Evangélikus Őrálló, 1912 (8. évfolyam)

1912-09-21 / 38. szám

1912 EVANG

ÉLIKUS ŐRÁLLÓ. 321. Tudomásul veszi a miniszter azon rendeletét, amelylyel az iskolalátogatást rendezi, de kivánja, hogy a vizsgálat után tartandó értekezletre az iskolaszéki elnök is fehivassék. A fegyelmi vizsgálatnál a miniszter részéről eddig gyakorolt eljárás ellen tiltakozik s kivánja, hogy a törvény azon intézkedése, mely szerint az egyházi hatóság Ítéletének vétele után 15 napon belül nyilatkozni köteles, teljes épségben fenntartassák. A családi pótlékot a felekezeti tanítók javára is kivánja. Évi jelentés kapcsán kimondja, hogy a tanítói nyugdíjintézet javára fizetendő járulék méltányos emelése elől el nem zárkózik, de 4% ot nem vállal A különböző fokú iskolákban működő hitoktatók tiszteletdijának emelését kéri s végül a hitoktatás ellenőrzését a legszigorúbban az arra hivatott közegek kötelességévé teszi. Fölmerült esetből kifolyólag újra kimoi dja, hogy a tanítóknak a kert, vagy annak 20 K illetmenye minden esetben jár. Blatniczky Pál előadónak a közgyűlés Zsigmondy Jenő indítványára, működéséért köszönetet mondott. A szarvasi tanítóképző évi jelentéset Nihelszky Zoltán igazgató terjesztette elő, ennek kapcsán a képesítő vizsga engedélyezése tárgyában kiadott miniszteri rendelet sérelmes volta miatt felterjesztéssel él a kerület. Ugy ezt, valamint a kerületi főgimnáziumokról szóló jelentést, melyet Varga Mihály igazgató adott elő, a közgyűlés tudomásul vette. Dr. Alágocsy Dietz Sándor, a tanügyi bizottság elnöke a felhalmozódott anyag feldolgozása céljából kéri a közgyűlés hozzájárulását, hogy a tanügyi bizottságot évközben is összehívhassa. A közgyűlés ehhez készséggel járul hozzá s az elnöknek buzgalmáért köszönetét fejezi ki. Az egyházi tartalék-alap gyűjtése kérdésénél Vanovits, turóczi esp. felügyelő szólalt fel s aggodalmát fejezte ki a felett, hogy az alapgyüjtés nem lesz-e hátrányos az 1848: XX. t.-c. végrehajtására? Ily alap gyűjtésre önkéntes adakozás utján nincs kilátás, kényszer utján pedig nem tanácsos. Szegénységünk közismert; ha esetleg valamit ilyen címen gyűjtenek az egyházak, nem-e lesz ez ok arra, hogy az eddig élvezett segély megvonható lesz?! Javasolja, hogy a kerület csak jóindulatu felhívást intézzen e tárgyban az egyházakhoz, de ne kényszerítse őket. A kerület — tekintve a tartaléktőke gyűjtés nagy fontosságát s mivel az esperességek is hozzájárultak, — határozottan melegen ajánlja, hogy ilyen cimen évenkint minden egyház rendes szükségletének 2%-át költségvetésébe vegye fel s tegye félre. A kerület a prot. sajtóirodának eddig adott 500 K-ás évi segélyt — mivel a szerződés az év végén lejár — jövő évtől kezdve beszünteti s Noszkó lelkész ajánlatát, kivel e tekintetben szerződni kíván elfogadja s 250 K évi segélyt ád a napisajtó informálása folytán felmerülendő költségeinek fedezésére. R'ffay Sándor ama indítványát., hogy a pozsonyi theol. akadémián a tandij töröltessék el a közgyűlés elfogadja s addig is, mig ez megtörténik, a kerületi alapítványi helyeket élvezők tandiját a saját pénztára terhére vállalja. A theol. Otthon jelentésének tudomásul vétele mellett a ker. közgyűlés az otthon kibővítése tárgyában javaslattal lép fel az egyetemes közgyűlés elé. Sárkány Béla főesperes, ker. jegyző a missziói bizottság jelentését adta elő, mely a missziói pontok örvendetes haladásáról és