Evangélikus Őrálló, 1911 (7. évfolyam)

1911-10-21 / 42. szám

1911. 387 ' EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1911 ner János esperes a templomban is szóhoz jutott s lelkes szavakban ismertette azt a benső viszonyt mely az üldözés szomorú századaiban Sopron és az alsóausztriai evangélikus egyház között fennált s megemlítette, hogy 50 év előtt Kolbenheyer Mór soproni lelkész indította meg Bécsújhelyen evang. gyülekezet szer vezése végett a mozgalmat. A fehér asztalnál, hol Németország és a különböző osztrák tartományok képviselői jutottak szóhoz, Scholtz Ödön ágfalvi lelkész kiemelte, hogy az egyetemes evangelikus egyház felvirágzása ügyében kifejtett buzgó munkában a Lajta nem képezhet a hittestvérek között válaszfalat s örömének adott kifejezést afelett, hogy akik eddig mintegy kinai fallal voltunk egymástól elválasztva, ezen szép templom felszentelése alkalmából közelebb férkőztünk egymás szivéhez. Épüljön is minél több evangélikus templom Ausztriában, akkor az evangélium szellemétől áthatva és megnemesitve talán más téren is könnyebben megértjük egymást. Lelkes visszhangra talált az az üdvözlő távirat is, melyet Gyurátz Ferenc püspök intézett az ünneplő gyülekezethez. A legmodernebb templomépitési elvek figyelembe vételével épült Istenháza 155,000 koronába került, s berendezését mindazok figyelmébe ajánljunk, akik templomépitési tervvel foglalkoznak. A legj

