Evangélikus Őrálló, 1912 (8. évfolyam)

1912-07-20 / 29. szám

1912 EVAN G

EL IKUS ŐRÁLLÓ 260 Gróf Tisza István a korpótlékról. — Levél a szerkesztőhöz. — Geszt, 1912. julius 9. Igen tisztelt Szerkesztő Úr! Éppen válaszolni akartam azoknak a lelkész uraknak, akik magánlevelekben közölték velem a pénzügyminiszter urnák a lelkészi korpótlékra vonatkozó kijőlentése által felidézett aggályaikat, amidőn b. lapjában ugyanazon aggályok kilojezésére találtam, Igy állván a dolog, legcélszerűbbnek látom ha Szerkesztő urat kérem fel felvilágositó soraim szives közzétételére. A pénzügyminiszter ur azt mondta, hogy mindazok a lelkészek korpótlékban fognak részesülni, akik 1600 K fizetéskiegészitésre tarthatnak igényt. Tehát nemcsak azok, akik tényleg fizetéskiegészitésben részesülnek, hanem mindazok, akiknek a törvény 1600 K minimális fizetést biztosit. Ezek pedig a magasabb qaalifikációval biró összes lelkészek, szemben azokkal a kisebb qualifikációval biró lelkészekkel, akiknek a törvény csak 800 K-ás congruát biztosit. Világos tehát, hogy a pénzügyminiszter ur kijelentését félreértik azck, akik azt csak a kongrua-kiegészitésben tényleg részesülő lelkészekre vonatkoztatják, mert — amint ezt illetékes helyről nyert felhatalmazás alapján mondhatom — korpótlékban — tekintet nélkül jelenlegi fizetésükre — az összes, teljes képzettséggel biró lelkészek, tehát az összes protestáns lelkészek fog nak részesülni. Abban a reménybsn, hogy ezzel a felmerült aggodalmakat sikerül teljesen eloszlatnom, maradok teljes tisztelettel szerkesztő ur kész szolgája Tisza István Közli: Debr. P. L. * E levél kapcsán szerkesztőségünket, többen felkeresték érdeklődő soraikkal, azon észrevételüknek adván kifejezést, hogy a pénzügyminiszter exposeja és a gróf Tisza István értelmező levele még sem fedik egy mást. Mi a kettőt egybevetve s az észszerüség logikáját követve, a pénzügyminiszter nyilatkozatából azt olvassuk: megkapja a korpótlékot minden magasabb minősítésű lelkész, kit működési évei erre jogosítanak, de cly mértékig, hogy bevallolt alapfizetése és kopótléka egybevetve 25 évi szolgálat után ne lehessen több 3000 K-nál. Akinek ennél több a fizetése, az nem számíthat államsegélyes korpótlékra. Akinek tehát má pld. 2800 K fizetése és 5 évi működése van, az kap még 200 K korpótlékot — azontúl ad aeternum sempiternum — semmit. Gróf Tisza István leveléből pedig azt kell következtetnünk, hogy megkapja azt minden kellő minősítéssel biró lelkész, ha bármily magas is az alapfizetése. Ha a valóságban a pénzügyminiszter exposéja alapján fog a korpótlék folyósittatni, ugy mi lesz ez tulajdonképen? Burkolt alapfizetés-rendezés. De egyúttal fukar és szabálytalan rendezés, mert a fiatal, kezdő lelkészek kongruás részét s azokat is, kik 2400 K-án alul állanak, 10, illetőleg 5 évig nyomorban hagyja. Burkolt és szabálytalan fizeté-rendezés azért is, mivel ez a 2400 K alapfizetés követelésének élét oly hatalmasan letöri, hogy annak kényszerűsége elé ma még beláthatatlan időkig nem lesz, aki állítsa az államot. A Lombos-féle tervezet is emiatt porba fog hullani. E sorok irója 1910 ben röpiratban rámutatott annak a veszedelmére, hogy ha az alapfizetés rendezése helyett a könnyebben valósitható, tetszetősebb és általánosabbnak látszó korpótlékot fogjuk forszírozni, módot adunk az államnak egy ügyes és szellemes kijátszásra. Ugy látszik, ugy lesz! Most már ezen csak ugy segithetünk, ha kiadjuk a jelszót: „ad armam!