Evangélikus Őrálló, 1912 (8. évfolyam)

1912-11-16 / 46. szám

1912. EVANG ÉLIKUS ŐRÁLLÓ. 4 62. sére vonatkozólag felhatalmazást kér, hogy a bizottság tavaszi tárgyalása után közvetlenül a kerületekhez küldje meg, amit elfogadott a közgyűlés. A nemzetiségi vidé­ken a magyar nyelv intenzivebb oktatása- s a hazafias szellem fokozására utasítja az ilyen vidéken működő egyházi hatóságokat s az ellenőrzésre az egyházmegyei és egyházkerületi elnökségeket kéri fel. A megbírált s a bizottság által elfogadásra ajánlott tankönyveket enge­délyezi. Az egyet, tanítónőképző intézet felállítására nézve a dunántuli egyházkerületet nyilatkozattételre hívja fel, mert a többiek már nyilatkoztak s ezek kö­zül a tiszai és dunáninneni anyagi fedezet hiányában ellene foglalt állást. Az elemi iskolai tankönyv-irodalom fellendítése céljából a tanügyi bizottságot {elhatalmazza, hogy valamely könyvkiadó céggel evangelikus tanköny­vek íratása és kiadása céljából tárgyalást indíthasson, amely ha eredményre vezet, az elfogadott könyvek be­hozatala egy-egy kiadás tartamára kötelezővé fog tétetni. Örö mmel értesül, hogy a felekezeti iskolák igazgatóinak tiszteletdiját hat évi szolgálat után nyugdíjigényükbe beszámitja. A rendtartás módosításával az összefoglaló vizs­gálatokra vonatkozó bizottsági javaslatokat elfogadja, melyeknek lényege, hogy osztályozás nélkül a tanulók általános szempontokból tesznek vizsgálatot, a szülők és érdeklődők jelenlétében. Az egyes középiskolák államsegély-tervezetét jóvá­hagyja. A hitoktatói tiszteletdij-ügygyel kapcsolatban az egyetemes gyűlés helyenkint önálló vallástanári állás szervezését s az egész vonalon a vallásoktatók méltá­nyos díjazását kívánja az e tárgyban kiadott miniszteri rendeletnek megfelelően s az eddig kapott 22.672 K-val szemben 82.460 K-ban mutatja ki igényét. Felterjesztést intéz a tanügyi kormányhoz, hogy a beruházási állam segély után fizetendő 3°/o o s nyugdíjjárulékot engedje el az iskoláknak. A szarvasi tanitóképzőintézetben a tantervben elő­irt heti vallási órák leszállítását nem engedi meg. Az orsz. tanáregyesület indítványára megengedi, hogy azokban a középiskolákban, melyekben erre mód van, bejáró magántanulókként leányok is felvehetők vizsgázás kötelessége mellett; de esetről-esetre jelentés teendő a tanügyi bizottsághoz. Tanitók és kántorok fizetésrendezésére vonatkozó javaslatot véleményezés végett a tanügyi bizottsághoz tette át. Az „Evangelikus Népiskola" cimü folyóiratot az egyházközségek pártfogásába ajánlja. Végül Raffay Sándor terjesztette elő a nem evang középiskolákban végzett hitoktatásról szóló alapos je­lentését, javaslatokat tett a hitoktatók díjazására nézve melyeket a közgyűlés tudomásul vett. Báró Prónay Dezső elnök a II. napi közgyűlést, melyen délelőtt és délután is folyt a tanácskozás, este 7 orakor befejezte. K. Gy. Mielőtt a gyűlés harmadik napján történtek ismertetésére áttérnénk, kiegészítésül az első napi tár­gyak utolsójában hozott határozatot — mint igen fontosat — egész terjedelmében közlünk le. „Kapcsolatban az 1848: XX. törvénycikk vég­rehajtása tárgyában beadott sürgető felterjesztésekre a jogügyi bizottság előadója utal arra, hogy a m. kir. vallásügyi miniszter az országgyűléshez beterjesztett 1913 évi költségvetésben a két evang egyház segé­lyezésének rovatában 400.000 korona többletet állított be évi segély gyanánt, a melyre nézve a költségvetés indokolásában az foglaltatik, hogy ezen felemelés szükségességét