Evangélikus Őrálló, 1913 (9. évfolyam)

1913-08-02 / 31. szám

IX. év. sztus 2. 31. szám. EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP. A lapot szellemi és anyagi tekintetben illető minöennemü postai külöemény, a hiröetések szövege és ára, valamint az esetleges reklamáció is a lap tulajdonosához: Noszkó István lelkészhez Rákoskeresztúrra Pest megye) kiilö enöő. ^ t§3 SZERKESZTIK: RAFFAYSÁNDOR NOSZKÓ ISTVÁN budapesti lelkész. rákoskeresztúri lelkész. FÖMUNKATARSAK : SCHOLTZ ÖDÖN BLATNICZKY PÁL ágfalvi esperes-lelkész. cinkotai lelkész. GÖ/AÖRY JÁNOS ALEXY LAJOS eperjesi fó'gym. igazgató. czeglédi nyug. ig. tanitó. Megjelenik hetenként egy iven A lap ára: Egész évre 12 K Félévre 6 K Negyedévre 3 K Egyes szám ára 40 f. Hirdetések és pályázatok ára: Egész oldal 40 K Állandó hirdetések megegyezés szerint TARTALOMJEGYZÉK: VEZÉRCIKK. A nagygeresdi egyezségről. Törlei Lajos. — Belmissziói közlemények. Raffay Sándor. — Belélet. — Pályázatok és hirdetések. A nagygeresöi egyezségről. A pestme.;yei esperességi közgyűlés a nagygeresdi egyezség revízióját tárgyalván Kovácsi Kálmán rákospalotai lelkész-előadó beható ismertetése után a következő határozati javaslatot fogadta el: „A nagygeresdi egyezség a két testvéregyház hitéletének egymás kölcsönös segélyével való ápolása és fejlesztése érdekében jött bár létre, — az egyezség egyes rendelkezéseinek, de különösen a kényszer megadóztatásra vonatkozó intézkedéseinek a gyakorlatban való s a testvér egyház részéről sokszor tagadhatatlanul kiméletlen alkalmazása azonban oly sok és indokolt panaszra adott okot s a két egyház között kívánatos jó viszonyt és békét veszélyeztető anyagi viszályt idézett elő, hogy a III-ik szakasz azonnali felfüggesztése s hatályon kivül helyezése mellett annak sürgős revízióját az esp. közgyűlés elodázhatatlan követelménynek tekinti s annál is inkább kéri a revíziót, mert a 18 éve előnyösen változott anyagi viszonyok mellett az egyezség a lelkészeket az elszórtan s anyaegyházaiktól a megszabott 6 km. távolságon tul lakó híveinek lelki gondozásában inkább hátráltatja, semminthogy a kitűzött célt szolgálná. Kívánatosnak tartja azonban a közgyűlés, hogy a szórványokban élő hivek lelki gondozásában az illetékes fenhatóságok esetről-esetre kifejezett hozzájárulás mellett a lelkészek között bizonyos megállapodások lehetősége továbbra is fenntartassák." Ezen egyhangúlag elfogadott határozat kapcsán gyümölcsözőnek tartom, ha nemcsak gyüléstermeinkben, hanem a nyilvánosság előtt is hozzászólunk az egyezség tervbevett revíziójához. Az bizonyos, hogy az egyezséget a szükség hozta létre, mindkét egyház rá volt szorulva a kölcsönös támogatásra, mert joggal attól kellett félnie, hogy a szórványokban minden gondozás nélkül élő hivek előbb-utóbb el fognak veszni a protestantizmus számára. Az egyezség megalkotóitól, illetve megujitóitól tehát a jóhiszeműséget, jő feltételt s ideális, nemes szándékot elvitatni nem lehet és nem szabad. De, hogy az egyezség egyes pontjai nem szerencsésen és előrelátólag alkottattak meg, azt a gyakorlati élet csakhamar szomorúan igazolta. A vitatott III. szakasz már elvi szempontból alaposan el lett hibázva. A protestantizmus lényegével homlokegyenest ellenzik, hogy az egyik prof. egyház teljesen kiszolgáltassa híveit a másiknak, vagyis pl., hogy az evangelikus egyház kényszerítse a saját híveit, hogy a református egyház gondozása alá tartozzanak anélkül, hogy a szórványok és az illetékes anyaegyház viszonya esetről-esetre gondosan mérleg eltetett s a szórványokban élő hivek, illetve illetékes anyaegyházaik erre vonatkozólag az autonómia alapelveinek figyelembevételével megkérdeztettek volna. Az első és legfontosabb feladata lesz tehát a revízió keresztülvitelével megbízottaknak, hogy a kényszerűséget az egyezségből kiküszöbölje: csakis azok az anyaegyházon kivül élő hivek kerüljenek valamelyes csatlakozási viszonyba a testvér ref. egyházzal, akik illetékes anyaegyházukkal egyetértve ezt a viszonyt óhajtják és kérik. Ám ezeka hivek is kössenek illetékes anyaegyházuk köz-