pliemtőbb benne, hogy a szószék az oltár előtt áll, körülbelöl ott, ahol rendszerint a keresztelőkö nyer el helyezést, ugy ho^iy a lelkész so kai közelebb van a hívekhez s igy sokkal közvetlenebb és bensőbb érintkezésbe lép velük, mint ott, ahol a szószék valamely oszlopon, vagy épen magason az oltár felett van elhelyezve. A szép ünnepély maradandó mély benyomást gyakorolt az összes résztvevőkre. Iskoláink értesítői * Ismerteti dr. Szelényi Ödön. A tiszakerületi iskolák egytől-egyig fájdalmas részvéttel emlékeznek meg a kerület nagyérdemű főpásztora és szellemi vezére Zelenka Pal püspök gyászos elhunytáról. Több intézet az érdemeit méltató nekrolog mellett bemutatja a képét is (Eperjes, Kézsmárk, Nyíregyháza.) Viszont igazi lelkesedésre telve bizodalommal köszöntik Zelenka népszeiű utódját Geduly Henrik püspököt, akinek személyével szemben nagy igényeket támaszt nemcsak az egész tiszai egyházkerület, de az egyházegyetem, mint aki szerencsésen egyesíti magában mindama kiváló tulajdonságokat, melyek egyházi ügyeink ve/etésére és felkarolására a mai nehéz viszonyok között szükségesek. Isten áldó kegyelme kísérje működését! Az is olák majdnem minden foka összpontosul a nagymúltú eperjesi kollégiumban és a vele kapcsolatos intézetekben. Évszázadok óta nemcsak a tiszakerületnek hanem az. egésa magzarhoni ev. egyházunk kultúrájának gyújtópontja, a protestantizmus elsőrendű őrhelye, mely a jelenben is híven teljesíti feladatát. Jelentőségét fényesen mutatja a növendékek nagyszáma, mely falai között nevelkedik. Volt az elemi iskolában, (fiukat és leányokat együttvéve* 131, a polgári leányiskolában 183, a jogakadémiában 359, a teol. akadémiában 48, a főgimnáziumban 376, a tanítóképzőben 91, a gyakorló iskolában 59, összeseo 1247 tanuló, illetve hallgató, köztük 466 ág. h. ev., a protestánsok összes létszáma Az Ev. Őrálló 36. és 37. számaiban megkezdett ismertetés folytatása. pedig 587. Valóban beszélő számok! A prot. arányszáma némileg kedvezőtlen a jogakadémiában, ami természetes is, hisz ez az intézet jogvizsgálatok tartása és a közpályára való képesítés megadása által elsősorban állami feladatot teljesít — és a főgimnáziumban. A kollégium értesítőjét közzéteszi Gamauf György közigazgató. Zelenka Pal emlékezetén, Geduly Henrik üdvözletén és az egyes intézetekről szóló jelentésen kivül tartalmaz több beszédet: kivonatosan a közigazgató évmegnyitó beszédjét, telj sen Mayer Endie teol. akad. dékán évmegny tó, dr. Obál Béla és dr. Szlávik Mátyás deprekáción tartott beszédeit. A teol. akadémia évi jelentése szóvá teszi azt s mind a 3 teol. intézetünket egyformán érdeklő 2 mozzanatot, mely teljesen megérett kérdést van hivatva a közóhajnak megfelelően megoldani : nevezetesen a teol. szakoktatás reformja, melynek elve a tudományos szakképzést a történelmi fejlődés megtartásával közelebb vinni a modern élet követelményeihez és a teol. tanárok régóta húzódó fizetésrendezesének az ügye. Az akadémián 6 teol. tanszék van rendszeresítve, 4 rendes és 2 rendkívüli tanári állással. Ezenkívül van két kisegítő tanár a tót nyelv és ének tanítására. Igen örvendetes az a testvéri viszony, mely a teol. és jogakadémia tanártestületei között ápoltatik és amely abban is nyilvánul, hogy a teol. hallgatók szaktárgyaikon kivül jogi természetű előadásokat is hallgatnak, viszont a joghallgatók a korszakot mozgató vallási kérdésekről is értesülnek. így válhatik nemcsak névleg, de tényleg felekezeti jellegűvé a tanítás és nevelés. Örvendetes jelenségként említi tel a jelentés azt is, hogy az ev. szász konzisztórium azon határozata, mely szerint minden leendő lelkész köteles egy évet magyarországi ev. teológián tölteni el; mind több Erdélyrészi szász hallgató keresi fel akadémiáinkat. Valóban egyik lépés ez arra a boldogabb jövő felé, midőn az erdélyi szász evangélikusokkal majd az egy magyar hazában vállvetve működhetünk közös ev. céljaink előmozdításában, A hallgatók rendes tanulmányaikon kivül a belmissziói egyesületben és az eperjesi Széchenyikörben fejtettek ki nagyobb munkásságot, mint szavalók és előadók, azonkívül mint kisegítő szónokok az ország legkülönbözőbb rés eiben prédikáltak. Érdekes, hogy volt 3 oly szónok, aki mint róm. kath. lelkész iratkozott be az akadémiára. Magától értetődik, hogy a tanári kar minden tagja hiven teljesítette az irodalomban és a társadalomban is a hivatásával járó kötelességeit. — A Teol. Otthonban a lefolyt tanév első felében 44, a második félévben 43-an laktak. A teol. hallgatók nagy része tetemes lakbérelengedésben és egyéb kedvezményekben részesült. Minden jelből az olvasható ki, hogy az aránylag fiatal intézmény (5 éves) már szépen megizmosodott. — A jogakadémia köréből felemlítendő, hogy 12 tagból állott tanárkara 3 uj tanerővel gyarapodott, amennyiben az igazgató-választmány dr Bruckner Győzőt az újkori művelődéstörténet, dr Maiéter Istvánt az államtudományok köréből vett speciálkollégiumok, dr Obál Bélát pedig a német nyelv magántanárává választotta meg. Mind a három tanár kiváló készültségénél fogva a maga részéről is hozzá fog járulni az akadémia folyton növekedő jó hírnevének és szellemi színvonalának emeléséhez. Az első félévben a kötelező tárgyak száma 14, a speciálkollégiumoké 9 volt, a II félévben összesen 30 kollégiumot hirdettek a jogiszakoktatás reformja előkészítéséből a jogakadémiánk is kivette a magarészét amennyiben dr. Horovitz Simon a minisztériumból összehívott ankéten jelent meg, dr. Mikler Károly dékán pedig a kibocsátandó miniszteri rendelet