Evangélikus Őrálló, 1914 (10. évfolyam)

1914-07-25 / 30. szám

X. év. Budapest j3. . julius 25. pc \ 'e­30. szám. EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP. A lapot szellemi és anyagi tekintetben illető mindennemű postai küldemény, a hiröetések szövege és ára, valamint az eset­leges reklamáció is a lap tu­lajdonosához: Noszkó István lelkészhez Rákoskeresztúrra (Pest megye) külöenöő t£9 SZERKESZTIK: RAFFAY SÁNDOR NOSZKÓ ISTVÁN budapesti lelkész. rákoskeresztúri lelkész. FŐMŰNKATA RSAK: SCHOLTZ ÖDÖN BLATNICZKY FAL ágfalvi esperes-lelkész einkotai lelkész. GÖ/nÖRYJÁNOS eperjesi fögym. iiraz^ató. Megjelenik hetenként epv iven A lap ára : Egész évre .... 14 K Félévre 7 K Egyes szám ára 40 f Hirileté-sek és pályazatok ái«: Kgész oldal 40 R Állandó hirde'ések mege vezés szerint TARTADOMJEGIJZÉK s VEZÉRCIKK: Késő ébredés. *) — Reakciós szellem zsinati tanügyi bizo£tsá~ guak javaslatában. Dr. Szláuik Mátyás - A Kagyar Evangéliumi Keresztyén Diákszó' uetség és Leánydiákszöueíség nyári konferenciája tosonezon. Br. Podmaniezky Pál Beléiet — Pályázatok és hirdetések. Késő ébredés. *) A brassói evang. egyházmegye közgyűlésén Molnár Viktor ny, államtit­kár, esperességi jelügyelő nagyszabású megnyitót tartott. E beszéd fölött nem térhetünk egyszerűen napirendre. Nem­csak azért, mert igen fontos és messze jövőre is kiható igazságokat mond, ha­nem azért is, mert elmondóját egyéni súlyánál és ezelőtt elfoglalt magas állá­sánál fogva is illetékesnek kell tekinte­nünk arra, hogy a megpenditett ügyben komoly véleményt nyilvánitson. Nagyon kivánatos, hogy elmondott beszédét a legszélesebb körben megszívleljék. Iskoláinkról szólott. Azokról az isko­lákról, melyekre a reformáció kora óta egyházaink mindenkor oly igen nagy súlyt helyeztek. ííz iskolák nemzeti és egyházi döntő jelentőségét vitatni merő­ben fölösleges. Mindenki tudja, hogy a jövőt az ifjúság lelkülete rejti magában. Amilyenné az ifjúságot neveljük, olyan lesz a jövőnk. Ez az oka, hogy a refor­máció az iskolázás fellendítésére minden áldozatot meghozott. Ez az oka annak is, hogy az újkorban kezdettől fogva mind máig minden nemzet és nemzeti­ség első sorban az iskolák meghódítá­sára törekedett. A józan iskolai politika a legjobb nemzeti és egyházi politika volt és marad minden időkre. Helyesen utal rá Molnár Viktor, hogy amikor a reális nemzeti politika ébre­désének korában uj iskolai törvényekkel kezdtek gondolkodni .Magyarország ma­gyarrá tételéről „hazafias felbuzdulá­sunkban átadták népiskoláinkat az állam­nak, úgyszólván minden felekezeti kikö­tés nélkül". Amitől akkor sokan óvtuk egyházainkat, most a nagyon is könnye­dén meghozott áldozat súlyos vesztes­séggé készül alakulni. Molnár Viktor, mint államtitkár, bizonyosan már régeb­ben észlelte a vészfelhők felgomolylá­sát. Most a vihar kitörése előtt, most a pusztitó orkán megindulása előtt nyiltan rá is mutat tévedéseinkre. Ujabban oly irányt vett a magyar közoktatásügyi po­litika, amelyből reánk, evangélikusokra csak szégyen és vesztesség származ­hatik. Nem mondom, hogy oly tervszerű volt ennek előkészítése, amilyen az u. n. egyházpolitikai törvények alkotásakor volt, mikor Ígértek anyakönyvi kárpót­lást, mikor az 1868. évi Elli. 12 §. eltör­lése fejében megígérték az 1848. XX. becsületes végrehajtását és mikor az egyházpolitikai törvények meghozatala után többé velünk szóba állani sem igen

Next

/
Oldalképek
Tartalom