Evangélikus Őrálló, 1913 (9. évfolyam)

1913-10-11 / 41. szám

409 Evangélikus Egyesület,'' vagy a lényeget jobban kifejezve : „Evangéliom Családja " — vagy : „Evangélikus Családikör," — nagy: „Evangyélmi Keresztyén CsaládA név mellékes volna, ha esak a nemes irányú tevékenység megindulhatna. Eddigelé mondhatni csak az eszmék összehordásában merüli ki minden előkészületünk. Nem baj! Minél jobban meghányjuk-vetjük a dolgot, annál bizonyosabban eltaláljuk a legmegfelelőbb, a legméltóbb tervet, a melyet akkor»egyszerre, hogy ugy mondjam, pillanatnyilag valósítsunk meg, és azonnal léptesünk életbe, mindjárt a négyszázados évfordulón. Bízvást mondom, a többit sem szabad elejteni: vessük el legalább a magvát. Lám, a rvitíenbergi kalapáesdobbanások sem hívták elő és nem hozták létre mint egy varázsütésre, Minerva módjára az evangélikus egyházat a maga teljes szervezettségében és végleges kifejlettségében; annyira nem, miként-manapság sincs az még sem teljesen szervezve sem véglegesen kifejlesztve. Először esak az éltető elvek kerültek ki győzelmesen a vallástisztitás küzdelmeiből, hogy aztán hatásuk gyanánt érvényre jusson az gazi, tiszta Krisztusi szellem. Nos a négyszázados évfordulónak a méltó megünnepléséhez az is hozzátartozik, ha annak alkalmából minél több megfelelő, életre való, ész- és célszerű tervet megalapozunk; vagyis ilyen módon elhelyezzük azokat, mint megannyi fejlődés képesszerueí örök időkre hivatott evangyélmi keresztyén egyházunk magasztos intézményébe. Épen azért helyezem én mindenek elé az Evangelikus Templom Egyesület által a teljes biztosítását a rendszeres igehirdetésnek, a mely a hívekben lelkületet teremt a megalapozott alkotások fenntartásához és fejlesztéséhez; no meg ideje volna már annak is, hogy a tiszta szent evangyélium ne legyen kénytelen megjelenni sehol szégyenletesen rongyoskodva; hanem bárhol lép a világ elé, állhasson meg mindenütt őt megillető külső tisztes mezben. Szabadabb a választás az alkotások terén az egyházkerületeknél és egyházmegyéknél. Minden egyházkerület és minden egyházmegye erőihez és szükségeihez képest állapíthatja meg, mily alkotás által kívánja megünnepelni a nagy évfordulót; ennek elbírálására legilletékesebb mindenütt az elnökség, mint az egyházkerület-, illetve az egyházmegye állapotának legbehatóbb ismerője. A mennyire én elbírálni képes vagyok, Tiszakerületünk már azzal is szép emléket állítana a vallástisztitás négyszázados évfordulójának, ha meglevő árvaházának, leánynevelőintézetének, theologus otthonának létét egy-egy nagyobb alapítvánnyal vagy egy-egy fenntartó forrás nyitásával biztosítaná; Tiszavidéki egyházmegyénk pedig, mint egy valódi szórvány egyházmegye, szerintem semmivel sem ünnepelhetné méltóbban, mint egy szórvány alap megteremtésével, mely inkább és inkább lehetővé tenné kiterjedt szórványaink rendszeres gondozását. Egy országos szórnányaiap megteremtése az egyetemes egyházhoz sem volna méltatlan, nem is volna fölösleges; hiszen jóformán egész magyarhoni evangelikus egyházunk egy nagy szór any. fiiig van néhány gyülekezetünk szórvány nélkül. Legszabadabb kezet igényelhetnek az emlékalapitványok létesítésében az egyházközségek. Itten sok helyütt a legcsekélyebb tervek valósítását is örömmel üdvözölhetjük. Sok gyülekezet életét is alig tengeti évről-évre, nemhogy még nagy emlékalkotásokra jusson. Egy határozat, miszerint a vallástisztitás évfordulóját a 400 éven íul is mindig október 31 tartják isteni tisztelettel az esti órákban; egy alapítvány, mely a vallástisztitás emlékünnepén év-év mellett az olvasást épp a közelmúltban elsajátított 11. osztályos elemi iskolásokat Biiekeskonyvvel és Újszövetséggel látja el a gyermekistentiszteleiek gyakorolhatása végett; egy intézkedés, mely a gyermekistentiszteleíeket kötelezően állandósítja legalább a téli időben; egy alapituány, mely a konfirmandusokat latja el a hitélet ébrentartására alkalmas emlékkönyvekkel ; egy nőegylet létesítése, mely az emberbaráti szeretetet szolgálja a gyülekezetben; egy alapítvány, mely a házasulókat ajándékozza meg az esküvő végén családi Bibliával; egy határozat, miszerint vízkereszt ünnepén a pogányok megtérítésének áldoz a gyülekezet az isteni tiszlet alkalmával, még a hol netán eddig templomba nem is mentek azon a napon: ezek mind-mind méltó emlékek a vallástisztitás négyszázados évfordulójához az egyházközségek részéről. fí legszélsőbb határokig kiható hangulat keltéssel és a legalaposabb előkészítéssel, előzetes és alkalomszerű ünnepi beharangozásokkal, az évforduló napján iskolai ünnepséggel, gyülekezeti díszközgyűléssel, hálaadó istenitisztelettel az esti órákban; a közgyűlés felső fokain az 1917 évi közgyűlések alkalmából ünnepi megemlékezésekkel, az egyházkormányzat minden tagozatán az egyházközségektől fel az egyházegyetemig emlékalepitványok létesítésével: záradék gyanánt röviden összefoglalva, ilyen módon óhajtom én megünnepelni a vallástisztitás négyszázados évfordulóját magyarhoni evangyélmi keresztyén egyházunk kebelében országszerte. Varga Márton tokaji ev. lelkész.