Evangélikus Őrálló, 1913 (9. évfolyam)
1913-04-19 / 16. szám
470 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1913. vezet át, a melyek száma a közel jövőben még szaporodni fog ; — Budapestet az élet is teljesen egységessé varázsolta; — a költözködés a budai oldalról a pestire és viszont rendkivül sűrű ; — a lakósok nagy száma a budai oldalon lakik és a pesti oldalon van kenyérkeresete, hivatala, üzlete, foglalkozása, — s viszont — sok azoknak száma, akik a Duna egyik partján telelnek, másik partján nyaralnak; — az egyes kerületek közötti mozgás pedig oly sűrű, hogy azt lehet mondani, hogy Budapest állandó lakosságának igen nagy része — a Duna két partja és a kerületek között — folytonos mozgásban van. Ugyan az áll azon 40000 evangelikus hitsorsosunkra nézve, akik e nagy városban szétszórva élnek, és a kiket egyházunkhoz, vallásunkhoz erősítenünk, a kiknek vallásunk nemesítő, vigasztaló erejét nyujtanunk kell. Nyelvi tekintetben is óriási változáson ment át az egyesitett székesfőváros. A nemzeti szellem ós állami nyelvünk áthatotta minden intézményét, — a kereskedelem, az ipar, az egész polgárság, az összes iskolák és tanintézetek magyarok. Kizárólag nyelvi alapon ma már a kerepesi-uti tót és német egyház sem állhat meg, — hivatását nem teljesitheti. Azok a családok pedig, a melyek a Bach korszak alatt az egyházat és vagyonát nyelvi alapon szétválasztották: ma majdnem kivétel nélkül megmagyarosodtak, — ugy hogy ma nem ezek vallásos igényei, hanem a külföldről és hazánknak még meg nem magyarosodott vidékeiről beszivárgó és bevándorló németek és tótok teszik a német és tót istentiszteletek fenntartását szükségessé. Ezek nyelvi tekintetben változó elemek, mert azok a családok, a melyek a főváros állandó lakosaivá válnak: ha a családfők részben megtartják is nyelvüket — leszármazóikat magyarul nevelik. A német és tót istentiszteleteket és funkciókat tehát a fővárosban fenn kell ugyan tartani, — jövőre is biztositani kell : de meg kell találni a módot arra, hogy azok a fontos egyházi érdekek, a melyeket a mai állapot veszélyeztet — biztosíttassanak, és hogy azok az egyházak, a melyek a fővárosnak akkor német és tót nyelvű családjai hitéletének kielégítésére váltak külön : a megmagyarosodott családok igényeinek kielégitésóben is részt vegyenek. Ma Budapest határában öt teljesen különálló egyház működik. 1. a pesti magyar egyház, mely a főváros pesti oldalát eddig három lelkészi körre osztotta és minden körben lelkészi állást szervezett; 2. a pesti német egyház, a mely egész pesti oldalra kiterjeszti működését; 3. a kerepesi-uti (tót) egyház, mely a szintén az egész pesti oldalra kiterjeszti működését; 4. a budai egyház és 5. az óbudai egyház, a melyek a budai oldalon, megállapított geográfiái határvonal szerint működnek. A pesti oldalon működő három egyház között a működési határvonal megállapítva nincsen; geografiailag mindhárom az egész pesti oldalra kiterjed ; nyelvileg a pesti magyar egyház ugyan magyar istentisztelekre és magyar funkciókra szorítkozik; a német és kerepesi-uti egyházak azonban a funkcióknál nyelvi határ által nem kórlátoztatják magukat, a mi elkerülhetetlen szükségessé teszi a működési köröknek oly szabatos megállapítását, a mely kollisiókat megakadályozzon. Az öt egyház tényleges működési eredményét következő összeállítás mutatja:
