Evangélikus Őrálló, 1913 (9. évfolyam)

1913-11-01 / 44. szám

IX. év. Budapest, 1913. november 'i 44. szám EVAMELI EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP. A lapot szellemi és anyagi ekintetben illető minöennemű pós.tai küldemény, a hiröetések szövege és ára, valamint az esetleges reklamáció is a lap tulajdonosához: Noszkó István lelkészhez Rákoskeresztúrra Pest megye) külöenöő. SZERKESZTIK: RAFFAYSÁNDOR NOSZKÓ ISTVÁN budapesti lelkész. rákoskeresztúri lelkész. FŐMUNKATARSAK: SCHOLTZ ÖDÖN BLATNICZKY PÁL ágfalvi esperes-lelkész. cinkotai lelkész. GÖ/NÖRY JÁNOS ALEXY LAJOS eperjesi íogym. igazgató. czeglédi uyug. ig. tanitó. Megjelenik hetenként egy iven A lap ára : Egész évre 12 K Félévre 6 K Negyeöévre .... 3 K Egyes szám ára 40 f Hirdetések és pályázatok ára: Egész oldal 40 K Állandó hirdetések mege; yezé-a szerint TARTAkOMJEGyZÉK : VEZÉRCIKK: A négyes fórum. y Cikkek: A zsinati javaslat birálata. Dr. Mikler K. — A magyar Protestantizmus problémája. Dr. Deák János — Reflexiók az elmúlt egyetemes gyűlésről. Tompa Mihály. — Belélet. — Pályázatok és hirdetések. A négyes fórum. Sehol a világon nem ismeretes a közigazgatás terén; legalább nekem nincsen tudomásom róla, hogy gyakorlatban volna csupán a magyarhoni evang. egyházegyetem ügykezelésében. Tudok arról, hogy rendőrhatósági ügyekben első jokon a rendőrkapitány v. szolgabíró, 11. jokon az alispán, 111. jokon a belügyminiszter intézkedik; tanügyi kérdésekben iskolaszék — közigazgatási bizottság -miniszter; adóügyekben község — p.ü. igazgatóság, ,— közigazgatási bizottság; községi költségvetési ügyekben községi képviselőtestület — törvényhatósági közgyűlés — miniszter; stb. stb... csupa hármas jórum; csupán az ev. egyházi ügykezelésben forog jenn a négyes rendszer kezdve a községtől, keresztül az esperességen és a kerületen jel az egyetemig. Például az idei egyetemes közgyűlési tárgysorozatból: az Ujházy-F. alapítványi megváltás, Rás-Benyék visszacsatolása, Eszterény és Pápocs kivánsága Derencsény ellenében, a túróczi iskolaügy, Újhelyi Attila adóügye stb. stb. Ma már rendszerré vált, hiszen magok az egyetem tisztviselői hangoztatják sürün: minden megfelebbezhető egész az egyetemes közgyűlésig. Ez elvnek igen szépen jest és szinte ugy tetszik, liberális felfogás, mert hiszen a jogorvoslatok zsilipjét tágra nyitja — valójában azonban a legkonzervativebb jeljogás, a teljes centralistikus bürokracia szülötte, és gyakorlatilag nem jelent kevesebbet, mint a kerületek közigazgatási hatáskörének kinullázásával az egyetem hatáskörének túlságos kiterjesztését, ezzel a kerületek tekintélyének mesterséges elsorvasztását annak dacára, hogy az evang. egyházi alkotmány történetének letagadhatatlan tanúságtétele szerint a kerületek századokon át voltak a legmagasabb közigazgatási jórumok és a menynyiben a paritásos egyházszervezetben a püspöknél magasabb joku, szélesebb hatáskörű egyházi közigazgatási tisztviselő ma sem választható és a közgyűlések idejét leszémitva, kifelé és befelé a legmagasabb fokon ma is a püspökök adminisztrálnak, ugy voltaképen ma is a kerületek volnának tekintendők a legmagasabb fokú, a legszélesebb hatáskörű közigazgatási fórumoknak és az egyetemes közgyűlés hatásköre csupán az összefoglaló, áttekintő egyházi és iskolai közigazgatási kép megállapítására, az ebből levonható egyetemes érdekű tanulságokra, kezdeményezésekre, kifelé érvényesülni kivánó, egyetemes érdekű törekvések kellő mederben tartására, nemkülönben mint 3-ik fórumnak az egykázmegyékből kiinduló ügyek végleges eldöntésére volna korlátozandó. Idestova odajutunk, hogy a kerületek egyházi élettevékenysége — mindig az egyházegyetemmel való viszonyt tekintve — elvértelenedik, elsorvad, — pénzünk, ítéletünk, iskoláink, intézményeink, jogkörünk, uj alkotásaink, terveink, eszméink felett — az egyetem disponál és az egyes kerületek alázatos rabszolgákként jogják