Evangélikus Őrálló, 1912 (8. évfolyam)

1912-07-20 / 29. szám

1912 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 233 keresztségben s azontúl folytonosan. Ezen Lélek vezéreljen, erősítsen, áldjon meg bennetek ! s egyesítse a távol idegenben gyűjtött gyülekezetet az itthonievővel. Erre letérdelt a két ifjú s kézadással és szent esküvel megfogadták, hogy mint az ág. hitv. evangelikus egyház kiküldött hittéritői készek a megfeszitett és feltámadott Jézus Krisztusról bizonyságot tenni a pogányok előtt egészen saját életük feláldozásáig, — mire Ihmels és 2—2 lelkész által megáldattak. Rothot először én áldottam meg a 121. zsoltár szavaival s átnyújtottam neki egy diszbibliát, melyet evégből a skót nemzeti missziótársaság bocsátott rendelkezésemre, mivel Roth édes atyja, ki bibliaárus, már 25 éve ezen társulat szol gálatában áll. Az istentisztelet befejezése után átnyújtották nekik a sekrestyében dijlevelüket. Ugyanaznap délután volt a misszióegyesület közgyűlése , este pedig a Központi színház nagytermében nyilvános missziói népünnep, mely összejövetelek lefolyásáról szintén legközelebb referálok. Most még csak azt jegyzem meg, hogy azon felhívásokra, melyet Roth Henrik kiküldetési költségeinek fedezése érdekében annak idején közzé tettem összesen 1570 korona 56 f. folyt be. Oly összeg, mely a mi viszonyaink között bámulatba ejt, de egyúttal azt is mutatja, hogy milyen szeretet s áldozatkészség szunnyad egyházunk hivő kö reiben s misszió szent ügye iránt, melyet csak élesztenkell a magunk is képesek leszünk idővel teljesen öni álló missziói munkát végezni. A befolyt adományok bó200 koronát Roth szüleinek adtam át útiköltségük fel dezésére, 100 koronát hittéritőnk szabad rendelkezésére bocsátottam, hogy elutazása előtt még bevásárolhasson magának egyet s mást, amire épen szüksége van, a többit pedig a Lipcsei Misszió pénztárába fizettem be, hogy abból fedezzék felszerelési és utazási költségeit. Megemlítem, hogy^ami fehérneműben, ruházatban, konyhaszerekben s bútorzatban csak elképzelhető s az afrikai viszonyok között szükséges és ott használható, ;;zzal mindenből bőven ellátták, ugy hogy az a jóleső érzés töltheti el a misszióügy hazai barátainak szivét, hogy az első magyar evang. hittérítő kiküldetéséről Önerőnkből gondoskodhattunk. Hála érte a nagy Istennek, mert Ő volt az, aki ily nemes áldozatkészséget fakasztott sziveinkben. Roth Henrik május 14-én Hamburgban hajóra szállt s 5 heti hajózás alatt éri el Tangát, ahol partra száll, hogy előbb vasúton, aztán gyalog haladjon Afrika belsejébe, a Kilimandsáió hófedett ormai alá, hogy a dzsagga népnek hirdesse az Ur üdvözitő evangéliumát. Zárjuk őt buzgón imáinkba, hogy áldás fakadjon működése nyomán a pogány lelkek üdvére! B E ü É Li E T. Lelkészválasztási mozgalmak. A csánki egyház (Hont m.) legutóbb tartott lelkészválasztó közgyűlésén Holuby Adolf nyugalomba vonult lelkész helyére Viábel Vilmos vizesreti lelkészt választotta meg rendes lelkészének. — Legenden (Nógrád m.) is megtartották a lelkészjelölő közgyűlést,melyen egyhangúig Hudák János budapesti segédlelkészt jelölték a megüresedett lelké-zi állásra. — Simorján pedig jul. hó 7 én egyhangúlag dr. Halmi Béla segédlelkészt jelölték lelkésznek Nyugdíjazás. A szepesolaszi-i ev. egyház lelkésze Schréter Károly 2.400 K, nyugdíjjal