erősödéséről emlékszik meg, amit a kerület örvendetes tudomásul vett. Ennek során került tárgyalásra az amerikai evangelikus magyar híveknek a hazai egyházzal való szorosabb kapcsolatának kérdése. Scholtz püspök bejelentette, hogy ez ügyben is indítvány érkezett hozzá, Raffay Sándor az amerikai evang. egyház viszonyairól nyújtott tájékoztatót és indítványozta, hogy az amerikában eddig alakított evangelikus gyülekezeteket az egyházkerület önálló magyar egyházmegyévé szervezze és csatolja be a magyar evang. egyház egyetemébe. A közgyűlés e hazafias szempontból is végtelenül fontos indítványt elfogadta és meg bízta Raffay Sándort, hogy az amerikai egyházmegye ily irányú szervezését készítse elő és az ügyről a jövő évi közgyűlésen tegyen jelentést. Veres József főesperes, egyházkerületi főjegyző a segélyezések ügyében tette meg a bizottság jelentését és javaslatát, amelyet a közgyűlés elfogadott. Dr. Liedemann Frigyes ker. világi jegyző a számvevőség és a pénzügyi bizottság jelentését mutatta be, amit szintén elfogadtak. A közgyűlés Scholtz püspök imájával és dr. Z-igmondy Jenő világi elnök — tapintatos elnöklése feletti. közmegelégedésUkifejező — lelkes éltetésével ért véget. Az uj koráikönyv. Irta Paulik János,nyíregyházi ev. lelkész. II. A második követelmény, amelyet a korálkönyvver szemben felállítottam, az, hogy a természetes kiválasztás utján előálló énekanyagot —, hogy Darwin féle kifejezéssel éljek, — az igazán nagyot ós halhatatlant: 1.. finom zenei Ízléssel, 2., s olyan alakban dolgozza fo<í, hogy az a gyakorlati életben használható legyen s 3., a koráikönyv által a fiatal kántornemzedék finom művészi játékra szoktattassék. Ezen követelményeket illetőleg én a fenti koráikönyvben még sok kivánni valót látok. Érdekes az nagyon, hogy elég sok nóta van ebben a könyvben, olyan sok, hogv egy harmadát bátran ki lehetne hagyni : és még sincs elég. Nincs elég azért, mert sok kiválóan becses melódiát nem ismer és sok értéktelent felölel. Ez a könyv jobb lenne, ha. 296 melódia helyett csak, mondjuk, 200 volna benne s még vagy 30-al kiegészíttetnék. Hogy melyek ezek és amazok, azt az egyházi énekben jártas ember könnyen megállapíthatja. Én ez alkalommal nem regisztrálok, csak elveket mondok ki: elhagyható minden, amit a közönség nem szivesen énekel s aminek hiányát, ha elhagyjuk, nem érzi meg. Vallom, hogy inkább legyen nekünk 200 énekből álló gyűjteményünk, mint ezerből álló, ha 800 amúgy is halvaszületett gyerek. S ilyen sok van ebben a koráikönyvben. Ami az anyagnak zenei tudással való feldolgozását illeti, arra vonatkozólag szivesen elismerem, hogy ez a könyv azt árulja el, hogy képzett zenészek hangszerelték énekeit, bár egyes dolgokra vonatkozólag e tekintetben is egynehány észrevételt fogok majd tenni lejebb. Azt azonban ki kell emelnem, hogy a koráikönyv nem ugy van megírva, hogy a gyakorlati életnek játék s kottaírás szempontjából is teljesen megfelelő legyen. Én, aki egy nagy gyülekezetben élek s vasárnaponként ezrekből álló gyülekezetnek az éneklését hallgatom, teljesen elhibázott dolognak tartom azt, hogy ez a korál könyv a tranziciókat mellőzi. Ismerem én e kérdés körül felmerült kontroverziákat, ismerem azokat az aggodalmakat is, amelyek a tranziciókkal kapcsolatosan felmerültek s amelyek e műnek a szerkesztőit, illetve az ő befolyásukra az egyetemes énekügyi bizottságot, a tranziciók el-