Evangélikus Őrálló, 1913 (9. évfolyam)

1913-10-18 / 42. szám

420 közgyűlés feladatául a folyó közigazgatási ügyek elintézését jelölte megs azért nem tartja helyesnek a nagyobb szabású szervezeti intézmények alkotását, sem nagyobb elvi jelentőségű vitákat, mert ezeket a zsinatra kell bizni. Tanácskozásainkat vezesse — igy szólt — a kölcsönös bizalom, a kölcsönös megértésre való törekvés és egyházunk javára való törekvésünkben a kölcsönös támogatás. Ezek után üdvözölte ismételten a közgyűlést s azt megnyitja. Az alakiságok után dr. Szelényi főjegyző felolvasta az egyetemes felügyelő évi jelentését, a melyben megemlékezik Laszkáry volt kerületi felügyelő és Scholtz Gyula elhunytáról s üdvözli Beniczky Árpád uj kerületi felügyelőt. Bejelenti a zsinat engedélyezését, beszámol a felvett államsegélyek összegéről, az érkezett miniszteri rendeletekről s arról, hogy az 1848. XX. végrehajtása tárgyában és egyéb sérelmek ügyében történt felterjesztésekre a kormány mindezideig választ nem adott. A közgyűlés a jelentést köszönettel vette tudomásul. A zsinati bizottság jelentése alapján a közgyűlés a zsinat megnyitását december hó 8-ára tűzi ki és az azt megelőző értekezletet dec 6-ára, az ünnnepi istentitszteletet pedig dee. 7-ére. Ez utóbbin mind a négy püspök fog fungálni. Az 1848. XX. t.-e. végrehajtása tárgyában történt egyházi szükségletek összeírását a közgyűlés tudomásul veszi s a memorandum elkészítésével és benyújtásával a jogügyi bizottságot bizza meg s a többi e tárgyban érkezett felterjesztéseket a zsinathoz teszi át. Az államsegélyül adott 172,400 korona kiutalását s ez által a rajtunk történt sérelem reparálását a közgyűlés köszönettel vette tudomásul. Ezen összeg felosztására vonatkozó javaslatot a pénzügyi bizottságtól várja még a gyűlés folyamán. Dr. Szelényi a lelkészegyesület memorandumát s a lelkészi fizetések rendezése tárgyában érkezett felterjesztéseket ismerteti s ezeket is a közgyűlés a zsinat elé utalja. E tárgynál Mohácsy Lajos lelkésztestvérünk felhívja a figyelmet a korpótlékról szóló törvéng 5. §-ának veszedelmes voltára. Ugyan ily intézkedés történt a tanitói fizetések rendezéséről szóló törvény sérelmes intézkedéseire érkezett felterjesztésekkel. Nagyobb vitát provokált az egyház ingatlanainak telekkönyvi rendezését célzó jogügyi bizottsági javaslat, amely elrendeli, hogy minden ingatlan, amely az egyháznak tulajdonát képezi, de más néven, pl. iskola, lelkészi vagy kántortanitói javadalom stb. van telekkönyvezve, telekkönyveztessék az egyház nevére. E vitában részt vettek: Mohácsy Lajos, Hruttsehnitt Antal, Gyurátz püspök, lüágner G. A. főesperes, Hubinyi Géza, Stúr Károly esperességi felügyelők. Végre a határozati javaslat el lett fogadva. — Már most hívjuk fel a lelkész testvérek figyelmét arra, hogy midőn e határozata kerületek utján az útbaigazítással együtt hozzájuk meg fog érkezni, azt az egyházak érdekében sürgősen végrehajtani szíveskedjenek. Majd a sérelmek tárgyalására tért át a közgyűlés, amelyeket Sztehló egyet, ügyész referált. Az erdőtarcsai hitoktatási sérelem tárgyában felterjesztés megy ; a külső-vathi sérelem, amely szerint a községi tskolai adó hiveinkre is kirovatot, dacára hogy ők nagy áldozatok árán felekezeti iskolát tartanak fenn, hosszú vita után a minisztertanács figyelmébe ajánltatik ; a zólyomi sérelem nyilvántartandó s a szerződés megszerzendő; az ujuerbászi felekezeti érzékenységet sértő kormánybiztosi kirendeltség a püspök által hozatik tudomására a miniszternek. A kemenesaljai sérelem, a róm. kath. párbér hiveinkre való kivetésnek ügye a közös prot. bizottsághoz utaltatik, valamint a többi kisebb sérelmek, — amelyeket lapunk olvasói ismerhetnek, mert lapunkban esetről-esetre mind ismertetve voltak,— reparálás céljából az illetékes tényezőkhöz lettek utalva. Az első nap utolsó tárgya volt a nagygeresdi egyesség felbontása, V

4 órai vitát igényelt ez ügy, mert Sztehló Kornél külön inditnányt adott be a jogügyi bizottsági javaslattal szemben. A jogügyi bizottság javaslata szerint az egyesség 1914. év végére felmondatik s a társulás a hiuek szabadságára bizatik, ugy a mint azt a kerületi határozatok kívánták. Sztehló Kornél még egy utolsó próbát kívánt, hogy t. i. kerestessék meg a református konvent, hogy nem lenne-e hajlandó a kényszeradóztatás kikapcsolásával a nagygeresdi egyeszéget tovább fenntartani, mert hisz ez a kényszeradózás volt az oka a sérelmeknek. D. Baltik, Szentiványi Árpád, Geduly Henrik, Zsigmondy ]enő, Szeberényi L. Zsigmond, Magyary Miklós, Scholz Ödön, jánossy Lajos s még mások hozzá szólása után a jogügyi bizottság javaslata fogadtatott el Zsigmondy styláris módosításával. S ezzel a határozattal az ügy lekerült a napirendről. — Hosszú harcot, sok méltatlan gúnyt és gáncsot kellett elviselnünk nekünk is, amig ea ügyet a napirenden tartottuk. Meg vagyunk győaődve, hogy jó dolgot végeztünk, mert a testvéri szeretet láncait erőszakosan fenntartani annyit jelent, mint épen a szeretet szelleme ellen véteni, mig ellenben a szabad társulás tisztább légkörében ezeknek az etikai szempontoknak a legnemesebb formában lehet eleget tenni.