Evangélikus Őrálló, 1912 (8. évfolyam)

1912-11-16 / 46. szám

418 EVANGELIKUS _ŐRÁLLÓ __ ^ 1912 követelje alapitványaink megerősítését, hanem csak 1u­domásul vételét. Ámde dacára annak, hogy gróf. Tisza István biz. tag is exponálta magát a protestáns érdekek mellett, a Ministerium álláspontjából nem tágított s igy e tárgyban egyesség nem jött létre. (Őszintén sajnáljuk, mert autonómiánk egy vára ismét elesett. Törvény biz­tosítja, hogy az alapítványi ügyekben függetlenek va­gyunk s mégis a Ministérium a törvényt mellőzve oly befolyást biztosit magának alapitványaink felett, a mely őt a törvény értelmében meg nem illetné.) Élénk érdeklődéssel hallgatta a közgyűlés Sztehló referádáját a budaméri alapítvány ügyében. Budaméren még 1867-ben egy nagyszabású alapítványt tett az egyház céljaira Ujházy József és neje. Ezen tekintélyes alapit­ványrévén gondoskodva van ugy a lelkész, mint tanitó ja­vadalmának emeléséről, valamint a templom alatti kripta gondozásáról. Az alapitványozók az alapítványt a sáros zempléni esperesség, illetve a tiszai egyházkerület oltalma alá helyezték, hogy az őrködjék az alapitványozók akarata felett, A családnak jelenleg élő tagjai ugy lát­szik megunva ezt a terhet, ajánlatot tettek az egyház­megyének, hogy ezen dologi terheket pénzösszegben válthassák meg, a melynek kamatai fedezni fogják az alapító levélben kijelölt kötelezettségeket. Bírói meg­állapítás szerint ezen alapítvány prtzbeli értéke hiva­talos megállapítás szerint 68.000 korona, a melyben benn foglaltatik a templomra nézve 15000 korona szol­gálmány ís. Az esperessség lebocsátotta az ügyet tár­gyalás végett az egyházközséghez, a hol hajlandóknak mutatkoztak az egyezség megkötésére, s erről jegyző könyvet is vettek fel, ámde mikor annak aláírására került a sor, épen a kiküldött gondnokok tagadták azt meg. Az esperességi gyűlés arra az álláspontra helyez­kedett, hogy az alapítványi hatóság az alapító levél értelmében az esperesség, ennélfogva az egyességet megkötötte s az egyházkerület is megerősítette. Midőn azonban a dolog végrehajtásához láttak, az egyházköz­ség állást foglalt ellene, s annak megsemmisítését kö­vetelte, mivel „minden jog az egyházközségből ered." Igy került az ügy az egyet, gyűlés döntése alá. A j°gügyi bizottság javaslata alapján — a közgyűlés Sztehló, Geduly püspök, dr, Mikler, Barcza, Korbély, Wágner, b Prönay hozzászólása s egy nagyszabású vita után — elhatározta, hogy az alapítványi hatóság tény­leg az esperesség s igy az általa kötött egyezséget jóváhagyta. Klein Mihály árvanagyfalusi tanitó korpótléka ügyé­ben a közgyűlés nagy megütközéssel vette tudomásul, hogy a Ministérium az egyet, törvényszéknek e tárgyban hozott ítéletét megsemmisítette. M. évi egyet, gyűlés 54 p. kapcsolatban Dunaegy­háza és Apostag között felmerült vitás egyházi adózási kérdésben a jogügyi biz. javaslatára a közgyűlés a du­naegyházi fellebbezést viszautasitotta,mivel az egyháznak mint ilyennek ez ügyben fellebbezési joga nincs, sze­mélyes panaszokkal az érdekeltek előállhatnak. Újhelyi Attilla turányi és szucsányi földbirtokos egyházi adózásának ügye mivel kellőleg felszerelve nem vala volt, t. i, nem csatoltattak az egyházi adókulcs, mint a kivetési kimutatásra vonatkozó iratok, érdem­ben elbírálható nem volt, visszaadatik a bánvai kerü­letnek. Derencsény és filiáinak kérelme vitás istentiszte­leti ügyükben ugy intéztetett el, hogy az egyet, gyűlés a