Evangélikus Őrálló, 1914 (10. évfolyam)

1914-05-02 / 18. szám

202 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1914 rete, hogy betölti azt a munkakört, amely­nek betöltésére kiküldetett. fl protestáns egyházak állami támo­gatása máig is csak a levegőben lóg. fl közös bizottság tagjai között tényleges és volt miniszterek is ülnek. Miért nem követelik az állami segités törvényben való kimondását? Hiszen az bennünket nem a jóakaratú könyörületesség, hanem a jog alapján illet meg. Evangélikus egyházunk zsinatol. E zsinatolásnak azonban nem sok értelme van, ha a mai viszonyoknak megjelelő pénzügyi állapot fenntarthatása törvényben biztosítva nin­csen. Ma a protestáns közös bizottság egyik legsúlyosabb tagja a miniszterel­nök. Ma kell dűlőre juttatni azt, hogy az államsegély könnyen meg nem másítható törvényben biztosittassék, és hogy az összes egyházak segélyezése minden vonalon arányossá tétessék. Sérelmeink mázsányi papirhalmazon felsorolua ott feküsznek a minisztériu­mokban. Az egymást felváltó jezsuitanö­vendék miniszterek talán ezen sérelmek lapozgatásával szórakozva űzik el állam­gondjaikat. De hogy senki még azok orvoslása dolgában komolyan szóba sem állt velünk, az kétségtelenül és szomo­rúan bizonyos. Ma a közös bizottság egyik legsúlyosabb vezéremberének miniszterelnöksége alatt talán előve­hetnék nemcsak megmosolygásra, hanem komoly tárgyalás végett is azokat az aktákat, amelyeket aligha volt méltó oly gondosan megszerkeszíeni és oly hiva­talos komolysággal (elterjeszteni, ha csak a levéltár anyagát akarták velők szapo­rítani. A közös bizottság kötelessége, hogy e sérelmek orvoslását követelje s ministerekből és volt ministerekből ala­kitott albizottság utján sürgesse meg azok végleges tisztázását. De nemcsak kifelé, hanem befelé is forduljon a bizottság szeme. Feladatai körébe vonhatná egymás megértését. Mert nem egészséges dolog az, ha egyesek türelmetlen túlbuzgósága miatt a testvéries jó viszony meggyengül és meg is szűnik közöttünk. Nem egészsé­ges dolog az, hogy a közös bizottság a nagygeresdi egyezség felbontását eré­lyes, bölcs, igazságos közbelépéssel meg nem akadályozta. Mert meg lehetett volna akadályozni, ha a református túl­kapásokat idején mederbe szorítják. Igy azonban fel kellett bontani, mert a kö­zös bizottság nem fogta fel s nem vette fel idejekorán kötelességeit. Most azon­ban a közös bizottság feladata, hogy a két protestáns egyház megértésének együttmüküdésének az útjait keresse és gondos figyelemmel egyengesse. Az is a közös bizottság feladata lett volna, hogy az uj egyetemeken mindkét protestáns egyház számára egy-egy theologiai fakultást adasson. Az egyiket meg is adatta, de a másik érdekében még csak szót sem emelt. Ha mér nem volt bennünk akarat a közös protestáns fakultás megteremtésére, akkor a pro­testántizmus evidens érdeke, hogy az evangelikus egyház is megkapja a maga külön fakultását, valamelyik egyetemen. Ennek sürgetését is a közös bizottság feladatai közé soroljuk. Minthogy a bizottság meghívóján tárgysorozat nincsen, ajánljuk e tár­gyak felvételét és megbeszélését a bi­zottság szíves figyelmébe. Észreuételek. A zsinati jog~ és alkotmányügyi bizottság előadói javaslatához. Ul. **} Mielőtt a javaslat további szaka­szaira vonatkozó észrevételeinket meg­tennénk, egy fontos s egyházunkat s an­nak jövő fejlődését valóban mélyen érintő körülményre óhajtjuk a zsinati atyák és a bizottság figyelmét felhívni. Ugyanis a javaslat s általában eddigi alkotmányunk s szabályrendeleteink meglehetősen egy­forma mértékkel mértek a lelkésznek és

Next

/
Oldalképek
Tartalom