Evangélikus Őrálló, 1913 (9. évfolyam)

1913-07-26 / 30. szám

IX. év. Budapest, 1913. julius 26. 1 30. szám. // EVAMELIKITS ÜRALLO EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP. A lapot szellemi és anyagi tekintetben illető mindennemű postai küldemény, a hirdetések szövege és ára, valamint az esetleges reklamáció is a lap tulajdonosához: Noszkó István lelkészhez Rákoskeresztúrra Pest megye) küld endő. t§g SZERKESZTIK: RAFFAYSÁNDOR NOSZKÓ ISTVÁN budapesti lelkész. rákoskeresztúri lelkész. FŐHUNKATARSAK: SCHOLTZ ÖDÖN BLATNICZKY PÁL ágfalvi esperes-lelkész. cinkotai lelkész. QÖnÖRY JÁNOS ALEXY LAJOS eperjesi főgym. igazgató. czeglédi nyug. ig. tanitó. Megjelenik hetenként egy iven A lap ára : Egész évre 12 K Félévre 6 K Negyedévre 3 K Egyes szám ára 40 f. Hirdetések és pályázatok ára: Egész oldal 10 K Állandó hirdetések megegyezés szarint TARTALOMJEGYZÉK: VEZÉRCIKK. 400 ik évfordulón. B. — Belélet. — Pályázatok és hirdetések. — Belmissziói közlemények. Raffay Sándor. A 400-ik évfordulón. Mi lesz majd a 400-ik évfordulón ? Valami lesz, de a létesitendők helyesek és méltók lesznek e a magyarországi, szépmultu evangelikussághoz ? Nagyszerű erőforrása lehet az 19 7-iki ünneplés hazai evangeliumi hitéletünknek, de lehet egyházunk tehetetlenségének is szomorú bizonyítéka. Azért készüljünk méltón ehhez az esztendőhöz ! Az eddigi, 1 — 2 évi bizonytalanság, kapkodás nem kelthet jó hatást. Egy célt már kijelölt és elvetett az egyetem. Most olyan áramlatok érezhetők, hogy az irgalomház sorsára jut az ingyenes theol. oktatas is. A mi pestmegyei egyházmegyénk pl. a theol. oktatás körüli teendők súlypontját már egy, Budapesten felállitandó 8eminariumra szeretné átteni. De nem nagy baj, ha keresgélünk, válogatunk. Inkább 5 rossz eszme, terv elvetése, mint csak egy félig rossznak is a keresztülvitele. Azért bátorkodom hozzászólni a kérdéshez. En a következők létesítése mellett török pálcát: x 1. Luther-szobor Budapesten, — országos gyűjtésből, A szoboremelést, i.^az, egyházi köreink már letárgyalták. Inproductiv. En azt mondom, bármenuyire inproductiv cselekedetnek tekintik is ezt a megörökítést, mégis csak egyik igen szép és hatásos alakja ez a kegyeletnek. De a mi helyzetünkben érvényesülési tényező is. Szégyen, de valóság, hogy a magyarhoni polgári társadalom nagy százalékának vagy halvány sejtelme sincs a hazai lutheri protestantismusról, vagy pedig teljesen elmosódott, bennünket ide, vagy oda csapható appendixként értékelő fogalmai vannak rólunk. A „tót-," vagy „német egyház" kicsinyes elnevezések mellett és mögött szinte elhalványul az országos köztudatban az a tény, hogy ez az egyház a Luther által megindított hatalmas, az egész emberiséget átgyúrt reformációnak a legédesebb gyermeke. Fonák, de való igaz, hogy klasszikusan szép multunk, tanügyünk, szabadság —, alkotmáuyharcaink mellett is mi — ha javunkra szóló valamiről van szó — anynyira semmik vagyunk ebben az országban, hogy azt fájdalmas megállapitani. Azért erősítsük helyzetünket minden belső és külső eszközzel! Ilyen alkalmas külső eszköz a Luther-szobor és szerintem nagyon is számitásba veendő. Mi kevesek vagyunk, de Luther igen, a törtérelmet ismerő bármely felekezetű egyén előtt imponál. Nos, ha. a lelki szemek elé nem állithatjuk — félszeg egyháztörténeti ismereteik mi» att, — állitsuk oda a testi szemek elé az ország fővárosában a dokumentumot, hogy a ki volt és & ki — Luther, az vagyunk szellemben és törekvésben mi is, korszakokat teremtő mozgalmának egyenes örököse\ hatalmas szellemének leghivebb és hálás ápolói. Szobrott tehát 1917-ben Luthernek Budapesten — közadakozásból! Meg vagyok róla győződve, hogy hazai evangelikus egyházunkhoz méltó is, reá nézve üdvös is lenne a megemlékezésnek ez a neme és hiszem, hogy a magyar lutheri evangelikus egyház apraja-nagyja készséggel adná ily emlékműre filléreit, de ha kell, aranyait is, 2. írassa meg az egyetem a magyarországi Protestantismus oknyomozó, részletes, alapos, kathedrális használatra alkalmas történelmét 19 i 7-ben — megfelelő, impozáns pályadily kitűzésével.