hliáknak azon kérelmét, mely szerint uj templomuk­ban évente 6—6 istentiszteletet kérnek : teljesítette, illetve jóváh agyta. A bányai egyházkerület által pártolólag felterjesz­tett bánsági esp. indítványt, hogy evang. katonáink s tisztjeink nagypénteken a szolgálat alól felmentessenek, a közgyűlés elfogadta s intézkedés végett a közös prot. bizottsághoz áttette. Dr. Zsigmondy Jenő bányakerületi felügyelő főren­diházba való behívása tudomásul vétetik s jegyzőkönyvbe iktattatik. A Hunfalvy alapítványi biz. jelenti, hogy két 1000 — 1000 koronás alapítványt az alapítólevél értel­mében Rapos Viktor pozsonyi ós Reinhardt János eper­jesi theológusnak kiadta. Tudomásul véttetett. A bányai egyházkerületnek két szabályrendelete : a fellebbezési határidőről és a kerületi ügyrendről jóvá­hagyattak. A selmeczbányai evang. tanítóképző intézet szábályzata azonban alaki hiányok miatt küldetett a dunáninneni kerülethez. Az egyetemes theológiai ügyeket Bancsó Antal referálta, ezekkel kapcsolatban két fontos ügy került tárgyalás alá: az ég ik a theológiák egyesítésének kér­dése, a másik pedig a theologiai fakultás kérdése. A theológiák egyesítésének kérdésében Pozsony és Sopron hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni e tekintetben, Eper­jes azonban ragaszkodik az ő ősi collégiumához. A közgyűlés ugy határozott, hogy ezen kérdés elinté­zését az egyetemmel kapcsalandó theol. fakultás meg­valósulásákor oldja meg. A theol fakultás felállítását Pozsonyban az egy­házkerületek szívesen látják, csupán a tiszai egyház­kerület óhajtja azt Eperjesen az ott kifejlesztendő egyetemen felállítani. Zsigmondy Jenő ez ügyben elő­adja, hogy e tárgyban két felterjesztés is ment a ministériumhoz. Az egyik a m. évi egyet, gyűlésből kifolyólag, n hol még általában a prot. theol. fakultás felállítását kértük, a másik pedig az e célra kiküldött bizottság kebeléből terjesztetett fel, s a menyiben idő­közben nyilvánvalóvá lett, hogy a debreceni egyetemen a reformátusok nyernek theológiai fakultást, a bizottság e kérvényével a Ministériumtól azt kérte, hogy az evangélikusok részére a pozsonyi uj egyetemen rendezze be a theológiai fakultást. E felterjesztésekre azonban ezideig a Ministériumtól válasz nem érkezett. Kapcso­latban báró Prónay Dezső egyet, felügyelő elnökileg megjegyzi, hogy e tárgyban ő is személyesen tárgyalt az államtitkárral s irapressiói, a melyekkel tőle távozott — nem kedvezőek. (Báró Láng L. a dunáninneniek ez évi közgyűlésén e tárgynál nyilatkozatot tett, hogy a kormánynál — bizonyos tudomása szerint — meg van a hajlandóság az evangélikusok ezen kívánságának tel­jesítésére.) Az egyet, közgyűlés a három egyházkerület egybehangzó véleménye alapján határozatilag kimondja, hogy a pozsonyi theol. fakultás létesítésére sürgős fel­iratot intéz a Ministériumhoz. A pozsonyi theol. akadémia nagybizottságának jelentésót Hornyánszky Aladár theol. akad. tanár ter­jesztette a közgyűlés elé, melyet tudomásul vettek. Góbi Imre, mint az egyet, tanügyi bizottság elő­adója tanügyi jelentését terjesztette elő. Az 1911/12 tanévre vonatkozó, iskolák állapotáról szóló jelentéses kimutatás egész terjedelmében a jegyzőkönyvbe véte­tett fel. A tanügyi bizottság jelenti (a mult évi jkv 65. sz ­nál) hogy a vallásoktatás egyöntetűvé és sikere­sebbé tétele céljából tervezett Vezérkönyv szerkesztése folyamatban van. A tanári pragmatika megszerKeszté-

Next

/
Oldalképek
Tartalom