Evangélikus Őrálló, 1913 (9. évfolyam)

1913-06-28 / 26. szám

300 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1913 A püspökök tennivalói annyira megszaporodtak, hogy azok egész embert kivannak. Bizonyos jogi ellentét is van abban, hogy a püspök egyúttal első fokon lelkésze legyen egy egyházközségnek, melynek ügyei egy-vagy más alakban később hozzá, mint főpásztorhoz kerülnek felsőbb elbírálás, vagy megerősités végett. Azt azonban mindenesetben fentartandónak vélném, hogy a püspök egyúttal rendes lelkész is legyen és székhelyén, vagy meghívásra más helyeken is, lelkészi tennivalókat is végezzen. Az egyházközségi adminisztradóban való részvétel alól azonban teljesen mentesitendőknek vélem. Helyette ezek a tennivalók és altalában az egyházközségi rendszere? lelkészi tennivalók a jelenleg érvényben álló Alkotmány 140-ik §ában emiitett másodlelkészre hárulnának, önálló hatáskörrel és felelősséggel, a ki most abban a sajátságos helyzetben van, hogy sem nem rendes lelkész, sem nem segédlelkész. Nem segédlelkész, mert rendes lelkészi funkciókat végez, rendes lelkészi kötelességeket teljesít, a püspök helyett, azonban a rendes lelkészt megillető jogok nélkül * * * Ugyancsak az egyházkerületekre vonatkozólag szükségét látnám annak, hogy a püspökök székhelye állandósittassék. Bárhol, de állandósittassék. Az az egyház, ahoi a püspök székhelye van, a püspöknek ottani működése alatt előbb vagy utóbb berendezkedik erre a helyzetre. A püspök elhunytával aztán, vagy uetaláni lemondásával, ha — amint a legtöbbször történni szokott — az uj püspök más helyen lelkész, a kerületi hivatalok átköltözésével az addig ott használt, talán nagyobb befektetéssel létesített helyiségek, ha nem is egészen, de lényegesen értéktelenebbekké válnak. Még nagyobb baj az, hogy megeshetik, mikép püspökül a kerületnek valamely távoli egyházában leíkészkedő lelkész választattik meg, a ki egy — a vagy más okból ezután sem válik meg egyházától. Megtörténhet, hogy például a tiazai kerület legküzelebbi püspöke valamelyik brassói egyház lelkésze lesz. Tehát egészen távol, szinte alszakitva egyházkerületétől. De megtörténhet az is, hogy valamelyik gomöri kisebb helység lelkésze lesz a püspök ahol a püspököt felkereső egyházkerületi tagok szállást sem kapnak. Avagy olyan helyen lakik a püspök, hogy a legközelebbi vasúti állomás több óra járásnyira van ; ami sem a hozzájutás tekintetében, sem abban a tekintetben, hogy a püspök, kinek pedig mind gyakrabban kell kerületének egyik másik részébe és Budapestre utazni«, hazulról kimozduljon, nem kellemes és nem kívánatos. Mindezek az okok és még számos más, kívánatossá, sőt szükségessé tennék azt, szerintem legalább, hogy püspökeink székhelye állandósittassók s az Alkotmány ennek megfeleloleg módosittassék. A székhely megállapításának kérdését esetleg az egyházkerületekre lehetne bizui. * * * Az egyházegyetemre vonatkozólag szükségét látnám annak, hogy szerveztessék az egyházegyetem részére Budapesten egy központi iroda, a szükséges személyzettel, esetleg talán az egyetemes világi főjegyző közvetlen ellenőrzése és felügyelete alatt. Ez a központi iroda lássa el az egyházunk egyetemét érdeklő közigazgatási ügyek technikai adminisztrációját a beérkező ügyiratok iktatásától kezdve az expedícióig és az irattári kezelési ír Ez dolgozza fel a egyetemes elnökség és a jegyzői kar utasítása szerint a beérkező ügyiratokat, fogalmazza a kapott utasítások szerint az előadmányokat és gondoskodjék a kiadmányok elküldéséről, megfelelő helyekre jutásáról. Egy ilyen központi iroda, kellően begyakorolt személyzettel, a központba kerüiő ügyeknek gyors és alapos elintézését felette megkönynyitené s mindenesetre megérné a reáforditott költséget. Ma már az adminisztratív tennivalók annyira megszaporodtak ebben a mi papiros-korszakunkban, hogy ilyen központi iroda nélkül az egyházegyetem ügykezelését szinte elképzelni sem tudom. * * * Ezek voltak az előadó javaslatai. Ezekhez még a gyűlés folyamán az a vélemény csatlakozott, hogy az egyetemes felügyelői