Evangélikus Őrálló, 1913 (9. évfolyam)

1913-04-19 / 16. szám

IX. év. í hm Budapest, 1913. április 19. 16. szám. EYAMÉLI ALLO EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP. A lapot szellemi és anyagi tekintetben illető minöennemü postai külöemény, a hiröetések szövege és ára, valamint az esetleges reklamáció is a lap tulajdonosához: Noszkó István lelkészhez Rákoskeresztúrra (Pest megye) külöenöő. ^ ^ SZERKESZTIK: RAFFAYSÁNDOR NOSZKÓ ISTVÁN budapesti lelkész. rákoskeresztúri lelkész. FŐMŰNK AT ARS AK : SCHOLTZ ÖDÖN BLATNICZKY PÁL ágfalvi esperes-lelkész. cinkotai lelkész. GÖAÖRY JÁNOS ALEXY LAJOS eperjesi főgym. igazgató. czeglédi nyug. ig. tanitó. Megjelenik hetenként egy iven A lap ára: Egész évre 12 K Félévre 6 K Negyeöévre 3 K Egyes szám ára 40 f. Hirdetések és pályázatok ára: Egész oldal . 40 K Állandó hirdetések: megegyezés szerint TARTALOMJEGYZÉK: VEZÉRCIKK. Budapest egyházközségeinek egyesitése. Wagner Géza. - CIKKEK: Spanyolország: mögött. Sch. S. — Még egyszer áravanagyfalusi esetről. Árvái Spektator. — Belélet. — Pályázatok és hirdetések. Budapest egyházközségeinek egyesítése. A zsinati előmunkálatokat több oldalról megtámadták már, de az egyikét, a fővárosi ev. egyházközségekről szólót különösen is ostromolják. A legfőbb ellenvetés az, hogy a zsinatnak nincsen joga önálló egyházközséget egyesülésre kényszeriteni. Megkísérlem, lehet-e sine ira et studio a kérdést ugy megvilágítani, hogy a tárgyilagos bírálatra, a helyes megoldás keresésére tereitessék a diszkussió. Első sorban jöjjünk tisztába zsinatunk jogkörével, a mely alól mindkét közlemény kivonni kivánja a kérdést. Zsinatunk magyarhoni evangelikus egyházunknak törvényhozó testülete, a mely a király, mint legfőbb kegyúr jóváhagyásának fenntartásával törvényeket hoz ; — a zsinat által alkotott, a király által jóváhagyott törvények az egész magyarhoni evangelikus egyházat, annak egyetemét, kerületeit, egyházmegyéit, egyházközségeit és azok minden egyes tagját kötelezik, — sőt kötelezik a világi hatóságokat is, a melyek e törvények végrehajtásához — illetékes egyházi hatóságaink megkeresésére — segédkezet tartoznak nyújtani. Magyarhoni egyetemes egyházunk autonómiájának legfőbb, legfontosabb kifejezője a zsinat és annak egyházi ügyeinkben törvényhozó hatalma; — annak egyedüli korlátja a király ius placeti-je, — a melynél fogva zsinatot tartani csak a király engedélyével, a király által megengedett kérdések fölött szabad, és a melynél fogva a zsinat által hozott törvények királyi jóváhagyást igényelnek. Tárgyi tekintetben azonban ai egyházjog minden kérdésére, egész területre kiterjed a zsinat törvényhozó hatalma, — és a zsinat által el nem fogadott törvényt vagy rendelkezést sem patens, sem világi törvényhozás utján életbe léptetni nem szabad. Egyházi ügyekben a zsinatnak szentesitett törvényei épp olyan feltétlen hatállyal bírnak, mint világi ügyekben az országgyűlés által alkotott és a király által szentesitett törvények. Es valamint a Pest, Buda és Ó-Buda sz. k. városoknak Budapest fővárossá egyesitésről alkotott országos törvényt — habár részben ellenkezésük dacára alkottatott — soha senki lehetetlennek vagy jogtalannak nem állitotta és nem állithatta, — éppúgy vastag egyházjogi tévedés az az állítás, hogy a zsinat lehetetlenséget vagy jogtalanságot követ el, ha törvényt alkot a fővárosban működő evang. egyházak egyesítéséről vagy egyébkénti szabályozásáról Mint minden törvényalkotásnál, ebben az esetben is kérdés és vita tárgya lehet az, vájjon szükséges, időszerű és célszerű-e a törvény alkotása ? A ki azonban a zsinat jogköréből kizárni kivánja ezt vagy bármely más hasonló kérdést: az autonomiánk és zsinatunk törvényhozási hatalmát jogtalanul támadja meg. Vizsgáljuk tehát higgadtan, szenvedély és hangzatos szavak nélkül azt a kérdést: szüksé-