Evangélikus Őrálló, 1911 (7. évfolyam)

1911-02-09 / 6. szám

VII. év. Nyíregyháza, 1911. február 9. 6. szám. MIGELIKUS ŐRÁLLÓ EGYHÁZI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik hetenkint egy íven. Kéziratokat, előfizetési dijakat, hirdetések szövegét és diját a szerkesztő-kiadó címére kell küldeni. Ä bel- és külmissióra vonatkozó közlemények Scholtz Ödön lelkész, rovatvezető címére Äsfalvstra (Sopronm.) küldendők. FELELŐS SZERKESZTŐ-KIADÓ: GEDULY HENRIK evang. lelkész, = NYÍREGYHÁZ Ä. = Főmunkatársak: NOSZKÓ ISTVÁN rákoskeresztúi ; SCHOLTZ ÖDÖN ágfalvi lelkésze

1 Ä lap ára: Egész évre 12 K Félévre 6 K Negyedévre 3 K Egyes szám ára 40 fillér. * Hirdetés ára oldalanként 40 korona. * TARTALOM-JEGYZEK. Vezércikk : Waldens lelkész Magyarországon Irt. Scholtz Ödön. — Innen-Onnan. — Felelet a támadásokra. — Tárca •. Ä vallás szerepe az emberiségnek tökéietesbülésre való törekvésében. (Folyt) — Belélet. — Pályázatok. — Hirdetések. Waldens lelkész Magyarországon R „Missziói Lapok" utolsó számában jeleztem, hogy dr. Giovanni Grilli, a livornoi waldens gyülekezet lelkésze, kivel még berlini theologus koromban ismerkedtem volt meg s ki most mint egyházának kiküldötte három hónapon át Németország egy részében tart az olasz waldens misszió ismertetése és népszerűsítése végett előadásokat, kilátásba helyezte, hogy útközben meglátogat s ha meghívják, nálunk is bárhol szívesen beszél a waldensekről s missziójukról. Ezen látogatás január végén megtörtént, de bár Gyurátz Ferenc püspök úr az egész dunántúli kerületre adott neki engedélyt, ezúttal tulajdonképeni célja felé sietve, január 26-tól 29-ig csak Agfalván, Csáván, Kaboldon, Veperden és Sopronban beszélt, ez utóbbi helyen először a lyceum dísztermében a tanárok és az ifjúság előtt, hol németnyelvű előadását alulírott tolmácsolta, azután pedig az evang. ifjúsági és olvasóegyesületben nagy és előkelő közönség jelenlétében. Rz érdeklődés ezen ritka vendég s az általa képviselt szent ügy iránt mindenütt óriási volt s a waldens miszszió céljaira szánt offertórium jóval meghaladta a 200 koronát. R waldensek — mint tudjuk — a keresztyénségnek legrégibb protestáló töredékét képezik. Äzon országokban, melyekben a XVI. századbeli reformáció győzött, természetszerűleg ahoz csatlakoztak, Olaszországban ellenben, ahol a reformációt erőszakkal elfojtották, ők is ezen sorsban részesültek. Csak a cotti alpesek egy kis sarkában, mint egy a természet által alkotott erősségben, közvetlen a francia határon tudta magát 15 gyülekezet a legrémesebb üldözés dacára fenntartani. Azonban vallásszabadságot csak 1848-ban s még teljesebben 1866-ban és 1870-ben, Velencének és Rómának az egységes olasz királysághoz csatlakozása alkalmával nyertek. Mi sem természetesebb, mint hogy a vallás szabad gyakorlatának birtokában rögtön elkezdték az atyáiktól örökölt drága evangéliumi hitet katholikus honfitársaikkal is közölni. Midőn 1870 ben az olasz katonák a ..porta pia" nevezetű kapun át bevonúltak Rómába, egy waldens bibliás ember, kezében a nyitott szentírással, szintén köztük haladt, s néhány nappal később dr. Prochet waldens lelkész ugyanazon órában hirdette olasz nyelven először az evangéliumot az örök városban, amelyben a pápa csalatkozhatatlannak nyilatkoztatta ki magát. Azóta az olasz evangelizálási munka lázas buzgósággal lankadatlanúl folyik, úgy, hogy ma már az egész olasz királyság be van hálózva waldens gyülekezetekkel, melyeknek hívei tízszeresen felülmúlják az eredeti 15. gyülekezet lélekszámát. Olyan eredmény ez, melyhez hasonlót a misszió terén csak a kis herrnhuti testvérgyíilekezet képes felmutatni. Természetes, hogy a waldensek által kifejtett evangelizálási munka óriási fenntartási költséget igényel, melyet maga a kis misszionáló egyház nem képes a saját erejéből elői teremteni, miért is a külföldi protestáns hitrokonok segélyezésére szorul. S ezek nem is hagyják cserben ezen, a pápaság trónját közvetlen közelből ostromló lelkes előcsapatot. Tavaly 424,000 korona folyt be a protestáns külföldről a Muston Artúr római waldens lelkész (Via Nazionale 107) által kezelt waldens misszió pénztárába. R munka azon; ban egyre fejlődik, kivált most, a pápa leg| újabb vakmerő és támadó fellépése következtében, a modernizmus az olasz római kath. I