indokolja az, hogy a református egyház­ban a rendkívüli súlyos adózási viszonyok mellett az adócsökkentési alapnál hiány mutatkozik, melynek pótlására fog forditattni az előirányzott többlet. Ezen sérelem orvoslása céljából irjon fel szükségleteink és különösen annak kimutatása mellett, hogy nálunk az adózási viszonyok még sokkal kedvezőtlenebbek, mint a reformátusoknál, sürgősen az egyetemes gyű­lés az országgyűlés képviselőházához és a vallásügyi miniszterhez, hogy miután a költségvetés szövege szerint a 400.000 korona segélytöbblet mindkét ev. egyház részére van beállítva és az 1848: XX. t.-cz. 1. §-ában kimondott vallásegyenlőségi elv alapján a protestáns egyházak mindig együttesen kapták és kapják az államsegélyt, a törvényjavaslatindokolásában foglalt és oda nem tartozó rendelkezés pedig ettől eltérőleg intézkedik és ez az eljárás az evangelikus egyházra sérelmes, — a költségben javaslatba hozott segély felemelésben az ág. hit. evang. egyház is arányosan részesüljön. Ezen határozatról a prot. közös bizottság értesítendő." Harmadik nap. Az egyetemes közgyűlés harmadik napján a tan­üggyel kapcsolatosan határozatilag kimondta, hogy a polgári iskolákban heti 2 hittani óra tarthatása ügyében tett felterjesztésére a minister válaszát kéri. Továbbá, hogy felír a kormányhoz az iránt, hogy a hitoktatói dijakat a különböző iskolákban egységesen és méltá­nyosan állapítsa meg s utalja ki, s hogy egyházunk taná­rai és tanítói részére is kér családi pótlékot. Végül a tanítói nyugdíjintézet fenntartása érdekében az iskola­fenntartókra kivetni szándékolt rendkívüli terheket egyházaink nem bírják s azért a bányai egyházkerület ez ügyben tett felterjesztését pártolólag terjeszti fel a kormányhoz. Dr. Zsigmondy ker. felügyelő a lelkész fizttési alap tárgyában beadott Sztehló Kornél indítványát ismertette. Ez, miként az előértekezleten, itt is nagyobb vitát provokált. Zsigmondy előadó attól tart, hogy az adó­csökkentés ügyében beadott felirat miatt a kormány nem fogja megadhatni az engedélyt a segély szabad­felhasználására, de az ügy érdemét méltányolva java­solja, hogy a nyugdíjintézetnek szán 35.000 koronán felül a többi felemelt államsegélyt utaltassék be az egyetemes pénztárban közigazgatási rendeltetéssel. Sztehló K. e megoldáshoz hoziájárul, csak nagyobb össze­get kiván oda utalni, nevezetesen a theol. tanároknak adott s jövőre felszabaduló összeget is. A bizottsághoz való áttételt elfogadja, de a 35.000 K.-t a nyugdíjintézetnek más cimenaz adóalapból kívánja juttatni. Gyurátz püspök a tőkegyüjtésgondolatát üdvözli,de az adócsökkentési ren­deltetésű alap bármely részének elvonását helyteleníti. A tanítókat is kívánja benne részeltetni. A bizottság kikülde­téséhez hozzájárul. Schleiffer esperes hozzájárul a Zsig­mondy javaslatához, de tiltakozik az ellen,hogy az adócsök­kentési alap járuléka és a theol. tanárok fizetéskiegó­szitósére szánt összeg lefoglaltassék. Ezt Geduly püspök is aggodalomasnak tartja. Osmeri a lelkészek gondolko­zását. Ha más közegyházi fontos feladatok megvalósí­tásának útjában áll a saját kisebb jelentőségű érdeke, kész a/.t feláldozni a nagyobbért. Ha a kormánytól ga­ranciát kapunk akkor lehet szó tőkegyűjtésről. Minden erőnket fordítsuk a lelkészfizetés rendezésére a kor­mánnyal szemben, haladjunk egj csapáson, egy cél, egy gondolat, ez számithat eredményre. Szentiványi ker. felügyelő hozzájárul a bizottság kiküldéséhez. Gyürky

Next

/
Oldalképek
Tartalom