Evangélikus Őrálló, 1912 (8. évfolyam)

1912-08-03 / 31. szám

VIII. év. Rákoskeresztúr (Budapest mellett) 1912. augusztus 24. 34. szám. EGYHÁZI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik hetenkint egy iven. Kéziratokat, előfizetési öijakat, hiröetések szövegét és öiját a

z Ev. Őrálló szerkesztősége cimére Rákoskeresztú

r Pestmegye, kell külöeni. — A bel- és külmissióra vonatkozó közlemények Seholtz Ödön lelkész, rovatvezető cimére Ágfalvára (Sopronmegye) külöenöők. m Bi Bi Bi FELELŐS SZERKESZTŐ: NOSZKÓ ISTVÁN rákoskeresztúri lelkész. ^ Főmunkatárs: Bi SCHOLTZ ÖDÖN ágfalvi lelkész. A lap ára: Egész évre .... 12 K Félévre 6 K Negyeöévre .... 3 K Egyes szám ára 40 fillér. 13 Hiröetés ára olöalanként 40 korona. I TARTALOMJEGYZÉK: VEZÉRCIKK: Az egryházi épületek biztositása. — CIKKEK: Dr. Zsilinszky Mihály. Krahulecz Aladár. — Veszteségeink az 1910. évben. Homola István. — Misszió. Scholtz Ödön. — Belélet. — Pályázatok és hirdetések. Az egyházi épületek biztositása. E Up hasábjain már volt szó erről a felette tontos kérdésről Többen a lelkészek közül sürgetteic már annak a felvetett eszmének a megvalósítását, hogy a magyarhoni evang. egyetemes egyház létesítsen a ms.ga körében egy biztosító-intézetet, amely az ország összes evang. egyházi épületeit tűzvész ellen biztosítaná. Mindenki, aki egy kevéssé is ért e fontos kérdéshez, belátta, hogy ily biztosító intézetnek a létesítése mily üdvös és felette hasznos intézmény lenne evangélikus egyházunkra nézve. De az eszmét eddig senki sem vetette fel a hivatalos és hivatásos vezéreink közül a közgyűlések fórumain, már pedig tudvalévő dolog, hogy nálunk csak akkor lesz valamely eszme komolyan tárgyalva, ha azt valamelyik vezéregyéniség veti fel. Sőt nílunk még igy is megesik, hogy — mint azt az egyetemes énekeskönyv szerkesztése, az uj ágendák kibocsájtása, a lyturgia egységesítése és igy tovább bizonyítják — évtizedekig várja s egyre várja a teremtés életrekeltő „legyen"' szózatát. Veres József, a békési egyházmegye érdemes főesperese végre összegyűjtötte az adatokat és ezen ügynek előbbrevitelében komoly lépést tett, amennyibon a békési egyházmegye közgyűléséhez indítványt adott be, melyet az egyházmegyei közgyűlés egyhangúlag elfogadott. Hisszük és reményleni merjük, hogy az egyházmegye határozata ugy a bányai kerületi, mint az egyetemes közgyűlésen is méltó visszhangra fog találni és a felette fontos eszme sokak örömere 8 az egyház javára mielőbb meg fog valósulni. Maga az elfogadott indítvány a következő: „Az egyházi épületeknek tüz ellen való biztosítása múlhatatlan kötelessége az egyházközségnek, a biztosító társaságoknak pedig jelentékeny és bizonyos haszon. .Templom, paplak, tanitólak közbirtok, védi tehát a község minden lakosa, mint a magáét; azonkivül a legtöbb esetben tűzmentesen is van épitve midegyik egyházi épület, nagyobb távolságra a szomszédoktól, mint amennyire a magánosok házai szoktak lenni, továbbá a lakók rendszerető. józan, intelligens családok, melyek még a cselédekből sem tartanak meg rendetlent, könynyelmüt, mint a község tekintélyes vezető egyénei, hivatásuknál fogva is a békére törekszenek, a magánbosszut nem ingerlik föl maguk ellen, végre pedig egy-egy községben kevés aa egyházi épület, hanem szerte vannak szórva az ország minden részén, tűzvész alkalmával is csak kevés van a pusztulásnak kitéve. A tűz veszélye tehát a lehető legkisebb az egyházi épületeknél s éppen ezért a biztosításból folyó haszon a lehető legnagyobb a biztosító társaságnak. A nyereség bizonyos volta az oka, hogjr újra meg újra fölmerült a javaslat: azt a bizonyos nyereséget magának biztositsa az egyház azáltal, hogy maga vegye kezébe az egyházi épületek biztosítását. Néhány év alatt tetemes tőket gyűjthet erre a célra a befizetésekből, a megmaradó nyereség pedig ugyancsak elkelne sok nemescélu törekvésünknél. Legtöbbünknek sejtelme sem volt arról a nagy összegről, ami nyereség gyanánt jut a szegény egyházaktól a gazdag biztositó-társaságoknak. Éppen azért én érdeklődni kezdtem az ügy adatai iránt s a püspök urak szívességéből meg-