Evangélikus Őrálló, 1911 (7. évfolyam)

1911-04-20 / 16. szám

VII. év. ' s Nyíregyháza, 1911. május 13. 19. szám. EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ EGYHÁZI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik hetenkint egy íven. Kéziratokat, előfizetési dijakat, hirdetések szövegét és diját a szerkesztő-kiadó cí­mére kell küldeni. Ä bel- és külmissióra vonatkozó közle­mények Schölt/. Ödön lelkész, rovatvezető címére ÁsrfalvAr:i (Sopronm.) küldendők. FELELŐS SZERKESZTÖ-KIÄDO: GEDULY HENHIK evanq. leikesz, = NYÍREGYHÁZA. = Főmunkatársak: NOSZKÓ ISTVÁN rákoskeresztúri és SCHOLTZ ÖDÖN ágfalvi lelkészek. Ä lap ára: Egész évre 12 K Félévre 6 K Negyedévre 3 K Egyes szám ára 40 fillér. * Hirdetés ára oldalanként 40 korona. * TART ALOM-JEGYZfíK. Vezércikk : A feltámadásban való hit. Irta : Rédei Károly. - R keresztyén egyház romlása (Folytatásos". — Rövid válasz. — Tárca-. Nagypénteki ének; Húsvéti ének Irta: Sántha Károly Funcke Ottó. — Belélet. — Pályázatok — Hirdetések. Ä feltámadásban való hit. „Feltámadott az Ur bizonynyal!" Lukács ev. 24. 34. Mit érez szivünk Húsvét szent ünnepén ? Rz eletnek győzelméről beszélünk a halál felett, mert hiszen a Keresztrefeszítettnek él­téről szólnak ajkaink. Ä katonák és a tömeg, a főpapok és a helytartó mindannyian halálra Ítélték és hurcolták s Ő meg is halt. Viz és vér ömlött ki dárdával megszúrt oldalából, hű baráti kezek helyezték sziklasírba a kihűlt testet és ime O mindennek dacára még sem volt holt. Nem tudták holttá lenni Őt. Mind­ama határozat, mindazon szegek s maga az a keresztfa mind valamennyi sem volt képes Őt holttá tenni; sem kő,, sem pecsét nem akadályozta meg feltámadását, angyalok siet­nek szolgálatára, midőn sírjából kilép, s győ­zedelmi öröm követi a Golgotha könnyeit. Ha az első keresztyének oly sziklaszi­lárdan nem hittek volna Krisztus feltámadá­sában, hirük-nevük rég el tünt volna. R fel­támadottban való hit folytán élnek ők is. Mivel semmi sem tudta ama hitüket megsem­misíteni, hogy Jézus él, ép azért voltak ké­pesek eltemetni az egész ó-kori pogánysá­got, mely korhadtan összeomlott. Nemcsak Jézus tanítása, hanem az ő diadalmas, sírt legyőző személye öntött beléjök olyan erőt, amilyennel halászok és kézművesek azelőtt soha nem birtak. És váljon mi hiányzik mi bennünk ? R keresztyént valóban átható igazi, élő húsvéti hit. Jézus feltámadása történetének puszta hirdetése meg nem teremti azt bennünk. Hi­szen ime azt hirdetik minden szószéken, s ezrek meg ezrek hallgatják és bizony-bizony csak nem hatalmasabb a világot meggyőző erő. Annak, ami egykor ott messze-mesze, a Szentföld fővárosában megtörtént, újra meg kell elevenülnie előttünk és bennünk. Nekünk is szenvednünk kell hitünkért, hogy azután átélhessük a szenvedésből való feltámadást. Nehéz dolog keresztyénnek lenni, de csak ez úton lehetünk hitteljes emberekké. Mindazon keresztyének, kiknek hite rettenetes próbára tétetett, rettenthetetlen hűséggel hittek abban, aki a halálból feltámadt és segítő kezét nyújtja az ő testvéreinek, kik a halál rabbilincseibe vervék. Ahol emberi segítség mind hasztalan volt, ott komolyan hittek a Keresztrefeszített diadalában, s így a Húsvét nem kigondolt bölcsesség, hanem a küzdelmekből és kétség­beesésből való belső feltámadásnak hajnalha­sadása vala. Sokszor mély bánattal tölti az el a hívő lelkeket, hogy korunk keresztyénsége ki akarja magát vonni a kereszt, s ezzel együtt u hús­véti öröm alól is. Kerülve kerüli, csakhogy a töviskorona hegye valamiképpen meg ne szúrja. Ä Krisztus követésének útjáról leté­rünk, ámde ezzel egyszersmind elveszítjük az igaz keresztyén élet fenséges tapasztalatait és vigasztalását is. Gondoljuk csak el, hogy ha az igaz keresztyénség szelleme élne mi­bennünk is, s ennek hatalmas erejében ret­tenthetetlen hit ékesítené keblünket s szent buzgósággal követnénk ezernyi-ezer akadá­lyon keresztül is az igazságot, — óh bizony minket is halálra ítélnének a főpapok, ámde Isten minket is megajándékozna minden bi­zonnyal Húsvéttal. Isten nem hagyja a sírban gyermekeit, s „mindazoknak, kik az Istent sze­retik, mindenek egyaránt javokra szolgálnak Ahol igazi keresztyénség van és él, ott fel­derűi a reggel, melyen a gondok és szenve­dések sötét éjszakája után teljes fényében és dicsőségében ragyog a feltámadás! Óh higyjünk hát a feltámadott Krisztus-

Next

/
Oldalképek
Tartalom