Evangélikus Őrálló, 1912 (8. évfolyam)

1912-07-06 / 27. szám

230 Mi volna tehát e részben a teendő ? Kol keresse evang. egy házegyetemünk a törvényes orvoslás módját? Nézetem szerint itt is áll, ami más téren: — nem elaprózni az erőket, a felterjesztéseket, a munkát, hanem — igyekezni a teljes restitutio in integrumra, követelni mindazon tételes törvények és kormányhatósági utasítások revisioját, amelyek iskolaügyünk autonom kezelését érintik. Évszázadokon keresztül megbízhatott bennünk az állam. Megbizhátik a jövőben is. Meg — főként egyetemes egyházunk mostani szervezettségében. Munkától, gondtól szabadul meg az állam; a felelősséget pedig teljes joggal, tiszta öntudattal vállalhatja ós követelheti a magyar alkotmányunk integráns részét képező sar kalatos vallásügyi törvényeknél, szándékaink nemes tisztaságánál, kulurtörekvéseinek lüktető elevenségénél fogva az egyház. Nagy érdeme m. évi egyetemes egyházi közgyűlésünknek továbbá a zsinat teljes clökészitése, ugy, hogy az egyetemes közgyűlést követő 8 hónapi időköz tetemes részét lefoglalta a zsinat előkészítésének munkája." „A felemelt államsegély terhére közigazgatási pénztárunk 15,000 K-val emeltetett s ezzel háztartásunk egyensúlya helyreállott" „Egyetlen téren érzek hiányt s liivom fel a m. t. közgyűlés szives figyelmét a tennivalóra. Nevezetesen — a kerület közalap jutalékát illetőleg Ugyanis az egyetemes egyházi ól a vallásoktatók, szegény egyházak és missziók segélyezésére kerületünk részére folyósított 9700 K véghetetlenül kevésnek bizonyult az e téren figyelembe jövő jogos igények kielégítésére. Igen sok fontos missziót teljesítő egyházközségünk van, főként kerületünk sajátszerű földrajzi helyzeténél fogva, mint amelyben legtöbb a missziói pont és a legtöbb a nagy városokban, sok nagy, erős idegen felekezet körében szegényes anyagi eszközökkel rendelkező gyülekezetünk. Mindezekben nélkülözhetetlen a felülről jövő segely. Meggyőződtem erről most végzett egyházlátogatási körutamon is. Igen sok helyütt nem vagyunk képesek a hitoktatás intenzivebb ellátásáról gondoskodni. Pedig mindozek a belső épités munkájának oly részletei, amelyeknek hiányossága magán az egyházon bosszulja meg magát. Nélkülözhetetlen tehát a közalap-segély emelése. Javaslom — s a megfelelő napirendi pontnál kérem e javaslatomat tárgyalni — méltóztassék kérelemmel fordulni a mélt. és főtisztelendő Egyetemes Közgyűléshez e tételnek a felemelt államsegély terhére legalább évi 5000 K-val való emelése végett. Ezen kérelmünk teljesítésének az esetben, ha —, mint arról teljesen hitelesnek ismert forrásból értesültem — az állam a theol. tanárok fizetését kiegészíti s igy az egyetemes egyház által eddig adott 34,000 K felszababul — nem lenne akadálya." Az eperjesi tanítóképző újjáépítése, berendezése és internátusscil való ellátása tekintetében haladás annyiban van, hogy egyelőre az uj internátusi épület emelése évi 7000 K államsegély nyerése esetén a megvalósulás pontjához érkezett. „Ámde még mindig a tanítóképző szükségelt fejlesztésének gondolatkörében maradva, foglalkoznunk kell az önálló vallástanári és tót nyelvi tanszék szervezésének kérdésével is Evek óta húzódó ügye ez kerületünknek, amelynek megoldása meggyőzé désem szerint más hiányon is könnyű szerrel segítene. Es ez a theológiai akadémián a tőt nyelv tanítása. Egyenesen megdöbbentő — ugy szorosan vett egyházi, mint más közérdek szempontjából is —, hogy a tót nyelvet beszélő theológusaink arányszáma évről-évre kevesbedik s ma már ott tartunk, hogy a gyülekezeteket képtelenek vagyunk ellátni az istentiszteleti nyelvet értő szelllemi munkásokkal. Hogy mire vezet ez ? . . . Mily züllésére a valláserkölcsi életnek, az egy háziasságnak a közrendnek és nvugalomnnk, arról éppen talán csak az ügyek élén állóknak vannak szomorú tapasztalataik, de következtetni Iái ki is könn} en következtethet reájuk. Ezek a mi egyházunk tulajdonképeni betegségei: a belső bajok, az intenzív egyházi valláserkölcsi életet gátló bajok! Legfőbb ideje, hogy ezeken változtassunk. Az ut nézetem szerint kettős. Egyfelől a kerületnek, de másfelől az egyetemes egyháznak is fel kell ismernie a közös nagy érdeket Első sorban is ki kellene mondania az egyetemes kfzgyülésnek az eperjesi theol. akadémián a tót, a soproni theol. akadémián a német nyelvnek heti két órában a kötelező tanítását minden hallgatóra nézve. Másodsorban meg kellene engednie, hogy a kerület által ajánlott, az egyetem által véglegesen megválasztott tanár tót nyelvi óráit látogathassák a tanítóképezde növendékei is. Végül bele kellene egyeznie az egyetemnek abba, hogy ez az állás akként legyen szervezve, hogy teendőinek egyik körét az eperjesi tanítóképző vallástanári teendőinek ellátása képezze. Ekként egyesült erővel, egyenlő teherviselési kötelezettséggel és igy mindkét fentartó testületre aránylag kisebb teherrel szervezni lehetne, de szervezni kellene mennél hamarább ezt az állást. Természetes, hogy a szervezéssel, illetőleg az uj tanszék beállításával járó költségek (mondjuk 4800 K fizetés, 1200 K lakbér) fedezéséről csak a remélhetőleg ujabban felemelendő államsegély terhére tudnánk gondoskodni,"