Evangélikus Őrálló, 1912 (8. évfolyam)
1912-02-10 / 6. szám
48. EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1912 tet a pozsonyi theológiai fakultással kapcsolatban, hiszen ott éppen ugy megvannak az ilyennek előfeltételei, mint Budapesten meg lett volna, ha ott állitott volna fel az állam ev. theológiai fakultást. Állissuk fel ugy, ahogy azt dr. Masznyik Endre a középiskolai vallástanitási tervhez készitett utasítás-tervezetében akkor még Budapestre projektálta, mondván: „az ev. tanárképzőintézetnek pedig semmi akadálya nem volna, ha Budapesten theológiai fakultást állítva fel, az azzal kapcsolatos otthonba befogadnák evang. tanárjelöltjeinket is s köteleznők őket egy-két alapvető theológiai tárgy hallgatására. A vallástanárokat pedig arra kőteleznők, hogy egy-két világi tárgyból a tanári képesítést szerezzék meg " Amit dr. Masznyik Endre ezekben mond, az ma is megáll, megáll Pozsonyra is éppen ugy mint Budapestre, sőt még inkább. Pozsonyban is van már otthonunk, a theol. otthon, ezt a szükséghez képest csak ki kellene bővíteni, tanárjelöltjeinket pedig arra kötelezni, hogy a theol. fakultáson is hallgassanak egyes tárgyakat, igy pl. a prot. egyház történetét, a prot, közelebbről a magyar ev. tanügy történetét, ev. egyházjogot és igy tovább. Az egyházat ennek az intézménynek a fent vázolt keretbe leendő beillesztése rem is terhelné túlságosan anyagilag, még ha nem is tudná az állam segítségét megvalósítani, de végtelenül áldásos lenne az ev, tanárképző hatása, nem is szólva arról, hogy ezzel régi és nagy mulasztását pótolná közegyházunk, —hiszen a tanárképzés alig kisebb jelentőségű, mint a lelkészek kép zése. Pozsony gyakorlati szempontból véve a dolgot is megfelelne, hiszen van ev. főgimnáziuma, vannak más jellegű középfokú iskolái is. Ajánlom tehát igénytelen soraimat a kiküldött albizottságnak nagybecsű figyelmébe, legyen gondja mikor, a felállítandó theol. fakultásról tárgyal a kormánynyal, egy létesítendő ev. tanárképző-intézetre is. „Videant consules, ne quid respublica detrimenti capiat." —r —a A riagygerezsöi pótegyezség. A „nagygerezsdi egyezség" kiegészítését célzó „pótegyezséget", melyet dr. Sztehló Kornél az egyetemes gyűlés és egyetemes konvent által kiküldött bizottság megbízásából készitett, lapunk mult év 51. számában ismertettük. Ez ellen a bizottság egyik tagja, lándori dr. Kéhler Zoltán külön véleményét jelentette be s e birálatos véleményét lapunk m. é. 52. sz. ban ismertettük. A bizottság ama pótegyezségi tervezetet visszaadta dr. Sztehló Kornélnak átdolgozás végett. Ezt az átdolgozott kiadású pótegyezséget a bizottság elfogadta s az egyetemes gyűlés és egyetemes ref. konventnek elfogadásra beterjeszti. A bizottsági tárgyaláson dr. Kéhler Zoltán az ujabb pótegyezséggel szemben is állást foglalt s jelen alkalommal a pótegyezséget mutatjuk be, jövő számunk egyikében pedig dr. Kéhler Zoltán bírálatát közöljük. A nagygerezsdi pótegyezség mely egyrészt a magyarhoni református egyház egyetemes konventje és másrészt a magyarhoni ág. hitv. evang. egyházak között a két testvéregyházat közösen érdeklő ügyekre kiküldött bizottság által 1900. évi márc. 6-án megállapított és a ref. egyház konventjének 1900. évi jegyzőkönyve 71. pont, az ág. hitv. evang. egyház 1901. évi jegyzőkönyve 69. pont szerint jóváhagyott u. n. nagygerezsdi egyezség kiegészítése tárgyában a következőkben állapíttatott meg: 1. §. A nagygerezsdi egyezség szabályozott viszonyokból eredő és ezen szabályok alkalmazásánál előforduló közigazgatási vitás kérdések elintézése választott közös bíróság elé utaltatik. Az egyezség 5. §-ának utolsó bekezdésében szabályozott eljárás és elintézési mód érintetlenül marad. 2. §. Ezen közös választott bíróság azokban az ügyekben dönt, amelyeket mindkét evang. egyetemes egyház főhatósága, vagy azok egyike eléje viszi. A nagygerezsdi egyezség 12. §. a) betű harmadik bekezdése oda módosittatik, hogy az illetékes felebbviteli hatóság határozatát az érdekeltek kérelmére bármelyik egyetemes főhatóság a választott bíróság elé viheti. 3. §. A közös bíróság bírái évről-évre választatnak, még pedig 3 egyházi és 3 világi, összesen 6 birót a reformátusok konventje, ugyanennyi és ily minőségű birót pedig az ág. h. ev. egyetemes közgyűlése választ. A választott bíróság elnökei a protestáns közös bizottság mindenkori elnökei. Ezek felváltva elnökölnek egy év tartamára. Mindegyik főhatóság a közös válasz • tott bíróság mellé hat évre egy-egy jegyzőt is választ, akik szavazati joggal nem bírnak. A jegyzők esetrőlesetre az elnök által az ügyek előadásával megbízhatók. A megválasztás alkalmával a törvényszéki birák, illetve jegyzők a részükre megállapított esküt is leteszik. 4. §. A választott bíróság a hozzáutalt ügyeket az elnökből, 4 bíróból, melyek közül 2 világi és 2 egyházi és egy jegyzőből álló tanácsban intézi el. A bírákat felerészben a ref., másik felerészben az ág. h. evang. birákból az elnök hívja be. A megjelenésben akadályozott biró helyébe csakis saját egyházába való biró hívható be. Ezen korlátozás a jegyzőre ki nem terjed. Az érdekelt biró az ügyben el nem járhat. 5. §. A választott bíróság a hozzá vitt ügyet hatáskör hiánya miatt el nem utasíthatja. 6. §. A választott biróság elnöke a hozzáérkezett ügyeket átvizsgálja, esetleg az általa kijelölt előadóval átvizsgáltatja és ha azt tapasztalja, hogy az íratok kellően felszerelve nincsenek, mindenekelőtt a hiányzó iratok beszerzése iránt intézkedik. 7. §. Ha az elnök az ügyet előadásra érettnek találja, az ügy szóbeli tárgyalására szóbeli határnapot tűz, amelyre a 4. §. szerint alakult biróság tagjai, egy jegyző, mindkét egyetemes hatóság és az érdekelt felek is, illetve azok képviselői kellő időben meghívandók. A felek jogosítva vannak a tárgyaláson magukat ügyvéd által képviseltetni. Elmaradásuk az ügy előadását ós az Ítélethozatalt meg nem akadályozza.