Evangélikus Őrálló, 1913 (9. évfolyam)
1913-10-11 / 41. szám
1 9! a"" ^ "" EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 408 állam összes rétegelt, még az ellenkező indulatuakat is a vallástisztités mérhetlen eseményével szemben. Szerény véleményem szerint a küszöbön álló zsinattartást is bátran ki lehetett volna tolni odáig. Ha a mai vajúdások körszaka már akkorára némileg esilapulna, hogy a csirában rejlő kialakulások körvonalai kivehetők volnának; egyik legméltóbb megünneplése leendett a dicső évfordulónak egy szervező zsinat megnyitása, amit az idők méhéből erőnek erejével kikényszeriteni kevesebb haszonnal mint kárral járónak tartok. Részemről a mostani, sok tekintetben bizonytalan, megállapodatlan állapotok, se ki, — se be körülmények között időszerűtlennek Ítélem a zsinatozást, de már ezen tul vagyunk. A méltó megünneplés sikerének egyik főbiztosítéka az egyöntetű eljárás a tennivalókban idején érkező püspöki körlevelek és főesperi felhivások utján. A nagy nap közeledtével senki se álljon hivalkodva összetett kezekkel, a tétovázó kérdéssel az ajkakon: „Atyámfiai; férfiak, mit cselekedjünk ?" Legyen mindenki előtt világító szövétnek az előzetes, közös megállapodásokból kifolyólag az egy testté fűző, egy sereggé, egy testvéri közösséggé tömöritő azonos utmutatás. fí Protestáns Irodalmi Társaság, a Luther-társaság már az előző éveken ébresszék a hangulatot, alakítsák ki a lelkületet megfelelő kiadványokkal; a legszétszórtabb szórvány legelhagyatottabb hívéhez is jussanak el idején az épitő, felvilágosító, tettre serkentő olvasmányok. A két társaságnak már meg is kellett volna kezdeni az erre vonatkozó munkát. Lehetőleg a református testvérekkel is egyöntetű intézkedésekre kellene jutni az ünneplést illetőleg, hogy az egységes megnyilatkozás annál megkapóbb, annál ellenállhatatlanabb, annál inkább elismerést és nagyrabecsülést kivívó legyen minden irányban. A napi megünneplés' isteni tiszteleteteken, közgyűléseken minden előkészitő intézkedéssel egyben csak fél megünneplés. Miként 1517. X. 31 emlékezete maradt fenn, mert áldott hatását napjaink is érzik, és minden idők érezni fogják; akként emlékünnepünk is akkor lesz méltó, ha áldott hatását a legkésőbbi utódok is tapasztalandják az alkotások utján, fíz emlékalkotás akkor méltó az ünnephez, ha mindörökre segít valósítani az ünnepelt alkalom által életre támasztott eszméket. fí vallástisztitásnak legfőbb vívmánya, miszerint érvényre emelte az ős keresztyén igazságot: a hit által való megigazulást, fí hit pedig hallás által vagyon, a hallás hirdetés által, flz ige hirdetésének legalkalmasabb helye a templom. Az egyetemes egyház hazai viszonyaink között alig ünnepelhetné megfelelőbb alkotással a vallástisztitás négyszázados évfordulóját, mintha létesítene egy templomépitö egyesülétét, melynek feladata legyen hazánkban minden idők evangélikusait segíteni hitünkhöz és felekezetünkhöz méltó templomok építésében mindenütt, a hol csak szükséges. £1 tiszavídéken ugy az egyházmegyei közgyűlés, mint a lelkészi értekezlet alkalmával szintén a templomépitö egyesület terűét ajánlottam előadásomban. Azóta a tiszai kerület egyik közgyűlésén Korbély Géza, eperjesi főespcreslelkész emiitette fel a templomépitö egyesületet jubileumi alkotás gyanánt. Lombos Alfréd, zombori lelkész ezeket már évekkel megelőzőleg közölte az Evangélikus Őrálló hasábjain egy templom épitő egyesület tervét, mely a válositásra vonatkozólag nagyon is tekintetbe vehető tervezet.-Ugyancsak iz érdemes lap hasábjain hozta szóba nem régiben Duszik Lajos, szatmári lelkész a templomépitö egyesületet, mint jubileumi alkotást. A templomépitö egyesülettel rokon és á mellett a sok tervezés közül egyike volna a legmegfelelőbb ünnepi emlékalkotásoknak az ingyenes lelkészképzés létesítése, a mennyiben ez is a vallástisztítás által felszabadult ige hirdetésére vonatkozik; de a templomépitö egyesület, nálunk szükségesebb. Ha működésbe lép is a templom épitő egyesület, még akkor zs bőségesen elég dolga marad az áldott Gyámint szetnek; nincs mit félteni ezt attól. Egyetemes egyházunk már szőnyegre vetette, de csaknem egészen él is ejtette egy országos Irgalomház megalkotását menedékül gyógyíthatatlan betegek számára. Méltó alkotás a valósítandó eszmékben kimerithetlen évfordulóhoz; de csak másodsorban. Első az igehirdetés, mely szellemet ébreszt, érzéket fejleszt emberbaráti intézmények létesítéséhez és fenntartásához; a mint azt a reformatio touábbfejlése is mutatja. Máskülönben a templomépitö egyesület mellett semmiképen sem szükséges elejteni az irgalomház tervét, csak győzzük erővel. Üdvös volna még a nevezetes évforduló alkalmából országos társulás által az egyetemes egyház kebelében egy olyan központi kezelöség vagy gondnokság szervezése, mely gondozatlan gyermekek elhelyezésével, támasz nélkül maradt nők tisztességes megélhetésének biztosításával, züllők mentésével, ügyefogyottak ellátásával, elhagyatott öregek gyámolitásával módot és lehetőséget igyekezzék keresni és nyújtani ahhoz, hogyha nem is azonnal, egyszerre, bárcsak lassan: mindazáltal hovatovább egyre kiterjedjedtebb körben széles e hazán minden evangélikust megoltalmazzon a véginség ellen, mintahogy a szerető, gondos édesapa, édesanya házi köre minden tagjának ellátja baját. Egy ilyen társulás neve lehetne: „Egyetemes
