Evangélikus Őrálló, 1913 (9. évfolyam)

1913-10-18 / 42. szám

420 közgyűlés feladatául a folyó közigazgatási ügyek elintézését jelölte megs azért nem tartja helyesnek a nagyobb szabású szervezeti intézmények alko­tását, sem nagyobb elvi jelentőségű vitákat, mert ezeket a zsinatra kell bizni. Tanácskozásainkat vezesse — igy szólt — a kölcsönös bizalom, a kölcsönös megértésre való törekvés és egyhá­zunk javára való törekvésünkben a kölcsönös támogatás. Ezek után üdvözölte ismételten a köz­gyűlést s azt megnyitja. Az alakiságok után dr. Szelényi főjegyző felolvasta az egyetemes felügyelő évi jelentését, a melyben megemlékezik Laszkáry volt kerületi felügyelő és Scholtz Gyula elhunytáról s üdvözli Beniczky Árpád uj kerületi felügyelőt. Bejelenti a zsinat engedélyezését, beszámol a felvett állam­segélyek összegéről, az érkezett miniszteri ren­deletekről s arról, hogy az 1848. XX. végrehajtása tárgyában és egyéb sérelmek ügyében történt felterjesztésekre a kormány mindezideig választ nem adott. A közgyűlés a jelentést köszönettel vette tudomásul. A zsinati bizottság jelentése alapján a köz­gyűlés a zsinat megnyitását december hó 8-ára tűzi ki és az azt megelőző értekezletet dec 6-ára, az ünnnepi istentitszteletet pedig dee. 7-ére. Ez utóbbin mind a négy püspök fog fungálni. Az 1848. XX. t.-e. végrehajtása tárgyában történt egyházi szükségletek összeírását a köz­gyűlés tudomásul veszi s a memorandum elké­szítésével és benyújtásával a jogügyi bizottságot bizza meg s a többi e tárgyban érkezett felter­jesztéseket a zsinathoz teszi át. Az államsegélyül adott 172,400 korona ki­utalását s ez által a rajtunk történt sérelem reparálását a közgyűlés köszönettel vette tudo­másul. Ezen összeg felosztására vonatkozó javaslatot a pénzügyi bizottságtól várja még a gyűlés folyamán. Dr. Szelényi a lelkészegyesület memorandu­mát s a lelkészi fizetések rendezése tárgyában érkezett felterjesztéseket ismerteti s ezeket is a közgyűlés a zsinat elé utalja. E tárgynál Mohácsy Lajos lelkésztestvérünk felhívja a figyel­met a korpótlékról szóló törvéng 5. §-ának veszedelmes voltára. Ugyan ily intézkedés történt a tanitói fizetések rendezéséről szóló törvény sérelmes intézkedéseire érkezett felterjesztésekkel. Nagyobb vitát provokált az egyház ingat­lanainak telekkönyvi rendezését célzó jogügyi bizottsági javaslat, amely elrendeli, hogy minden ingatlan, amely az egyháznak tulajdonát képezi, de más néven, pl. iskola, lelkészi vagy kántor­tanitói javadalom stb. van telekkönyvezve, telek­könyveztessék az egyház nevére. E vitában részt vettek: Mohácsy Lajos, Hruttsehnitt Antal, Gyurátz püspök, lüágner G. A. főesperes, Hubinyi Géza, Stúr Károly esperességi felügyelők. Végre a határozati javaslat el lett fogadva. — Már most hív­juk fel a lelkész testvérek figyelmét arra, hogy midőn e határozata kerületek utján az útbaigazí­tással együtt hozzájuk meg fog érkezni, azt az egyházak érdekében sürgősen végrehajtani szí­veskedjenek. Majd a sérelmek tárgyalására tért át a köz­gyűlés, amelyeket Sztehló egyet, ügyész referált. Az erdőtarcsai hitoktatási sérelem tárgyában felterjesztés megy ; a külső-vathi sérelem, amely szerint a községi tskolai adó hiveinkre is kiro­vatot, dacára hogy ők nagy áldozatok árán fe­lekezeti iskolát tartanak fenn, hosszú vita után a minisztertanács figyelmébe ajánltatik ; a zólyomi sérelem nyilvántartandó s a szerződés megszer­zendő; az ujuerbászi felekezeti érzékenységet sértő kormánybiztosi kirendeltség a püspök által hozatik tudomására a miniszternek. A kemenes­aljai sérelem, a róm. kath. párbér hiveinkre való kivetésnek ügye a közös prot. bizottsághoz utal­tatik, valamint a többi kisebb sérelmek, — amelye­ket lapunk olvasói ismerhetnek, mert lapunkban esetről-esetre mind ismertetve voltak,— reparálás céljából az illetékes tényezőkhöz lettek utalva. Az első nap utolsó tárgya volt a nagygeresdi egyesség felbontása, V 4 órai vitát igényelt ez ügy, mert Sztehló Kornél külön inditnányt adott be a jogügyi bizottsági javaslattal szemben. A jogügyi bizottság javaslata szerint az egyesség 1914. év végére felmondatik s a társulás a hiuek szabadságára bizatik, ugy a mint azt a kerületi határozatok kívánták. Sztehló Kornél még egy utolsó próbát kívánt, hogy t. i. kerestessék meg a református konvent, hogy nem lenne-e hajlandó a kényszeradóztatás kikapcsolásával a nagy­geresdi egyeszéget tovább fenntartani, mert hisz ez a kényszeradózás volt az oka a sérelmeknek. D. Baltik, Szentiványi Árpád, Geduly Henrik, Zsigmondy ]enő, Szeberényi L. Zsigmond, Ma­gyary Miklós, Scholz Ödön, jánossy Lajos s még mások hozzá szólása után a jogügyi bizott­ság javaslata fogadtatott el Zsigmondy styláris módosításával. S ezzel a határozattal az ügy le­került a napirendről. — Hosszú harcot, sok mél­tatlan gúnyt és gáncsot kellett elviselnünk ne­künk is, amig ea ügyet a napirenden tartottuk. Meg vagyunk győaődve, hogy jó dolgot végez­tünk, mert a testvéri szeretet láncait erőszakosan fenntartani annyit jelent, mint épen a szeretet szelleme ellen véteni, mig ellenben a szabad társulás tisztább légkörében ezeknek az etikai szempontoknak a legnemesebb formában lehet eleget tenni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom