Evangélikus Őrálló, 1912 (8. évfolyam)

1912-03-09 / 10. szám

89 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1912 Dánia lakossága csaknem kizárólag lutheránus s hogy milyen mely ezen nép vallásossága, azt legjobban mutatja, Kopenhágában, az ország fővárosában, hol 1889-ben 384,000 lakos mellett csak J6 templom volt, 1909-ben 535,000 lakos mellett már 50 templom állt. Az egyház körén belül 3 főirány van. Ezek 1. a hitvalldsi irány, melynek Mynster és Martensen a megalapítói s mely mindenkor a határozott lutheri álláspontot képviselte. Ide tartoznak az egyház hivatalos vezető körei. 2. a gründtvigiánusok iránya, mely az őskeresztény ideálokért lelkesedik, ugy mint azok az apostoli hitvallásban vannak kifejezve, nagy súlyt fektet a kereszténység objektivitásaira, a kegyelmi eszközökre s főképpen a szentségekre s óriási szociális tevékenységet fejt ki. Egyik speciális alkotását képezik ezen irányzatnak az ország egész területén felállított népakadémiák, melyekben a nép vallásos és humanisztikus ismereteinek gyarapítására törekednek. 3-ik a belmissziói irány, melynek főcélja az evangelizálás, igehirdetésének köpontja pedig a megtérés és megszentelődés. Ezen irányzat is szigorúan lutheránus és mindenekfelett biblikus s a modern bibliai kritikában latja a legnagyobb veszélyt az egyházra. Lelkészek s külön e célból alkalmazott laikus evangeiizátorok vezetése alatt áll, kik fáradhatatlan tevékenységet fejtenek ki. Ahol a beimissziói irányzat tagjai nagyon elszaporodnak, a templom mellett u. n. „missziói házat" emelnek, melyen belül folyik le azután az illető gyülekezet belmissziói élete. Természetes, hogy ezen irányzatokat nem választják el magas válaszfalak egymástol, hanem valamennyien versenyre kelve igyekeznek közös egyházuk felvirágzását előmozdítani. Ujabban az egyházromboló liberális theológia Dániában is megkisére te szerencséjét, de eddig kevés sikerrel. így Arboe-Ramussen jütlandi lelkész több theológiai müvet adott ki, melyeken meglátszik a német liberális theológia káros hatása. Különös feltűnést keltett azzal, hogy egyik művében az unitárius irányzat mellett nyilatkozott s Tolstojt magasztalta. A dán luth. egyháznak a mai napig nincsen alkotmánya s igy az ügy elintézése a kultuszminiszter elé került, aki ArboeRamussent meghagyta a lelkészi hivatalban, ami azt látszatot idézte elő, mintha a nacionálizmusnak is helye volna a dán egyházban. A miniszter ezen eljárásával • szemben a dán nép férfiasan tiltakozott. A mult év novemberében az ország minden részében óriási tiltakozó népgyüléseket tartottak, melyeken az összes irányzatok képviselői résztvettek s országos szövetséget alapítottak, melynek célja odahatni, hogy az egyház 1. olyan alkotmányt nyerjen, mely biztosítja az egyházban hivatalt viselők pozitiv egyháziasságát, és 2. a nacionalizmus visszautasítása. Boldog dán evangelikus nép, hol vagyunk mi tőled! Nálunk megtörténhetik, hogy az egyház egyik legfőbb tisztviselője lapot alapit az egyház hitelveinek aláásására s bár maga is még csak távcsövei keresi az Istent s a menyeknek országát, másokat s az egyházat véli okoskodásaival boldogítani. De eljön bizony nálunk is az idő s ugy véljük, hogy nem lehet már messze, mikor végre nálunk is felébred az egyház hivő népe jóhiszemű álmából s odakiáltja az ilyen vezéreknek, hogy »eddig s ne tovább!" B E Ü É L» E T. Lelkészválasztási hirek. A nógrádi esperességhez tartozó Vanyarcz egyházának lelkészi állomására, bold Maróthy Emil örökébe f. hó 3-án tartott közgyűlésen nagy szótöbbséggel Králik Ervin legéndi lelkész választatott meg. — Ugyancsak a nógrádi esperességhez tartozó ősagárdi egyházban megtartották a jelölést s nyolc pályázó közül ezen lelkészi állomásra a következők jelöltettek; Bogyay Aladár besnyői, Palkovics Pál atsósziklási, Mrázik Gyula etrefalusí lelkészek és Horeczky Aladár zólyomi segédlelkesz. Választás rövid időn belül lesz. — Az abosi ev. egyházközség f. é. február hó 25 én Hyskó János szarvasi lelkészt, a liptószentiváni egyházközség pedig szintén febr. 25-én Peressényi Sámuel királylehotai lelkészt választotta meg lelkészévé. — Az Üdvözítő, akinek nevében gyülekezeteiket átvették, legyen egész életűkön leghívebb vezérük és munkatársuk. Lelkésziktatás. Szép és magasztos ünnepségben volt része a sajógömöri nemes egyháznak február hó 25-én. Ugyanis ekkor iktatta be Terray Gyula a gömöri evang. egyházmegye főesperese Vályi Gusztáv, volt budapesti s. lelkészt uj hivatalába. Ugy az ifjú lelkész fogadtatása, mint maga az ünnepélyes iktatás az elsőrendüek közé tartozott. Az ünnepély művészi hatását emelte Piaschka Stefánia úrhölgy budapesti operaénekesnő, a Banovics és Vályi családok tisztelője, ki a székfoglaló beszed után elénekelte Beethowennek „Dicsőit téged nagy égi teremtő ..." gyönyörű áriáját. Isten áldása legyen a sajógömöri ág. h. ev. nemes egyházon és kitűnő papján ! Egyházközségi közgyűlés. A hernádvécsei ev. missziói egyház március 3-án tartotta meg évi számadó közgyűlését, melyen megjelent a gyülekezetnek uj illusztris felügyelője Dr. Milcler Károly jogakad. dékán is, akit a hivek lelkes örömmel, benső szeretettel fogadtak. A kicsiny, de lelkes gyülekezet nagyon küzd az anyagiakkal. 1912. évi költségelőirányzatuk csaknem 900 K-nyi deficitet tüntet fel; a hivek száma csekély, azok is szegények s dacára a nagy megadóztatásoknak, törhetlen hűséggel ragaszkodnak ősi evang. hitükhöz. E hithűséget még jobban fokozza uj lelkészük Wallentinyi Aladár, aki igazi apostoli buzgalommal, odaadással foglalkozik híveivel; minden szombaton este vallásos estélyeket rendez a paróchián, ezeken megjelenik a gyülekezet apraja-nagyja s buzgó lélekkel énekelnek, imádkoznak s hallgatják a lelkész irásmagyarázatát, erkölcsi elbeszéléseit. Méltó társa a nemes munkában Dr. Mikler Károly felügyelő, aki teljes szeretettel csüng kis gyülekezetén, a legutóbbi gyűlésen is 50 K-t ajánlott fel egy harmóniumra az egyházközségnek, Templomuk nincs legjobb karban, tornyuk, orgonájuk nincs, a paróchia renoválásra szorul. E közgyűlés országos gyűjtésre határozta el magát, hogy az égető bajokon segítsenek. Melegen ajánljuk a lelkes és fontos missziót teljesítő gyülekezetet a gyámintézetek és a hitsorsosok pártfogásába. — Megjegyezzük még, hogy az uj felügyelőt személyes barátjai dr. Szlávik M. és dr. Wallentinyi S. tanárok is elkísérték egyházközségébe. A Garamszegi ág. h. ev. artikuláris egyházközség a f. hó 3-án tartott közgyűlésében fontos, az egyházközség jövőjére döntő befolyású lépésre határozta el magát. Az egyházközség tagjai már 1903 öta templom ós paplak épitési alapot gyűjtenek s e célra a