel való elmerülés, röviden: a hivés tudományára és a lelheh megnyerésének művésze­tére". Magunk is érezzük, hogy előadásainknak intenzivebb és egyházépitőbb jellegüeknek kell lenniők. jól mondja, hogy „theol. szakoktatásunk­nak át kell alakulnia a theória világából az élet számára előkészítő szahföiskolává, mert ez a szükséglet". A „Theol. Otthon" beléletéről a püs­pöki jelentés ez alkalommal „igaz örömmel 1' és .,benső elismeréssel" szól, „n ert ismételten is meggyőződött annak céltudatos vezetéséről, a benne uralkodó mintaszerű rendről, tisztaságról 1914 s a hallgatók papilelkületének kialakulására gya­korolt jótékony hatásáról". A pénzügyek, zsinat és a püspöki intézkedések következnek azután. Emberfeletti munkát végzett Geduly püspök dá­tumok szerint közölt sürü tartózkodásaival Bu­dapesten s az egyházkerület egyházaiban és is­koláiban. Hogy győzte azt csak physikailag s nemcsak szallemileg? Az egyházkerület közéle­tének képe esperességenként van megrajzolva. Itt is sok volt az örvendetes jelenteni való, de sok a hiány és ssükséglet is. Az egyházkerület va­gyoni állapotát a zárószámadás tünteti fel. Uégül meginditó a püspöknek mai állapotainkra vonat­kozó következő zárósEavc: „Kétségtelen, hogy a jelen nemzedék a világháború terheit saáraos éveken át fogja érezni. A kultura megannyi nagy^ szabású alkotása válik rommá. Hiszen ... fel lesz tartóztatva a mai nemzedék művelődési folyamata is, — meg nem nyithatnak, vagy ha igen, ugy esak részben teljesithetik magasztos hivatásukat iskoláink — és mi nem kevésbé figye­lembe jön, egy időre ismét a nyers emberi erő­re való támaszkodás fogja éreztetni döntő hatal­mát. Az események áradatába elvegyül a kion­tott vér és az özvegyek és árvák könnyeinek patakja. Hangos jajszavak, inség, nyomor és pusztulás rémei leselkednek a vesztesekre. De mégha mindazt tudjuk és érezzük is, — lehetet­len elfojtani a szivünkből kitörő aat az eleven érzést, hogy ennek az erkölcs örök törvényei, mert a haza becsülete és jövője érdekében így kellett lennie. Hozzuk meg hát valamennyien, kün harcolók és benn dolgozók az áldozatokat a haza oltárára bátran és szivesen. Lelkünk 1 emel­kedett érzéseivel érezzük meg, hogy a kiontott vér és a felajánlott anyagi javak áldozata termé­keny magvetése leend hazánk jövendő nagysá­gának és az erkölcs, a becsület és a kultura új­jászületésének. Forrón imádkozom, esdő szívvel könyörgök — hiszem és remélem, — hogy en­nek igy is kell lennie I" Adja Isten, hogy ugy le­gyen: De szívleljük meg gondosan e nagy sza­bású püspöki jelentés vágyait és gondoltait most és mindenkoron. Sg f.Mv A püspök ur jelentésében foglalt főbb esz­mékkel bővebben is óhajtunk majd foglalkozni, mihelyt az idő és tér engedi, egyelőre e rövid összefoglalás. 8zerke*ztó. Válasz Szántó Róbert ngilt leuelére. Szántó urnák nyilt leuelére szóló válaszom na­gyon egyszerű, mert egyébből nem állhat mint abból, hogy idézem az 1904 évi theol, szerve­zetnek idetartozó pontjait, a melyek szerint a theol. vizsgálatokat tartjuk s tartanunk kell. Ezen EVANGÉLIKUS ŐRÁLLÓ 1914

Next

/
Oldalképek
Tartalom