Evangélikus Őrálló, 1914 (10. évfolyam)

1914-01-10 / 2. szám

fe^'^feAst, 1914. január 10. 2. szám EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP A lapot szellemi és anyagi fekintetben illető mindennemű postai kíHöemény, a hirdetések szövege és ára, valamint az esetleges reklamáció is a lap tulajöonosához: Noszkó István lelkészhez Rákoskeresztúrra (Pest megye) külöenöő. SZERKESZTI K: RAFFAYSÁNDOR NOSZKÓ ISTVÁN budapesti leikés/. rákoskeresztúri lelkész. FŐMŰNKATA HSAK : SCHOLTZ ÖDÖN BLATNICZKY FÁL ágfal

vi esperes-lelkész. cinkotai lelkész. GÖ/nÖRY JÁNOS eperjesi fogyni, igazgató. Megjelenik hetenként epv iven A lap ára : Egész évre 14 K Félévre 7 K Egyes szám ára 40 f. Hirdetések és pályazatok ára: K.o-éSz oldal 40 K Állandó hirdetései uie^e yezés szerint TARTAE. OMJEQyZÉK : VEZÉRCIKK: Az országos egyházi alapok és alapifványoh kérdéséhez. Irta ; Zsilinszky Mihály. — Belélef. Pálgázatok és hirdetések. fiz országos egyházi alapok és alapifuányok kérdéséhez. Irta : Zsilinszky Mihály. Hogy milyen kevés protestáns ember van tisztában az úgynevezett egyházpolitikai nagy kérdésekkel azt nem régen egy bizalmas előkelő társaság összejövetelén kellett tapasztalnom. Társalgás közben szó eseti a kath. autonómiáról és a lapokban megjelent erre vonatkozó legújabb törvényjavaslatról. Ezzel kapcsolatban szó esett az egyházi vagyonnak azon részéről is, mely a kath. alapok és alapítványok neve alatt ismeretes. Ez alkalommal e lapnak egyik tisztelt szerkesztője hivott fel, hogy erre vonatkozó adataimat és nézeteimet közöljem a nagy protestáns közönséggel is. Midőn e felhivásnak engedve e kérdés megvilágításához fogok, természetes, hogy én ezt a kérdést is az 1848: XX. t.-c. szempontjából óhajtanám világossá tenni; azon nevezetes törvény alapján, mely a tökéletes jogegyenlőségről és viszonosságról szól; és mely határozott szavakkal mondja ki, hogy a törvényesen bevett vallásfelekezetek egyházi és iskolai szükségei közálladalmi költségek által fedeztessenek. Ez az a törvényes alap, amelyről a szóban forgó vallási és tanulmányi alapok és alapítványok kérdését óhajtanám közelébb hozni a megvalósításhoz. Ez azonban — nézetem szerint — csak ugy fog sikerülni, ha a múltba tekintve keresem a szóban levő alapok keletkezését, célját és az 1848: XX. t.-c. alapján való megoldási módját. Talán mondanom sem kell, hogy ezeket a kérdéseket nem a protestánsok irigykedése, vagy nyugtalansága tolla előtérbe, hanem a természetes fejlődés szüksége idézte fel. A magyar alkotmánynak visszaállítása és a törvényhozás újbóli megkezdése magával hozta szükségét annak, hogy az absolutismus után a függőben maradt nagy fontosságú egyházpolitikai kérdések végre valahára megoldassanak. A parlamentbizottságokat küldött ki a függőben levő nagy kérdések előleges megvizsgálására. Ezek között az egyik az egyházi javak és alapitványok jogi természetének megvizsgálására is ki volt küldve 1870-ben Ghiczy Kálmán elnöklete alatt. Ennek a bizottságnak 12 tagu albizottsága abból a történelmi tényből indult ki, hogy akkor „midőn az egyházi javadalmak részére királyaink által az állami javakból a legtöbb alapitvány tétetett, az országnak minden lakosai ugyanazon egy vallást követték s igy ezen alapitványok az akkori idők körülményei szerint s azon kor fogalmainak szempontjából akkoron csakugyanaz ország összes