Evangélikus Őrálló, 1911 (7. évfolyam)

1911-02-02 / 5. szám

VII. év. Nyíregyháza, 1911. február 2. 5. szám, MÄMSLIIUS ŐRÁLLÓ EGYHÁZI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik hetenkint egy íven. Kéziratokat, előfizetési dijakat, hirdetések szövegét és diját a szerkesztő-kiadó címére kell küldeni. Ä bel- és külmissióra vonatkozó közlemények Scholtz Ödön lelkész rovatvezető címére Ásfalvárat (Sopronra, küldendők. FELELŐS SZERKESZTŐ-KIADÓ: GEDULY HENRIK evang. lelkész, = NYÍREGYHÁZ Ä. = Főmunkatársak: NOSZKÓ ISTYÁK rákoskeresztúri és SCHOLTZ ÖDÖN ágfalvi lelkészek. R lap ára: Egész évre 12 K Félévre 6 K Negyedévre 3 K Egyes szám ára 40 fillér. * Hirdetés ára oldalanként 40 korona. * TARTALOM-JEGYZEK. Vezércikk : >Quo ruitis ?« Irta: Stráner Vilmos. — Memento — Külmisszió. Rovatvezető Scholtz Ödön. — Üzenet. Selélet. — Irodalom : Raffay Sándor Magyarázatos Uj-testámentoma. Pályázatok. — Hirdetések. „Quo ruitis?" . . . Londonnak, az óriási világvárosnak van egy olyan speciálitása, a milyet és a milyenhez hasonlót az egész világon alig találhatunk. Ez az u. n. nHydepark.

1

1 Igazi, telivér angol különlegesség, az angol leleményességnek, praktikusságnak egészen sajátszerű, mondhatnánk csudálatos berendezése. Ä »gondolat, vélemény-és szólásszabadságnak klaszszikus földje." Nincs az az exotikus növény, nincs az a csodabogár, mellet itt — mintáz emberi elme productumát — meg nem lehetne találni. Ä „Hydepark" u. i. London városának az a semleges területe, melyen bárkinek bármit szabad beszélnie. R város tulajdonát képező, meglehetős nagy kiterjedésű területen számtalan kis, helyéről el is mozdítható emelvény van fölállítva. Ä kinek kedve tartja, egy ilyen emelvényt a lábai alá kerit és onnan azután kénye-kedve szerint beszélhet, kiabálhat, ordítozhat, a mit és a mennyit csak tud és akar: okosat, bolondot; jót-rosszat; isteneset, istentelent. Ha tetszik politizálhat, prédikálhat, izgathat. És őt ebben senkinek megakadályoznia nem szabad. A „szónokok

11 a rendőrség oltalma alatt állanak. Mihelyest valaki a „hallgatók" közül ezen »rend* ellen vét, a nagy számban elhelyezett rendőrök és detektívek azonnal lecsípik és a törvény elé állítják. Csudálatos egy világ! Itt, az egyik emelvényen, egy véresszájú, dühöngő anarkista ordítozza: Akasszátok föl a királyokat — első sorban persze magát az angol királyt! Pisztolyt, gyílkot, bombát a minisztereknek, az uraknak, a gazdagoknak, a rendőröknek, mindenkinek, aki nem anarkista'J Ott — talán a i közvetlen szomsédságban, egy lelkes hazafi válogatott szavakban magasztalja a monarchiát, a királyt, a kormányt, az alkotmányt, a rendet! Itt egy rajongó vallási szektának „apostola" vagy prófétája" kenetteljes szavai nyomán a hallgatók egy részének ajkáról lelkes „Ámen" vagy „Hallelujah" kél í Ott, és talán a közvetlen szomszédságában, egy őrjöngő atheista kiáltja rekedtre a torkát : Nincsen Isten ! Nem kell vallás ! Gyalázat, megvetés, halál a képmutató, gaz, csaló papokra! Itt az üdvhadseregnek egy tisztje gyújt rá egy utcai ének dallamára készült szent énekre, mellette tíz lépésnyire a „High Church" egy lelkes híve magasztalja a hivatalos egyház egyedül üdvözítő erejét. Itt egy keresztyén hittérítő lelkesít a pogánymisszió szent ügyéért, amott egy buddhista tör lándzsát a „Nirvana" mellett. Ä föl-alá hullámzó „közönség" megoszolva egy része itt, másika ott verődik kisebb-nagyobb csoportokba és hallgatja kíváncsiságból/vagy érdeklődésből, mosolyogva, ellentmondva vagy helyeselve a különböző, sokszor csodálatosnál csodálatosabb eszméket hirdető „szónokokat." Egyik-másik mellett egészen el is megy. De őt ez nem bántja. Hangosan kiabálva és hadonászva beszél, beszél tovább, mig bele nem fárad, anélkül, hogy valaki ügyet vetne rája. Nem baj! Hiszen ezeknek a szónokoknak egy igen nagy része megelégszik azzal, ha — Önmagát hallja beszélni. Mert a fő az, hogy a mi a szivét nyomja, azt kimondhassa és ezáltal könnyitseu — magán. Ä „Hydepark" olyanféle berendezés, mint a gőzgépen a szelep, mely a fölösleges és veszélyes gőzöket és gázokat kibocsátja, hogy robbanás ne történjék. Ä „Hydepark"nak Londonban az egyesekre és a társadal