* Igen ám, de e jelszó már sem a kongruásokat, sem a jól dotáltakat, csak a legjobban dotáltak kisded táborát fogja felvillanyozni. Az alapfizetés rendezésének elébe vágó korpótlékrendszer megnyomorítja a 2400 K án aluliakat és megrövidíti a 3000 K án felüli lelkészeket. Vagyis nem egyéb lenne ez, mint az alapfizetés rendezésének szemfödele. így értelmezzük mi a pénzügyminisztert. Szerk. MISSZIÓ. Rovatvezető: Seholtz Ödön. Egyházunk első hittéritője. Roth Henrik május 29-én küldetett ki ünnepélyesen Keletafrikába, miután már előbb, május 5-én cantite vasárnapján Lipcsében dr. Härtung szuperintendens, a Gusztáv Adolf egylet elnöke által lelkésszé avatott. A május 29-i kiküldetési ünnepen a hatalmas Nikolai Kirche, Lipcse legnagyobb temploma, teljesen megtelt hivő közönséggel, kiknek sorában ott ültek Roth szülei s menyasszonya is. A külön országok misszióegyleteim k küldöttei az oltár-terén foglaltak helyet. Hazai ág. h. ev. miszióegyesületünket az egyházi és világi elnök, Scholtz Ödön lelkész és Steltzer Endre Pozsony városi tanácsos képviselték. Az oltárral szemben ült az ezúttal-kiküldendő két misszionárius: Roth Henrik és Everth János Arno. A „Jövel Szentlélek Úristen" kezdetű bevezető ének s gazdag oltári szolgálat után Hilbert, a drezdai Annen Kirche lelkésze pedikált Jezs. 6, 3 felett, majd dr. Paúl misszióigazgató terjesztette elő évi jelentését, melynek tartalmát legközelebb közöljük, Ekkor dr. Ihmels lipcsei egyetemi tanár, titkos egyháztanácsos lépett az oltár elé, hogy az országos kon •isztórium megbízásából kiküldje az uj hittéritőket. A nagyhírű theológus egész személyiségének latba vetésével szólt az előtte álló ifjakhoz, mikor II. Tim. 1. 7 alapján kifejtette, hogy „Isten lelke nélkül semmire sem mehetnek a szei tlélek birtokában azonban mindenre képesek lesznek. S ez a lélek nem a félelem lelke. A keresztények bátor, elszánt emberek; a hittérítőknek kétszeres elszántságra, bátorságra van szükségük, mivel mint az Ur harcosai hadiszolgálatban állnak a pogányság és az izlam ellen. Isten lelke biztosit fiuságunkról s elűzi a félelmet. S a hittéritők legyenek az erő képviselői, mivel az evangélium amit kivisznek a pogány világba erő. Isten lelke szétzúzza azoknak önerejét, kiket eszközeiül kiválasztott, hogy saját erejével töltse el őket. S ezen erőnek gyengéd, mindent legyőző szeretettel kell párosulnia, ama szeretettel, melyet megölhetnek, keresztre feszíthetnek, de nem gáltolhatnak meg abban, hogy még a kereszten is igy imádkozzék: Atyám, bocsáss meg nekik ! Ezt a szent szeretetet pedig mindig a józanság jellemzi. Akik mások leikein munkálkodnak s vezéreik akarnak lenni, azok kettős igyekezettel törekedjenek maguk is a józanságra. Nem kívánjuk hogy tulcsigázott »szentek» legyetek, de legyetek olyan emberek, kiknek egész élete bizonyságot tesz az Úrról s a kikről visszatükröződik a Krisztus képe. Mindez ugy hangzik mint valami követelés. De nem az. Pál azt mondja: Isten adta nekünk ezt a Lelket, — először a