Evangélikus Őrálló, 1911 (7. évfolyam)

1911-02-16 / 7. szám

VII. év. Nyiregyháza, 1911. február 16. 7. szám. EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ EGYHÁZI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik hetenkint egy íven. Kéziratokat, előfizetési dijakat, hirdetések szövegét és diját a szerkesztő-kiadó címére kell küldeni. Ä bel- és küimissióra vonatkozó közlemények Schul z Ödön lelkész, rovatvezető címére ÁeíV; r.i (Sopronm.) küldendők. FELELŐS SZERKESZTŐ-KIADÓ: QEDÜLY HENRIK evang. lelkész, = NYÍREGYHÁZA. = Főmunkatársak: NOSZKÓ ISTVÁN rákoskeresztúri és SCHOLTZ ÖDÖN ágfalvi lelkészek. Ä lap ára: Egész évre 12 K Félévre 6 K Negyedévre 3 K Egyes szám ára 40 fillér. $ Hirdetés ára oldalanként 40 korona. * TARTAL03L-JüGYZEK. Vezércikk: R protestáns egyház újabb sérelmei — Tartsuk nyitva templomainkat Irta: Adorján Ferenc. — Még egyszer Quo ruiitis. Irta! Stráner Vilmos — Érdekes érvelés, tanulságos nevelés. Irta: Homola István. — Tanügy. — Tárca: Ä vallás szerepe az emberiségnek tökéletesbülésre való törekvésében. (Folyt.) — Belélet. — Szerk. üz. — Persely. — Pályázatok-Hirdetések. Ä protestáns egyház újabb sérelmei. Szerzetesekkel töltik be az egyetemi tanszékeket. Ä „Hivatalos Közlöny" egyik legutóbbi száma közölte azt a hírt, hogy a kolozsvári Ferencz József egyetemen üresedésben levő magyar művelődéstörténeti tanszékre Erdélyi László dr. pannonhalmi bencés szerzetest nevezte ki a király. Egyházunk vezető férfiiai közül bizonyára keveseket ejtett gondolkozóba e hír s a legnagyobb rész alig vett róla tudomást. Pedig, ha kellőképen mérlegeljük jelentőségét, szomorúan kell belátnunk, hogy a protestantizmusnak mellőztetéséről és annak egyenjogúságán esett nagy sérelemről van itt szó. Ä műveléstörténelem tanára a budapesti tudomány egyetemen Békefi Rémig cisztercita szerzetes; Kolozsvárott e tanszéket Vajda J. töltötte be, ki a piarista rendhez tartozott. Utódjáúl most ime ismét szerzetest, a benedekrendii Erdélyit nevezte ki a miniszter előterjesztésére a király. Ezt a bántó egyoldalúságot csak úgy lehetne igazolni, ha protestáns részről nem lett volna megfelelő pályázó az egyetemi tanári székre. Ámde tudtunkkal néhány igen jeles kvalitású ref. és ev. férfiú pályázott, köztük olyan is, kinek egyik nagyszabású művelődéstörténeti munkáját nemrégiben adta ki a Tud. Akadémia. Ezzel szemben az Erdélyi neve alatt eddig csupa olyan mű jelent meg, mely csak a bencésrend történelmével foglalkozik, tehát erősen felekezeti irányú. (Ä pannonhalmi Szent Benedek rend története. — Ä tihanyi apátság kritikus oklevelei. — -Ä tihanyi apátság története.) Ä kolozsvári j egyetem tanári kara, bizonyára lelkiismeretes I és arra hivatott bírálók előterjesztése után | elfogulatlanúl végezte a jelölés munkáját és Erdélyit csak harmadsorban ajánlotta kinevezésre. Ä miniszter azonban mint azt a klerikálizmus fejétől alig is várhattuk másként, minden szokás ellenére mellőzte a két első jelöltet, mert azok protestánsok voltak, és a szerzetes Erdélyit juttatta a művelődéstörténeti tanszékre. Tekintsünk el ennek az eljárásnak arról az elkeserítő, az ambíciót megbénító határától, melyet egyes emberekre gyakorol és vizsgáljuk, hogy az egész magyar protestantizmusnak mennyiben van hátrányára ! Äzt hisszük, nem szorúl bizonyításra, hogy a művelődéstörténelem az a tárgy, amely a legnagyobb objektivitást és igazságszeretetet kívánja meg előadójától. Már pedig egy kath. szerzetes előadása nem lehet pártatlan. Ännak egész lelkülete, gondolkodásmódja, különleges életpályája következtében egyoldalú lesz és semmiesetre sem bírhat olyan elfogulatlansággal, amilyent a tudomány érdeke megkövetel. Egész nemzedékek kath. klerikális szemüvegen át ismerik meg hazánk művelődéstörténelmét, egyházunknak beláthatatlan hátrányára. Ä kath. klérus igen jól felfogta ennek a körülménynek a jelentőségét és kezdettől fogva arra törekedett, hogy ezt a tanszéket mind a két egyetemen a maga részére mintegy lefoglalja. Ä helytelen uzusból, most e legutóbbi esetben már valóságos jogot formált a kath. egyház és azt hirdette hogy a müvelödéstörténelem tanára csak szerzetes lehet, noha törvényeink ilyen képtelen elfogúltságról mit sem tudnak. Megkezdődött kath. részről a harc, a befolyásos világiak és az egész magyar főpapság akcióba tépett a szerzetes Erdélyi mellett, ki a jelöltek közé