Evangélikus Őrálló, 1912 (8. évfolyam)
1912-11-16 / 46. szám
VIII. év. Rákoskeresztúr (Budapest mellett) 1912. november 16. 46. szám. EGYHÁZI ÉS TARSADALMI HETILAP. Megjelenik hetenkint egy iven. Kéziratokat, előfizetési öijakat, hirdetések szövegét és öiját a z Ev. Őrál ló szer kesztősége eimére Rákoskeres gye, kell külöeni. — A bel- & vonatkozó közlemények ^ lelkész, rovatvezető cimé' (Sopronmegye) küldendők. ' dst mesióra dön ára FELELŐS SZERKESZTŐ: NOSZKÓ ISTYÄN rákoskeresztúri lelkész. ^ Főmunkatárs: Bi SCHOLTZ ÖDÖN ágfalvi lelkész. A lap ára: Egész évre .... 12 K Félévre .... . 6 K Negyedévre .... 3 K Egyes szám ára 40 fillér. [9 Hiröetés ára oldalanként 40 korona. I TARTALOMJEGYZÉK : "tfflaÉRCIKK: Egyetemes gryülés után. Viator. — lésünk. N, — Belélet. — Pályázatok és hirdetések. CIKKEK: Egyetemes közg-yüEgvetemes gyűlés után. Idei egyetemes gyűlésünk nem egy tárgya ós jelensége követeli, hogy velük a rendes tudósításon és a szokásos krónikaszerii jelentésen kivül is foglalkozzunk. E követelésnek a következőkben teszünk eleget. Tájékozatlanság. Amikor egy országos, népes, több napra terjedő gyüh's tartatik, amelyet részben megelőz, átsző a bizottsági ülések egész sorozata, szinte magától értetődő, hogy a gyűlések és ülések helyéről, idejéről, fontosabb tárgyairól mindenki tájékozódást nyerhessen. Sokan régóta sürgetik egy ilyen mutatónak a kifüggesztését. Jól esik reményelnünk, hogy a megujitott jegyzői kar a hiányt pótolni fogj i, tárgyalási mutatót készit s megszünteti azt a sokszor kinos tájékozatlanságot, amely nem ritkán az egyház vezető férfiait is bántja ós kedvetleniti. Jegyzői karunk. Egyetemes jegyzői karunk két uj, kiváló munkaerővel gyarapodott. Az óriás munkaerejű, pontos, szimpatikus Zsigmondy Jenő helyébe méltó utód lépett Szelényi Aladárban. Korbélyt is derék kartárs váltotta fel Révész Jánosban. De a szempont, amely az utóbbi állás betöltésénél érvényesült, merőben helytelen és jogtalan. A tiszai kerület az egyik egyházi jegyzői állást leltári tárgynak tekinti. Ha ez helyes álláspont volna, akkor ebből az következnék, hogy bányakerületi lelkész soha sem nyerhetne többé egyházi jegyzői állást, a világi jegyzők pedig örök időkre a bányakerületből kerülnének ki, mert véletlenül most a világi jegyzők mind bányakerűletiek, az egyházi jegyzők közül pedig az egyik dünáninneni, a másik dunántuli, a harmadik tiszakerületi. Ilyen szempontokat az egyház-* életbe bevinni nem szabad, Az előértekezlet. Régi jó szokás, hogy a közgyűlést előértekezlet előzi meg. Célja a fontosabb tárgyak megismertetése ós az esetleges ellentétek éleinek letompitása. De semmiesetre sem lehet célja félórás beszédek kivágása, obstrukciós jellegű elmélkedések előterjesztése. Különösen nem olyan ügyekben, amelyek lényegére nézve az egyetértés első tekintetre megállapítható. Igy történik aztán, hogy az igazán fontos ügyekre nem marad idő r s hogy a közgyűlésen unatkozva hallgatják a már egyszer elhangzott érveléseket. Különben előbb is kezdhetnénk az előértekezletet, s igy nem kellene a vége felé a nyugtalanság tüneteivel küzködni. Osztatlan figyelmetlénség. Évtizedes tapasztalat, hogy a mily nagy és, felemelő az érdeklődés a gyűlés első óráiban épen olyan általános a figyelmetlenség a gyűlés folyamán s ép olyan lehangoló a részvétlenség a gyűlés vége felé. Ennek okát nemcsak a gyűlés tagjainak amaz érthető, de kellemetlen szokásában találhatjuk meg, hogy a legtöbben örökké enni, inni, dohányozni ós bevásárolni szaladgálnak, hanem részben a tárgyalás lefolytatásában is fellelhetjük. A referensek előadásai igen sokszor az unalomig terjengősek, ismétlésekbe bocsátkoznak, nem ritkán tájékozatlanságot is árulnak el, a hozzászólók sem tudnak röviden és a tárgyhoz szólani. Illustrii? elnökünk pedig amilyen példaadó a türelmes kitartásban, a bölcs áttekintésben, épen olyan gyakran szakítja félbe a tárgyalást, sőt sokszor a beszédeket is a maga egyéni megjegyzéseivel, amelyek a tárgyalást nem ritkán zavarják, a hallgatóságot pedig sokszor
