Evangélikus Őrálló, 1913 (9. évfolyam)

1913-04-19 / 16. szám

J 82 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1913 ges-e egyházi törvényhozás utján rendezni a székesfőváros evangelikus egyházainak szervezetét ? Törvényalkotás szüksége minden téren akkor keletkezik, ha a) oly uj intézményeket akarunk alkotni, a melyekről eddigi törvényeink nem intézkedtek ; b) ha eddigi törvényeinket vagy egyes intézkedéseiket az élet tapasztalata elégteleneknek, hibásaknak, károsoknak, vagy a változott viszonyokkal meg nem egyezőknek tanusitja ; c) ha az élet oly alakulásokat létesít, a melyeket egymással és a köz magasabb érdekével Összhangba hozni törvényhozási intézkedés nélkül nem lehet, vagy d) ha ily alakulásoknál az egyes alakulatokban az összhangzatos működés akarata meg van ugyan, — de a fennálló törvények keretében nem valósitható meg. A székes fővárosi evangélikus egyházak törvényhozási rendezését a c) és d) pont teszi szükségessé, mert tizenkét óv óta az egyházak, a budapesti egyházmegye és a bányai egyházkerület ismételt kísérlete a visszás állapotok egyetértő megszüntetésére sikertelen maradt, — ós mert, ha a most folyó egyezkedési kísérletek sikerhez vezetnének is : az egyetértő megállapodások a ma fennálló egyházi törvényeink keretében megvalósíthatók nem volnának. Az a tanács tehát, hogy a pesti egyházak lássák be, hogy valamiféle önkéntes testvéries egyesilés mindenképen kívánatos és keressék ennek módját: a zsinat törvényalkotását akkor sem teszi mellőzhetővé, ha e tanácsot az összes egyházak követnék és igyekezeteiket siker koronázná, — a mire a német és kerepesi-uti egyházak eddigi rideg állásfoglalása miatt nem lehet nagy reményünk. Epp ezért mellőzhetetlenül szükséges, hogy a székesfővárosi, evangelikus egyházi érdekeinket érintő életviszonyokat és alakulásokat ismertessük. Előre bocsátjuk, nehogy a külön, ősi alakulás joga cimén rokonszenv vagy előítélet elvonja a figyelmet az egyházi érdek objectiv mérlegelésétől, a következőket : A pesti evangelikus egyházat nemesi osztályunk alapította, és ehhez az akkor szükséges kormányhitósági jóváhagyást oly feltétel alatt kapta, hogy az egyház költségeivel csak a ne< messég terhelhető ; — a mi azonban nem akadályozta a polgári osztályt abban, hogy a költségekhez önként hozzájáruljon, Az egyház nem alakult nyelvi vagy nemzetiségi egyházképpen, hanem már első lelkészével magyar, német és tót istentiszteleteket és funkciókat végeztetett. A midőn oly lelkészt választott az egyház, aki nem bírta tökéletesen mindhárom nyelvet: oly segédielkészt tartott, a kivel a hiányt pótolta. Az ebből fejlődött személyes torzsalkodások, orvoslást nyújtó felsőbb hatóságok hiánya, és a szabadságharcot követő depresszió hatása vezethettek csak ahhoz, hogy a magyar és német hitsorsosok szintén hatáskörük túllépésével az egységes egyház elidegeníthetetlen tulajdonát képezett kerepesi-uti telket templomépitési segéllyel együtt átengedték a tót hitsorsosoknak oly feltétel alatt, hogy az egységes egyházból kivoiiuijanak és annak egyéb vagyonára igényt ne tartsanak. A magyar- és németnyelvű hitsorsosoknak külön egyházakká alakulása ugyanekkor vette kezdetét, de iskoláik és vagyonuk túlnyomó részének közössége őket együtt tartotta. A pesti evangelikus egyház egysegességenek nyelvi egyházakra felbontása tehát — bárminő tanulságos legyen — épületesnek, éppen nem mondható; sem a testvéri szeretetnek, sem a törvényességnek, sem az evangelikus vallásos érzület egyesítő hatásá iák nem volt része benne. A budai evangelikus egyház alakulásának más — természetes okai voltak, a melyek azonban időközben megszűntek. Alakulása idejében Buda és Pest különálló szabad királyi városok voltak, mindössze egy hajóhíd kötötte össze őket, a melyen a közlekedés a hajójáratok miatt nyáron is bizonytalan volt; — télen lehetetlen, mert szódszedték; — a csónakon közlekedés pedig jégzajlás idején életveszéllyel járt. * * * Ma Budapest székesfőváros a törvényhozás rendelkezésénél fogva egy testet képez ; — rohamos fejlődése lakosai számát közel egy millióra szaporította; — a Dunán öt állandó híd