nyugalomba vonul. Halálozás. Jármay Béla a kolozsvári ág. hitv. ev. egyházközség gondnoka elszomorodott szívvel, de Isten akaratában való megnyugvással tudatja, hogy szeretett gondnoka a Máv. kolozsvári üzletvezetője, életének 60-ik évében Budapesten f. hó 9 én elhunyt. Nemes adomány. Véssei Véssey Sándorné, a dunántúli ág. h. ev. egyházkerület minap elhunyt felügyelőjének özvegye, az egyházkerület közcéljaira 10 000 K-t küldött Gyurátz Ferenc püspök kezéhez. Ekkora összeggel szokott a megboldogult férje is évente a kerület egyházi és iskolai közcéljaihoz hozzájárulni. Kegyelet. Néhai Zelenka Pál volt tiszaker. püspöknek Miskolczon felállítandó emtékére a tiszaker. közgyűlés tagjai között gyűjtést rendeztek, mely meglepő szép eredménnyel ve'gződött. A gyűjtés eredménye eddig 1065 korona. Hithű királynő. A lipcsei német lap egy igen érdekes és a protestáns hithűségről ékesen tanúskodó eseményt irt le, mely az egész protestáns világban élénk rokonszenvvel találkozott. Vilma hollandi királynő, a ki hithiiségének és protestáns gondolkodásának már több szép tanújelét adta, legutóbbi párisi utja alkalmából vértanú ősének Coligny admiralisnak, aki a Beitalan éjén a többi hugenottákkal lemészároltatott, a szobrára koszorút helyezett a következő szavakkal: „Mily magasztos gondolat, mikor mi mindnyájan, akik itt összegyülekeztünk, egyek vagyunk a Krisztus iránti élő hitben. Ez jogot ad nekünk, hogy mi őseinkkel ama lelki kapcsokat fentartsuk s ő irántuk a legmélyebb tisztelettel viseltessünk, E réven én magam is francia hittestvéreimmel a legszorosabb kapcsolatban állok. Coligny admirális azon heroikus erőknek titkát ismeite, a mely Istenbe vetett erős birodalmon alapszik; ő nekünk azon életnek példáját mutatta, a mely egészen Istennek és az ő szent ügyének volt szentelve. A midőn emlékszobrához gyűltünk, emeljük, sziveinket Istenhez és minden nek előtt keressük az ő dicsőségét. Szivemből kivánom hogy minden lélek, a ki a Krisztusban, mint megvál tóban hisz, az ősök példája által a hithüségben erősödjék s hogy mi mindnyájan hovatovább, annál inkább lángoló tanúi legyünk az evangelium erejének, a protestáns hithüségnek." Igazi királynői szavak ezek, a melyek alkalmasak arra, hogy a hithüség kialvó fényét bennünk .s életre keltsék! í A késmárki egyház felügyelője. A késmárki evang. egyház még 2 és fél év előtt választotta meg felügyelőiévé Karácsony Zsigmond lyceumi igazgatót, választását azomban a kisebbségben maradt párt megfellebezte de fellebbezésével mind a három forumon el lett utasítva. Az egyetemes törvényszék 1912. április 25-én hozta meg a maga ítéletét, igy végre el lettek hárítva azon -akadályok, a melyek Karácsony Zsigmond felügyelői tevékenységének útját állották. Ünnepélyes beiktatása junius 9-én ment végbe az ilyenkor szokásos ünnepségek keretén belül. A beiktatott felügyelő 5000 kor. alapítványt tett az egyház javára. E nemes tény igen nagy hatással volt a gyülekezetre, de kivált a nemes szi^ü s hithűségéről már nem egyszer tanubizottságot tett Kottlár Sámuel hitelegyleti igazgató s az egyház iskoláinak buzgó telügyelője, a ki ez örömünnepélyt megörökítendő 30.000 kor. alapítványt jelentett be a késmárki evang. elemi iskola javára. Íme mily magasztos fénnyel lobog az áldozatkészség az igazán müveit evangelikus szivekben!